Magyarország;NATO;tárgyalás;Orbán Viktor;Jens Stoltenberg;

Orbán Viktor: Magyarország világossá tette, hogy nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagország támogat

A miniszterelnök közölte, minden, NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt pedig Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette, így Magyarország megkapta a szükséges garanciákat. Meglehetősen fagyos hangulatúra sikerült a találkozó, a Fidesz égisze alatt működő sajtó testületileg távol maradt.

Áttekintettük a NATO és Magyarország viszonyát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel a Karmelita kolostorban a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott tárgyalását követően, közös budapesti sajtótájékoztatójukon. A kormányfő hozzátette, Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak. Azon nem túl nagy számú ország közé tartozunk a NATO tagokon belül, akik teljesítik az összes vállalt kötelezettségüket, ellátunk légtér-rendészeti feladatokat, és mi vagyunk a NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé. A vállalásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.

A megbeszélések másik témája az orosz-ukrán háború volt. Orbán Viktor közölte, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától. Arra a kérdésre, hogyan lehet a háborús helyzettől a legrövidebb úton eljutni a békéhez, Magyarország és a többiek más válaszokat adnak.

A kormányfő kiemelte, Magyarország tudomásul veszi, hogy a mienktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Hálásak vagyunk – folytatta –, hogy minden NATO-körben kifejthettük álláspontunkat, azt azonban be kell látnia Magyarországnak: nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa.

Magyarország világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek – bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől – a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések

– tette hozzá.

A kormányfő közölte, minden, NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai és a hagyományaink alapján csak önkéntes jellegű lehet, ezt a főtitkár megerősítette, így Magyarország megkapta a szükséges garanciákat.

Jens Stoltenberg ezt követően köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy a delegációjával együtt fogadta őt. „Magyarország mindig is nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben" – szögezte le. Hozzátette, az oroszok brutális agressziós háborújának kezdete óta Magyarország folyamatosan adott menedéket ukrán menekülteknek, segített a sebesült katonák rehabilitációjában.

„Nagyra értékelem a nyilatkozatát, hogy elkötelezett és lojális NATO-szövetségesek maradnak”

– fogalmazott.

Felidézte, hogy ma Orbán Viktorral több fontos és megoldásra váró kérdést megbeszéltek, köztük a washingtoni csúcstalálkozó ügyét is, ahol az elrettentés és a védelem kérdéseiről is szó lesz.

A főtitkár közölte, a NATO rendeltetése nem egy háborút megvívni, hanem megelőzni, ahogy azt tette 75 éven keresztül azzal, hogy hiteles elrettentést és erőteljes közös védelmet biztosítottak. Annak érdekében, hogy itt ne maradjon helye, tere Moszkvának vagy más potenciális ellenségnek a kapacitásaink téves felmérésére, és arra, hogy megtámadjon bármely szövetségesünket.

„A csúcstalálkozón arra számítok, a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon a biztonsági segítségnyújtás és a kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Reméljük, hogy vállalnak egy hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is a katonai támogatásra. Ez biztosít majd egy kiszámíthatóságot és egy megbízhatóságot Ukrajna számára”

– mondta Jens Stoltenberg.

Ezt követően arról beszélt, Orbán Viktor egyértelművé tette, Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, ő pedig ezt az álláspontot elfogadja. Valamint örül annak, hogy sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől. Magyar személyek ezekben a tevékenységekben nem fognak részt venni, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel ezekre.

A NATO-főtitkár kijelentette, Magyarország miniszterelnöke biztosította arról, hogy nem fog ellenállni bármilyen ilyen irányba mutató kezdeményezésnek, és Magyarország továbbra is megfelel minden általa vállalt kötelezettségnek.

A sajtótájékoztató után az M1 Híradó arról kérdezte Orbán Viktort, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a NATO a jövőben sem fogja belekényszeríteni az ukrajnai szerepvállalásába.

