Második alkalommal szavazhatnak a magyarországi EP-választáson a nem uniós tagországban élő külföldi magyar állampolgárok is. A levélszavazás lehetősége minden könnyített honosítással magyar állampolgárságot szerzett magyar számára adott 2013 óta a parlamenti választásokon és népszavazásokon, az európai parlamenti voksoláson azonban csak egy 2018-ban Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénymódosítás nyomán, 2019-től vehetnek részt azok a magyarok, akik nem EU-tagállamban élnek. Más uniós országban állandó lakcímmel rendelkezőknek a lakhelyük szerinti ország listájára kell szavazniuk. Így a legnagyobb potenciális külhoni Fidesz szavazói bázisra, az erdélyi magyarságra ezúttal nem számíthat Orbán Viktor és csapata, a szintén jelentős lélekszámú szlovákiai magyarok eleve legfeljebb csak titokban szavazhatnak magyar választásokon, hiszen ott Robert Fico korábbi kormányának köszönhetően, máig tiltott a kettős állampolgárság.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a vasárnapi EP-választáson levélben szavazó választópolgárok száma 126 801, június 3-ig 26 667 levélszavazat érkezett meg. Hogy mely országokból gyűlt össze a jelzett regisztrációs szám, azt egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy honnan érkeztek be az eddigi levélvoksok, de a számok azt mutatják, hogy a regisztráltaknak legalább fele nem határon túli kettős állampolgár. A 2022-es parlamenti választás idején a választói névjegyzékben 68 492 szerbiai szerepelt, a 2019-es EP-választáson 37 722 levélszavazat érkezett Szerbiából. Összességében 63 762 levélszavazat érkezett öt évvel ezelőtt, amelyből 57 777 volt érvényes. Kárpátaljáról 21 ezren regisztráltak, de csak 107 levélszavazatot küldtek el, több száz voks jött viszont egyes nyugati országokból, például Németországból, Svájcból, vagy az Egyesült Államokból.
A regisztráció igazi hungarikumként 10 évig érvényes, nem kell azt minden egyes választásra újra kérvényezni, ami megkérdőjelezi a levélszavazatok tisztaságát.
A vasárnapi választáson a Fidesz láthatóan már nem számol a kárpátaljai magyarokkal, ez onnan is látszik, hogy a listájukon már nem kapott helyet a Kárpátalját képviselő Bocskor Andrea, a szerbiai voksoknak viszont ezúttal is nagy figyelmet szenteltek, Deli Andor helyét a szintén vajdasági Vicsek Andrea vette át. Az EP- kampány egybeesett a szerbiai helyhatósági választásokéval, Fidesz politikusok sora jelent meg a rendezvényeken, a helyi magyar párt, a VMSZ pedig ezúttal is egyértelműen a Fideszre való szavazásra buzdította híveit, aktivistái „segítették” a levélcsomagok kézbesítését a címzetthez majd azok célba juttatását. Hivatalosan ugyan a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) civil szervezet a közreműködő, de az iroda a VMSZ szárnyai alatt működik, a levélszavazatoknál való bábáskodásuk pedig árnyat vet a szavazás tisztaságára. Ebben viszont a szerb posta is partner. Az Orbán-kormánnyal és a VMSZ-el szemben kritikus vajdasági Szabad Magyar Szó a 2022-es parlamenti választás kapcsán bizonyítani tudta, a levélcsomagokat a postások helyett a VMSZ aktivistáiként bemutatkozó személyek kézbesítették, a Szerb Posta a VMSZ székházban adta át a levélcsomagokat a CHM-nek. Vajdasági ellenzéki portálok beszámolói szerint azóta sem változott semmi, a levélcsomagokat ezúttal is az aktivisták juttatták el a címzettekhez.
