politika;korrupció;Magyarország;rendőrség;függetlenség;ajánlás;jelentés;nyomásgyakorlás;GRECO;

- GRECO-jelentés: Magyarországon fel kell számolni a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét, törvényben kell garantálni a rendőrség függetlenségét

Huszonkilenc ajánlást tesz az Orbán-kormánynak a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), amely éves jelentésében számot ad arról is, mennyire hatékony a korrupció megelőzése a legfelső állami vezetők körében.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) mellett működő szakmai testület, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) hosszú évek óta figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok hogyan felelnek meg az ET korrupcióellenes szabályainak. 1999-es csatlakozása óta Magyarországot — akárcsak a többi országot — több fordulóban értékelte a szervezet: vizsgálta a pártfinanszírozás átláthatóságát, a korrupció és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatrendszert, a korrupció megelőzésének eredményességét a parlamenti képviselők, a bírók és ügyészek körében.

Ma publikált éves jelentésében minősíti korábbi ajánlásainak végrehajtását és nagyító alá veszi, vannak-e hatékony intézkedések a korrupció megelőzésére és a feddhetetlenség ösztönzésére a kormányzat két szegmensében: a legfelső szintű vezetők körében és a bűnüldözési hatóságoknál. Külön is hangsúlyozza az információhoz való mind teljesebb hozzáférés fontosságát.

A GRECO szerint a magyarországi közigazgatás és bűnüldöző hatóságok általános jellemzője, hogy a korrupció megelőzését szolgáló intézkedések nagy része az alacsony beosztású és középszintű tisztviselőkre irányul. A rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) felső vezetőinek kinevezését övező körülmények magukban hordozzák a politika beszivárgásának a kockázatát. A kormányzat felső vezetőire nem vonatkozik etikai kódex vagy magatartási szabályzat. Nem kell megfelelniük a lobbizáshoz kapcsolódó szabályoknak és nincsenek előírások arra sem, hogy mikor fogadhatnak el ajándékokat és meghívásokat. A GRECO szerint nem megfelelő a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer sem: a nyilatkozatokat kézzel kitöltve, nem elektronikus formában nyújtják be, ami nagymértékben korlátozza a használhatóságukat. Gondnak tartja azt is, hogy az ellenőrzésük súlyos hiányosságokat mutat.

Aggályosnak ítéli a GRECO a kormányzat működésének átláthatóságát és az információhoz való hozzáférést is. 

Jelentésében megállapítja, hogy nem átlátható a minisztériumok összetétele, tagjainak feladatkörei és díjazásuk, a miniszterek és politikai tanácsadók napirendje és találkozói, a miniszterelnök megbízottjainak alkalmazása, a felső vezetői feladatokkal megbízott személyek fizetési rendszere. Ugyanez vonatkozik a közszférával kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre és az állampolgárok részvételi jogának gyakorlására törvényalkotásban. A veszélyhelyzeti kormányzás gyengíti a törvényhozás ellenőrző szerepét, és erősíti a végrehajtó hatalmat – állapítja meg a jelentés.

Huszonkilenc ajánlás

A közigazgatással kapcsolatban javasolja például, hogy a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok összes politikai és személyes tanácsadójának a nevét és a feladatait tegyék közzé a kormányzati és minisztériumi honlapokon. Indítványozza, hogy fogadjanak el és tegyenek közzé etikai kódexet, amely a legfelső szintű vezetőkre vonatkozik, és biztosítsanak hatékony felügyeleti és szankcionáló mechanizmust a kódex előírásainak betartatására. A szervezet ajánlást tesz arra is, hogy tartsanak rendszeres képzést a felső vezetőknek a feddhetetlenségről, bővítsék az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatok körét, és rövidítsék le az adatigénylés teljesítésének határidejét. A GRECO szerint biztosítani kell a jogszabálytervezetek megfelelő szintű egyeztetését, és kötelezettséget kell előírni az ajándékok és egyéb előnyök kötelező bejelentésére. Javasolja a vagyonnyilatkozatok elektronikus kitöltését és azt is, hogy a politikai tanácsadókra és a miniszterelnöki megbízottakra ugyanolyan nyilatkozattételi követelmények vonatkozzanak, mint a legfelső szintű vezetőkre. Felhívja a figyelmet, hogy a vagyonnyilatkozatokat ellenőrizni kell és nyilvántartani.

Ami a bűnüldöző hatóságokat illeti, a GRECO javasolja, hogy az országos rendőrfőkapitányt és az NVSZ főigazgatóját érdemeken alapuló, átlátható pályázati eljárás révén válasszák és nevezzék ki. 

Indítványozza, hogy törvény által és a gyakorlatban is biztosítsák a rendőrség működésének függetlenségét. Fontosnak tartja továbbá részletes etikai kódex kidolgozását, a rendőrségnek nyújtott adományok rendszerének felülvizsgálatát és az adományokról való nyilvános tájékoztatást. A GRECO szerint szükség lenne egy tanulmányra arról, hogy a rendőrség és az NVSZ munkatársai milyen tevékenységekbe fogtak a szolgálatoktól való távozásuk után, és ha szükséges, ezután szabályokat kell alkotni az összeférhetetlenség kockázatainak a korlátozására. A szervezet javasolja a rendőri túlkapások rendőrségen belüli vizsgálati mechanizmusának a felülvizsgálatát és a visszaélést bejelentő személyek védelmének a megerősítését, a velük szembeni szankciók tiltását.

A GRECO december végéig várja a magyar hatóságok jelentését az ajánlások végrehajtásáról, és az intézkedéseket 2024-ben fogja legközelebb értékelni.

Globálisan elégtelen után elégséges

Magyarországnak hosszú éveken át „globálisan elégtelen” osztályzatot adott a GRECO, amiért egy korábbi értékelési fordulóban a parlamenti képviselőkre, bírákra és ügyészekre vonatkozó 18 ajánlásnak csak a töredékét teljesítette részben vagy teljesen. Emiatt az ország sokáig eljárás alatt állt, ami abban nyilvánult meg, hogy a strasbourgi testület többször felszólította a végrehajtásra és magas szintű küldöttséget menesztett Budapestre. 2023. januárjában végül megtört a jég, a magyar kormány ekkor küldte el friss helyzetjelentését. Ennek elemzése során a GRECO némi előrelépést állapított meg: eszerint Magyarország 6 ajánlást teljes mértékben, 6 ajánlást részben végrehajtott, további 6-ot pedig továbbra sem hajtott végre.

Ez elegendő volt ahhoz, hogy lekerüljön a szégyenpadról, ahová az ajánlások nem kielégítő teljesítése miatt ültették. A szervezet elégedetten állapította meg például, hogy — nem utolsósorban az EU nyomására — a kormány kötelezettséget vállalt az igazságügyi rendszer reformjára. De a GRECO továbbra is hiányolja például az országgyűlési képviselők etikai kódexét, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a mentelmi joguk felfüggesztéséhez szükséges eljárás egyszerűsítését. A szervezet nem tartja megfelelőnek azt a lehetőséget sem, hogy a parlamenti kisebbség megakadályozhatja a legfőbb ügyész utódjának a megválasztását, és ily módon a mandátuma lejárta után is hivatalban maradhat. 

Konkrét időpontról még nem tudni. Az általános és a részletes vita már tavasszal lezárult, de akkor csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg a parlament.