;

Kína;Magyarország;nagyhatalom;

- Sárgák és fehérek élet-halál harca (Bihegua Zhuren: Új korszak. A világ, amit Kína diktál)

A Krisztus születése utáni 1999-ben Kína alkotmányos monarchiájának nagy császára úgy dönt, hogy egységes, új időszámítást vezet be a „sárga fajú” országok területén, így 2000-től a legendás Sárga Császár születésének 4707. esztendeje következik el. Ezt a lépést a nyugati „fehér fajú” országok szövetsége elutasítja, szankciókat vezetve be ennek kiküszöbölésére – perifériára szorítva a „sárga fajú” hunok leszármazottai uralta, társadalmilag megosztott Magyarországot is, ahol Wesselényi király uralkodik. Wesselényi nem habozik a kínai nagy császár oltalmába helyezni országát, és a védelmét kéri. Bármennyire is távol esik a két ország egymástól, Kína nem tűrheti, hogy a rokon népet, egyben alattvalóit bármiféle sérelem érje, ezért kockáztatva a nyugati világgal való összetűzést tengeri hadseregével megindul az óceánon védernyőt nyújtani az európai kis országnak.
A rá következő fél év tengeri csatározásait a Dél-kínai-tengertől a Szuezi-csatornáig kísérheti végig az olvasó a kisregényben, amelyben az elbeszélés krónikása a könyvének megírása (1908) idején az akkor elérhető, de azért képzeletben felturbózott hadászati technológiák felsorakoztatásával győzelemre segíti a kínai főadmirális vezette hadakat („a sárga veszedelmet”).
Megjegyezendő, hogy ezek a hadieszközök kivétel nélkül a „fehér fajú” Nyugat feltalálóinak a kínaiak által továbbfejlesztett terméke – elektromos hadihajók, víz alatti felderítő hajók, mélytengeri pászmalencsék, fénybombák, naptükrök, irányítható léghajók, búvárruhák és -szemüvegek, víz alatti elektromos hálók stb. Még a nyugati hatalmak zöld (klór-) gázágyúit hordozó cirkálóit is sikerül hatástalanítaniuk egy a vizet oxigénre és hidrogénre bontó szer segítségével, amely hamuvá égeti az ellenséges flottát. (Érdekesség, majdhogynem megmosolyogtató, hogy minden egyes technológia tárgyán, afféle szabadalmi billogként, ott fityeg „egy apró írásjegyekkel szedett szöveg”, mely részleteiben leírja a találmány rendeltetését, jelezve eredeti feltalálójának, majd kínai újrafeltalálójának-fejlesztőjének nevét.) Az sem mellékes, hogy a háborúval egy időben a világban élő összes „sárga fajú” leszármazott, aki más, nyugati országban él, fellázad az adott állam kormányzata ellen, enklávét alakítva, hogy akadályozza-megossza a „fehér fajú” erőket. Így kiáltják ki például az Amerikai Egyesült Államokban a Nyugati Kína Köztársaságot, elfoglalva a Panama-csatornát; a Kína-szövetséges egyiptomiak pedig lezárják a Szuezi-csatornát, és nem átallanak krokodilok vontatta tengeralattjárókat is bevetni a harcban! De a fantasztikumot erősítve a Borneó-szigetek alatti óceánfenékre, egy búrával fedett városba leköltöző „sárga fajú” népek is hathatós segítséget nyújtanak a tengeri és technológiai ütközetekben.
A tengeren győzelmet arató sereg, miután sikeres léghajó-, vegyitámadás- és elektromosmező-csatáit is megvívja Szueznél, kikényszeríti az oly nagyon áhított békét, s diktátumában rögzíti: „Kínának jogában áll Magyarországot egyedül is megvédenie”. Mellesleg további 11 cikkelyben Kína világuralmi hatalmát is deklarálja. Előrevetítve a szerző által egy további globális konfliktust, „ám mindez már egy másik történet… ha időm engedi, nekiülök és megírom azt is”.

„Amikor a magyar király hírül adta a kínai flotta érkezését, az egész ország ujjongva éljenzett, mindenfelé zászlókat lengetve ünnepeltek.”

A Tokaji Zsolt sinológus átültetésében idegen nyelvű fordításban most először megjelenő, sokáig a kínaiak számára is elfeledett regény igazi kuriózum, melyet a műfordító által utószóként jegyzett alapos, kontextust teremtő esszé is megerősít. A H. G. Wells Az időgép (1895) és Camille Flammarion A világ vége című (1894) könyve által is inspirálódott álneves kínai szerző tudományos-fantasztikus alkotása alapján, mely valószínűleg Szun-ce A háború művészetét is a hátteréül tudhatja, annyi bizonyos: a kínai tudósok, műszaki szakemberek a hírszerzők nyitott füléhez hasonlítható nyitott elmével és szemmel tájékozódnak az államhatáraikon kívüli felfedezésekről, vívmányokról, megoldásokról, hogy eltanulják és a maguk hasznára fordítsák azokat, elősegítve hegemón törekvéseiket. Na jó, ez már az összeesküvés-elméletek és/vagy a fantasztikum területe – ha nem épp a regényen kívül és utáni XX–XXI. századbeli sok évtizedes tapasztalat igazolná vissza… (Persze gondolatkísérletként érdemes néha a jelzőszíneket felcserélni: a „sárga fajú” és „fehér fajú” emberek, országok között, ahogy azt a szerző már maga is megtette Kína XX. század eleji, nyugati hatalmaknak való kiszolgáltatottságát feldolgozandó…)
Nyilván elenyésző azon magyar olvasók száma, akik ezt a fantázia-traumavezérelt könyvet a nyugati értelemben vett esztétikai értékei miatt lapozgatnák majd előszeretettel – az nehéz is lenne, bár nyomokban azért ott a hősi és népi eposzi vezérfonal az elbeszélésben. A fordítást is indokló magyarországi vonatkozás jelentheti az érdeklődés fő csapását. Ám akik netán a Netflix-sorozat alapján vették kézbe Cixin Liu Háromtest-triológiájának köteteit, vagy a szerző Gömbvillám című regényét, s csodálkoztak rá a kínai sci-fi szárnyaló képzeletű, ugyanakkor a nyugati ideológiától egészen eltérő világára, most egy számukra eddig rejtett hagyományvonalat is felfedezhetnek maguknak az Új korszak révén – mely elbeszélői stílusa és az ábrázoltak jövőbe látó előretekintése szempontjából is új alapokra helyezheti mind az általában a sci-firől, mind a világról alkotott elképzeléseiket. (Ford. Tokaji Zsolt. Budapest, Multiverzum Kiadó, „Retrofuturista könyvek 3.”, 2024. 244 o.)

Miféle távolság áll fenn egy dalszövegíró és a saját dala között, mely nem leküzdhető? Milyen akadályokon kell túljutnia egy dalszerzőpárosnak a szavak szintjén a közös alkotás érdekében? Mi az, ami csak papíron működik, énekelve fals? Lesz majd úgy címmel jelenik meg a Váczi Eszter és a Quartet új, ötödik nagylemeze, melyet rendhagyó módon a Pesti Színház színpadán mutatnak be. Ahogy az sem mindennapi, hogy a dzsesszénekesnő Mesterházy Balázs költővel együtt írta a dalait. Tudnunk kellett, hogyan.