A néhány tízezer szavazat mindeddig nem változtatott a magyarországi EP-választások eredményein, valószínűleg ezúttal sem fog. A kormányzati szándékot azonban máig érvényesen Semjén Zsolt fogalmazta meg legnyíltabban. A miniszterelnök-helyettes 2018 áprilisában, az akkori parlamenti választások előtt az Echo tévében azt mondta, a határon túli magyaroknak „erkölcsi kötelessége” a Fideszre szavazni. Elmondása szerint „életcélja” volt a nemzet közjogi egyesítése, ami a kettős állampolgárság megadásával megtörtént. Ez a nemzetnek is óriási dolog, mert ma Trianonra ez az egyetlen lehetséges válasz, mondta Semjén, hozzátéve, biztos abban, hogy jóval 90 százalék fölött lesz a Fidesz-KDNP külhoni támogatottsága. Utóbbiban nem tévedett,
a 2019-es EP választáson a Fideszre leadott szavazatok száma 55 287 volt, míg a második helyen végzett Momentum 553 voksot
gyűjtött be.
Csúfság lenne, ha az RMDSZ nem jutna be az EP-be
Apu nyaggat, hogy menjek haza szavazni az RMDSZ-re vasárnap. Azzal tudtam lerázni, hogy majd elmegyek a nagykövetségre – mesélte Mónika régen látott gyerekkori barátnőjének, Annának. A két lánnyal véletlenül futottam össze munkahelyi ebédszünetben, a bevásárlóközpont Székelykapu étkezdéje előtt. Ismeretlenül kezdünk beszélgetni. A lányokat nem ijesztette el, hogy újságíró vagyok, készségesen válaszoltak kérdéseimre. Mindketten budapesti egyetemen tanulnak, van bejelentett lakcímük, nyilván az otthonit sem adták fel, hiszen még nem tudják „mit hoz a sors, hol folytatják”. Mónikát azonban hiába győzködte papája, hogy „most aztán tényleg minden szavazatra szükség van”, esze ágában sincs sem hazamenni, sem a nagykövetségen „sorba állni”. Szavazni fog, de a magyarországi EP-listára, ám hogy papájának és vele élő ugyancsak erdélyi barátjának is kedvébe járjon, a Fideszre fog pecsételni. Őt „különben nem érdekli egyetlen párt és egyetlen szavazás sem”, eddig kétszer voksolt életében, mindannyiszor a szülei kérésére –a 2020-as román parlamentin az RMDSZ-re, majd a 2022-es magyarországi parlamenti választáson a Fideszre.
Barátja idősebb, „megveszekedett” RMDSZ-ellenes, de mivel Tőkés-féle alakulat már nem indul, így inkább nem is szavaz semmilyen romániai választáson.
Annát viszont „igenis érdekli” a politika. Ő is magyar listára fog szavazni, még nem döntött, hogy kire, de mindenképpen a Fidesz ellen. 2022-ben már voksolhatott volna a magyar parlamentin, de sem ő, sem a szülei nem éltek a lehetőséggel, mert mint mondta „mi sem örülnénk, ha a moldovai kettős állampolgárokon múlva a bukaresti parlament összetétele. Mindenki szavazzon ott, ahol él, ahol a saját bőrén érzi leadott szavazata következményét. Én most itt élek, itt szavazok”, mondta öntudatosan. Elég sok ismerőse él Magyarországon, van, aki tanul, van, aki már dolgozik, de nem tud arról, hogy bármelyikük hazamenne voksolni, a magyar EP-választáson viszont legtöbbjük részt vesz.
A kolozsvári, 2017 óta Budapesten élő Gábort születése óta ismerem. Családja minden tagja igényelte a magyar állampolgárságot, de sosem szavaztak az itteni választásokon. Ő maga a romániai választásokon sem volt túl aktív, - néha elment -, vasárnap viszont budapesti felesége hatására, de főképp az önkormányzati, főpolgármesteri választás miatt szavazni fog, nem valaki mellett, hanem „Orbánék ellen”. – Az RMDSZ-re akkor sem szavaznék, ha otthon élnék, nemhogy több száz kilométert utazzak ezért – mondta Gábor, hozzátéve, hogy mélységesen kiábrándult a politikából és a politikai élet minden szereplőjéből. Nem tudja voksolnak-e egyáltalán az itt élő erdélyi ismerősei, de nagyon csodálkozna, ha bármelyikük hazautazna az RMDSZ kedvéért. „Lehet, hogy nagy lokálpatrióták, de azért tizenhat órát utazni Kolozsvár- Budapest között egy szavazatért, kicsit sok lenne.” Azt azonban látja, hogy korosztályában nagy az apátia, túl sokan nem fognak közülük szavazni. Ő is csak azért teszi, mert a felesége „komolyabban veszi az ilyen dolgokat”.
