Milyen ügyek foglalkoztatják most leginkább a Z generációs (1997-2012 között születettek) német szavazókat?
Fontos megjegyezni, hogy Németország történetében most először már 16 éves kortól lehet szavazni a szövetségi, így az Európa parlamenti választásokon is. Korábban helyi voksoláson már volt erre lehetőség, de ez a változás most ablakot nyitott a pártoknak a Z generációra. Ami pedig az ügyeket illeti, a YouTube csatornámra érkező nézői kérdések alapján a társadalmi igazságosság és a nemzeti javak egyenlőbb elosztása foglalkoztatja leginkább ezt a korosztályt. Vannak kevésbé fajsúlyos ügyek is, mint a marihuána fogyasztás legalizálása. Ami viszont komolyabb, hogyan lehetne megakadályozni az olyan szélsőséges pártok térnyerését, mint az AfD (Alternatíva Németországért). Végül vannak generációs határokat átlépő problémák is, mint a lakhatás. Mikor engedhetnek meg maguknak a mai fiatalok egy saját tulajdonú lakást? Bár a szüleiknek van saját otthona, az Y (1981-1996 között születettek) és Z generációból ezt sokan nem mondhatják el magukról.
Mennyiben különböznek az online médiatartalmak a hagyományos médiában megjelenő üzenetektől?
2016-tól kezdve a közszolgálati csatornák nagy erőforrásokat fordítottak az online térben való megjelenésre, elvégre ma már „ott töltik az idejüket a fiatalok.” Ebben a kérdésben nem vagyok pártatlan, mert én is dolgozom közszolgálati médiumoknak, mint az ARD médiacsoporthoz tartozó SWR (Südwestrundfunk, azaz Dél-Nyugati Műsorszolgáltató). Vezetek a Twitchen (internetes streaming szolgáltató) elérhető beszélgetős műsort és a TikTokra is gyártok számukra tartalmat egyebek mellett. A Funk nevű csatorna kifejezetten a 30 év alatti fiatalokat próbálja meg elérni. Ez néha sikerül, néha nem. Mindenesetre rengeteg munkát tesznek bele. Ami a pártatlanságot illeti, egy enyhe baloldali elhajlás érzékelhető a műsoraikban, ami lehet szemet szúr, egy jobboldali érzelmű nézőnek. Ám ők a legboldogabbak, ha a műsoraikat sokféle politikai meggyőződésű állampolgár nézi.
Akadnak olyan a magyar sajtóban elhangzott vélemények, amelyek szerint az AfD sikerében szerepet játszhat, hogy a német médiumokban nem a német emberek személyes élettapasztalatai jelennek meg, hanem egyfajta idealizált társadalom. Mit gondolsz erről?
Nem hiszem, hogy a mainstream média kulcsszerepet játszana ebben. Az elmúlt 15-20 évben már elérhető az online média is. Azt nézel, amit csak akarsz, lehetőséged van kiragadni dolgokat a kontextusukból. Egyesek persze panaszkodnak, hogy miért költik az adófizetők pénzét közszolgálati televíziók fenntartására. Azonban minden közszolgálati véleményre jut öt olyan videó, amely eltérő politikai álláspontot fogalmaz meg. Ugyanakkor a tradicionális médiának is megvannak az értékei. Köti őket a német tartományokra vonatkozó médiaszerződés, figyelembe kell venniük az emberi és személyiségi jogokat. Nem hiszem tehát, hogy nagy szerepük lenne az AfD felfutásában. Inkább abban látom a választ, ami világszerte tapasztalható a város és a vidék viszonylatában Volt részük 16 évnyi Angela Merkel kormányzásban, előtte pedig a szociáldemokrata SPD és a liberálisok voltak hatalmon. A vidéken élő emberek mára úgy érzik, a szövetségi kormányok sorra magukra hagyták őket, nem hallották meg a panaszaikat. Vannak közöttük egykori CDU szavazók, a szélsőjobboldali Heimat párt szimpatizánsai, de a baloldali Linke pártra voksolók is.
Ma már a médiafogyasztásunk része a fake news kiszűrése. Milyen mértékben érinti a német online csatornákat a dezinformáció?
Mondok erre egy remek példát. Nemrég bejárta a német internetet egy podcast felvétel, amin a Németországban közismert televíziós műsorvezető, Markus Lanz beszélget David Precht filozófussal. Az egyórás beszélgetésből kivágtak egy részletet, amin Lanz arról beszél, hogy ma már a „Zabtej társadalmában élünk”. Ezt sokan a fiatalok életstílusának olyan kritikájaként értelmezték, hogy Németországban már senki nem akar dolgozni, főleg nem a Z generáció. A felvétel legfeljebb két perc hosszú volt, de utánajártam a teljes anyagnak és megosztottam a csatornámon a vitatott részlet előtt és után elhangzott körülbelül tíz percnyi beszélgetést a megfelelő kontextus kedvéért. Ezt végighallgatva bár továbbra is megmarad a kijelentés kritikai éle, a szélesebb keretezés miatt sokkal árnyaltabb véleményt kapunk. Az ilyen felvételek szolgálhatnak politikai célokat, hiszen Lanz a ZDF közszolgálati csatorna egyik arca, aki a pártatlanságáról és középen állásáról ismert, így egyes jobboldali tartalomkészítők felhasználhatták ezt saját politikai üzenetük felerősítésére. Az erről az esetről készített videóm nagyon népszerű lett, később Lanz is megköszönte, hogy igazságosan és objektív módon mutattam be az álláspontját.
Sokat beszéltünk az online térben terjedő véleményekről. Hogyan ítélik meg a németeket Magyarországot és Orbán Viktort, aki a német autógyártók kedvence?
Sokkal inkább a szociális területeken hozott intézkedései keltenek visszhangot, mint a gazdaságaik. Nyilván azért is, mert ezeket könnyebb elmagyarázni a közönségnek. Ott vannak például a Fidesz LMBTQ-ellenes törvényei, amik meleg férfiként engem személyesen is érintenek. Először 2014-ben voltam Budapesten. A második budapesti utazásom előtt azonban sajnos megfordult a fejemben, hogy bár tényleg gyönyörű város, de a fenébe, mégis jó ötlet-e nekem ide jönni.
Mit vársz a küszöbön álló Európa parlamenti választásoktól?
A közvélemény-kutatások szerint erősödni fog a két szélsőjobboldali pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia is. Ezzel együtt én nem várok lényeges változást. Az AfD helyzete azonban érdekes lehet, most hogy kizárták őket a saját képviselőcsoportjukból, az Identitás és Demokráciából, kihez tudnak csatlakozni vagy saját frakciót alakítanak-e. Ezzel együtt a következő öt évre egy demokratikusabb, nagyobb befolyással bíró Európai Parlamentet várok.
Cikkünk elkészítését a Budapesti Goethe Intézet támogatta.