„A magyar kormány és a NATO-főtitkára, aki világosan kifejtette, hogy nincs ilyen szándéka. A magyar kormánynak meg van egy világos álláspontja az ukrán-orosz háborúról” – hangzott a miniszterelnök válasza. A kormányfő ezután kifejtette, „nem vagyunk gyerekek, nem érdemes illúziókba ringatni magunkat, ez egy nagyon nehéz politikai kérdés. Szerinte nem könnyű egy ilyen helyzetben megtalálni a helyes válaszokat, mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok, amikor döntéseket kell hozni. Az egyik most érkezett el, leginkább a NATO-csúcs miatt, és „sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni, és egy fair megállapodást kötni” a főtitkárral. A miniszterelnök közölte, még jönnek majd olyan pillanatok, amikor újabb és újabb, a háborús bevonódás lehetőségét felvető javaslatok kerülnek az asztalra. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni.

A Reuters újságírója azt kérdezte Jens Stoltenbergtől, hogyan tudják az egységet képviselni, amikor egy tagország olyan szavakat használ, mint Magyarország esetében Szijjártó Péter, aki a NATO-missziót Ukrajnában „őrült missziónak” nevezte. – A NATO-ban 32 szövetséges van, és időről időre vannak eltérő vélemények – felelte, leszögezve, ismételten bebizonyították, hogy sikerül ezeket meghaladni, és előremutató megoldást találni. Hozzátette, nagyon örül, hogy megtalálták a módot, ami lehetővé teszi a NATO-szövetségeseknek az egyetértést, eközben tudomásul vegyék a döntést, hogy Magyarország nem óhajt ebben részt venni.

Fagyos hangulat, üres székek

A találkozó meglehetősen fagyos hangulatúra sikerülhetett, amiről ékesszólóan árulkodtak az üres székek is a Karmelita kolostor rendezvénytermében. Amíg a független sajtó orgánumai képviseltették magukat, a hivatalosan közszolgálati M1-en kívül a fideszes égisz alatt működő KESMA lapjai testületileg hiányoztak, a székek egy része üresen marad a NATO vezetői és az Orbán-kormány képviselői mögött.

Bár Jens Stoltenberg többször is hangsúlyozta: a NATO védelmi szerződés, amelynek az a feladata, hogy ne elkezdje, hanem megakadályozza a háborút, a biztonság, a béke és a függetlenség legfontosabb garanciájának számít, nem úgy tűnt, hogy Orbán Viktor méltányolná ezt.

Nem ez az egyedüli konfliktusforrás

Jens Stoltenberg egy kicsit meglepetésszerűen érkezett Budapestre a NATO informális munkacsoportja, a B9 rigai csúcstalálkozójáról. Bár Magyarország tagja a B9-nek, az Orbán-kormány ezúttal nem képviseltette magát a legfelső szinten a csúcstalálkozón, amelyre a Financial Times egy Magyarország kizárásának a lehetőségéről szóló cikkel hangolt. A brit lap azt írta, hogy a B9 körében több országnak elfogyott a türelme Magyarországgal szemben, amiért az Orbán-kormány sorra megvétóz minden, Ukrajna támogatásával kapcsolatos állásfoglalást, a régióbeli NATO-tagországok informális csoportjának diplomatái pedig „nagyon komolyan” tárgyalnak arról, hogy Magyarországot kizárják a munkacsoportból. Klaus Iohannis román elnök a kizárást álhírnek nevezte, az azonban, hogy a Financial Times cikke megjelent, nyilvánvalóan jelez valamiféle elégedetlenséget az Orbán-kormány attitűdjével szemben.

Budapesti útja előtt a NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, várja a tárgyalást a magyar miniszterelnökkel. „Fontos tárgyalás Budapesten Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral” – írta egy Facebook-posztban a maga részéről Orbán Viktor. Más kérdés, hogy a találkozójuk témájáról finoman szólva nem ugyanazt mondták. 

Magyarország és a NATO viszonyát több, az Orbán-kormány által gerjesztett  konfliktus is feszélyezte az elmúlt időszakban. Az egyik a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának a késleltetése volt az utolsó pillanatig, a másik az, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször bélyegezte meg háborúpártiként az észak-atlanti szervezetet, a többi között az orosz háborús csendestárs Belaruszban tett útján.