Volt egy gondolat 30 évvel ezelőtt, hogy miután véget ért a hidegháború, a Szovjetuniót sikerült visszatolni Közép-Európából, ezért a fiatal nemzedékek hadviselésre való nevelése többé nem szükséges, meg lehet védeni az országokat profi hadsereggel is. A hivatásos katonák a társadalom legjobb része - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak tett interjú formájú nyilatkozatában.
Most hogy újra háború van Európában, újra kérdőjel került a hadkötelezettségi koncepció mögé. A miniszterelnök elmondta, léteznek tartalékos képzési programok, egyéb módszerek, honvédelmi ismeretek bevezetése, ezért Magyarországon nem látja indokoltnak a sorkatonaság visszaállítását. Ezzel szemben máshol, például Németországban szerinte lényegében visszaállítják a sorkatonaságot. Ez az ő ügyük, az viszont nem csak az övék, hogy egyes néppárti vezetők például úgy beszélnek a hadkötelezettségről, mint valami birodalmi gondolatról. Ez elfogadhatatlan - mondta a kormányfő.
Donald Trump egy interjúban azt fejtegette, nem akar háborút, ahogy Orbán Viktor semA miniszterelnök szerint riasztó áttekinteni, hogy honnan hova jutottunk, minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz, minden héten történik valami, ami a háborúba való belépés irányába mutat. Tárgyalások vannak arról, hogy francia kiképzőtisztek mehetnek Ukrajnába. Félhivatalos módon, nem katonai tevékenységet végezve most is tartózkodnak nyugatiak Ukrajnában, a francia lépés viszont új. Emellett a NATO-főtitkár arról beszélt, hogy az Ukrajnának átadott fegyverrel akár orosz területre is lehet támadni, mert amit átadtak, az az övék. Mennyiben ukrán az a fegyver, ami Oroszország területére belőtt? - teszi fel a kérdést a miniszterelnök, azt fejtegetve, hogy az ukránok által okozott fegyveres kártételben benne van a NATO keze. Orbán Viktor szerint jól kell tudni bemérni a szembenálló felek szándékát. Az oroszoknak világos célkitűzésük van, azért támadták meg Ukrajnát, mert Ukrajna be akart lépni a NATO-ba. A miniszterelnök megerősítette, hogy szerinte is ez a kulcskérdés.
Az, hogy meddig jönnek előle az oroszok, attól is függ, milyen fegyverekkel lövik Oroszországot az ukránok. Ha abban támogatjuk Ukrajnát, hogy Oroszország területét is lője, azzal közelebb hozhatjuk magunkhoz az oroszokat - mondta Orbán Viktor. Van a beszéd, van az előkészületek és van a pusztítás - vázolta a háború három fázisát. Szerinte centiméterekre vagyunk a harmadik fázistól.
A nyugat szerinte azzal számol, hogy Ukrajna győzhet. Az ő veszélyérzetük ezért alacsonyabb, de a földrajzi távolságnak is van jelentősége.
Arról nem beszélt, hogy Lengyelország és a balti államok is határozottan támogatják Ukrajnát, noha elég közel vannak földrajzilag Oroszországhoz.
A miniszterelnök úgy folytatja, hogy mindenesetre a nyugat biztonsági érzete nagyobb, mint a magyaroké, és mivel ők nyertek háborút az elmúlt évtizedekben, ezért az önbizalmuk is nagyobb.
A műsorvezető szóba hozta Tisza István érvelését az első világháború ellen. A tények világosak Orbán szerint, sem az első, sem a második világháborúban nem akartunk részt venni. A kormányfő elmondta, Horthy Miklós is iszonyatos nyomás alatt állt a náci Németország részéről. Nem ez a szint, de efelé haladunk ma - állította. Ellent kell állni, a kérdés az, hogy van-e mögöttünk egy ország abban, hogy nem vagyunk hajlandóak meghalni Ukrajnáért. Lehet erre háborúpárti kritikákat mondani, de ez a háború, nem a mi háborúnk - fejtegette.
Van egy erős érve a miniszterelnöknek, vagyis, hogy a NATO védelmi szövetség, nem pedig arra hozták létre, hogy olyan missziót szervezzenek, ami világháborús veszélyt teremt. Orbán Viktor nekiállt a NATO-t is pocskondiázni, mondván, a NATO hozzáállása olyan, mintha egy tűzoltó lángszóróval akarna tüzet oltani.
A békemenet jelentősége, hogy kimondjuk, hogy a háborús veszély valós. Aki úgy beszél, mint egy háborúpárti, úgy szállít fegyvert, mint egy háborúpárti, és úgy küldene katonát, mint egy háborúpárti, az háborúpárti - mantrázta a kormányfő. Az EU-t alapító atyáknak volt igazuk, mely szerint Európa nem bír ki még egy háborút. Ehhez képest ma az EU megy elől a háborúért - fejtegette. Újabb és újabb igények fordulnak elő, a háború egy szörny, újra és újra etetni kell ezt a szörnyet és a nyugat nyitott is arra, hogy etesse - riogatott a miniszterelnök. A békepártiak hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni, a békepárti európai közvélemény hangját figyelembe kell venni.
„Van a háborúpártiakban egy indulat a békepártiakkal szemben, hogyan lehet ezt kezelni?” - hangzott a műsorvezető roppant tárgyszerű „kérdése”, amit a Fico-merényletből vezetett le és a brüsszeli szélsőjobboldali konferencia betiltási kísérletéből. A miniszterelnök szerint az első világháborúban 4 évig telt, a második világháborúban öt évbe telt, mire a békepártiak álláspontja többségbe került. Vissza kell venni a kezdeményezést és legyenek béketárgyalások - magyarázta Orbán Viktor.
Néha túl könnyen használjuk a sorsfordító és történelmi szavakat egy választás tétjére vonatkozóan, de így érezzük - mondta a miniszterelnök, majd ismét 1914-et és 1939-et emlegette. Minden háború vezetői döntések következménye és ha a vezetők észnél vannak, akkor nincs háború. Most éppen az a döntés, hogy adjunk még fegyvert Ukrajnának, ezért rá kell szorítani a vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak. Ezen választásokon lehet dönteni, a háborúpárti politikusokat el kell zavarni. Ma Magyarországon csak a Fidesz-KDNP áll ki a béke mellett - állította zárszóként az oroszbarát miniszterelnök.