Zsolt is ismerős erdélyi család gyereke, ő londoni tanulmányai után választotta lakhelyül Budapestet. Élettársa is erdélyi, mindkettőjük otthoni lakcíme is érvényes, de meg sem fordult a fejükben hazautazni vagy akár a román nagykövetségen szavazni az RMDSZ-re.
Ő maga nem egy rendszeres szavazó, nagyon régen voksolt utoljára a román parlamenti szavazáson, a magyarországin sosem, mert azzal „elvi gondjai vannak”. Nem akar részt venni a vasárnapi magyarországi választásokon sem, de élettársa és a környezetében élő erdélyi fiatal barátai zöme leadják voksaikat Magyarországon. Olyant viszont nem ismer, aki hazautazna, hogy román állampolgárként szavazzon.
Interjúalanyaim véleményében nem kell reprezentativitást keresni. Az azonban kétségtelen – a Magyarországon ideiglenesen élő, állandó lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok, akikkel potenciális szavazóként számol az RMDSZ, már inkább a magyar választási rendszer szereplői. Az erdélyi magyar párt az utolsó felmérések szerint nincs veszélyben, a kora tavaszi 5 százalék alatti támogatottsága 6,1-re ugrott, így továbbra is két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Kérdés azonban, hogy meddig. Az RMDSZ-nek már saját üzenete nincs, évek óta az Orbán-kormányhoz fűződő szoros barátsága kampányának központi eleme. Ezúttal a szélsőséges AUR párt (amely akárcsak a Fidesz, a Meloni vezette ECR frakcióba integrálódnia) magyarellenes kampánya segített a mozgósításban, az etnikai veszélyeztetettség érzése ugyanis a legerősebb hívó szó az erdélyi magyarok számára.
Az RMDSZ kampányát ezúttal is Fidesz politikusok sora segítette, Orbán Viktor hétfőn Nagyszalontán mozgósított egy villámlátogatás erejéig Kelemen Hunor társaságában. Ki lenne alkalmasabb a változásokról beszélni, mint az, aki az Európai Unióban szükséges változásoknak az élén áll? Miniszterelnök úr, kedves Viktor, biztass, buzdíts, erősíts!” – így adta át a szót díszvendégének az RMDSZ elnöke. Orbán meg is tett minden tőle telhetőt. A háborúellenes szólamok újrafelmondása mellett azt hangoztatta, azért ment Nagyszalontára, hogy erősítsék egymást, mert az RMDSZ-nek ott kell lennie az Európai Parlamentben, nem „történhet meg az a csúfság”, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. Azt is leszögezte, „az etnikai alapú politizálásnak addig van helye, amíg van etnikai alap”. Meglátása szerint „a kisebbséggel szemben egyetlen orvosság van: a nagyság, a nemzet nagysága”, a „mi nemzeti nagyságunkat az anyaországnak kell megtestesítenie”. Utóbbi kijelentése azonban nem épp az RMDSZ-t vagy bármely határon túli magyar pártot segíti, épp azt az utóbbi időben elhatalmasodó álláspontot erősíti, hogy mindegy mit tesz a helyi kisebbségi magyar párt, a megoldás majd úgyis az Orbán-kormánytól jön. És ez a mentalitás, a folyamatos, a kettős állampolgárság által végletekig megkönnyített áttelepedési lehetőséggel és a természetes fogyással párosulva igencsak veszélyes a külhoni magyar képviseletek számára. Szlovákiában már második parlamenti ciklust kezdtek magyar párt nélkül, Brüsszelben sincs képviseletük, a Szövetséget a mostani EP-választásra is 3-4 százalék között mérik.
A „nemzet közjogi egyesítése” könnyen és rövidesen halálos csóknak bizonyulhat a határon túli magyar képviseletek számára.
