Szerdán az MVM-csoport az azeri állam tulajdonában lévő Southern Gas Corridor (SGC) CJSC nevű cégtől 5 százalékos részesedést vásárolt a kaukázusi állam Shah Deniz nevű nagy földgázmezőjéből – közölte a kormány és az állami cég. Emellett 4 százalékos részt vesznek a mező gázát kizárólagosan értékesítő Azerbaijan Gas Supply Company-ből (AGSC) is.
A megállapodást, az MVM megnevezése nélkül, sőt a gyanút a Molra terelve, elsőként Bakuban, azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatón, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be.
Az 1999-ben feltárt Shah Deniz a világ egyik legnagyobb földgázmezője, amely a Kaszpi-tenger mélytengeri talapzatán, Bakutól 70 kilométerre délkeletre található – írja közleményében az állami MVM. A mezőből felfedezése óta 218 milliárd köbméter gázt termeltek ki; jelenlegi hozama évi 29 milliárd köbméter. (Magyarország jelenlegi, éves felhasználása 8 milliárd köbméter.) A mező irányítója a 30 százalékos részesedéssel bíró, tőzsdei hátterű, brit BP. További tulajdonos a 20 százalékot birtokló, orosz, „magántulajdonú” Lukoil, illetve a török állam kezében lévő, 19 százalékot jegyző Türkiye Petrolleri (TPAO); a kitermelés tizede az iráni állam birtokolta National Iranian Oil Company (NIOC) Naftiran Intertrade Company (Nico) S.à.r.l. nevű svájci leányvállalatát illeti. Az AGSC a kitermelt fűtőanyagot csövön át azeri, grúz, török és európai vevőknek szállítja - írják. Az AGSC irányítója a 20 százalékot birtokló, azeri állami tulajdonú Socar, 24 százalékot jegyez a BP, - eddig – 16,8 százalékot mondott magáénak az SGC, 16 százalék a Lukoilé, 15 a TPAO-é, 8 százalék pedig a Nicóé.
A vásárlás teljes mértékben illeszkedik úgy az ország, mint a cég stratégiájába – közölte az MVM, amely a vételárról nem nyilatkozott. Az ügylet ez év harmadik negyedében zárulhat.
Az a kérdés, hogy a kitermelt gázból Magyarország is részesül-e, a szokásos fideszes szómágia áldozatává vált. Szijjártó Péter szerint a megállapodás „stabilabb magyarországi energiaellátást biztosít”, a kitermelt gáz nagy része Európába kerül, illetve a szerződés „tulajdonilag” lefedi az ország gázszükségletének jó részét. A vásárlással Magyarország nagy mennyiségű földgázhoz jut – fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Szerinte ez egy, a 2022-es hasonló árkrízis esetén „természetes fedezetet biztosít”. Mindezek alapján feltételezhető, hogy ez a gáz nem kerül Magyarországra.
Lantos Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyletre az MVM saját erőforrásait használta fel. Azt azonban nem említette, hogy a cég „rezsivédelmi szolgáltatások” fejében 2022 óta immár közel kétezermilliárd forint állami támogatásban részesült.
Abból, hogy Szijjártó Péter az Azerbajdzsánban tevékenykedő magyar energiatársaságok közül csak a Molt említette, egy ideig többen e céget azonosították a mostani megállapodás magyar szereplőjeként is. A Mol 2019-ben vásárolt 9,57 százalékos részesedést az ACG nevű nagy azeri olajmezőben, illetve 8,9 százalékot a kapcsolódó, BTC nevű vezetékben. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Mol azerbajdzsáni beruházásainak értéke elérte a kétmilliárd dollárt. Tavaly az ACG-ből több mint ötmillió hordó kőolaj jutott a Molra. A Mol és a Socar között cseppfolyósítottgáz-beszerzési keretszerződésről indultak tárgyalások – jelentette be a fontos, ám ebben a szövegkörnyezetben inkább csak zavarkeltő hírt a fideszes politikus.