Karácsony Gergely;Vitézy Dávid;fellebbezés;főpolgármester-választás;Nemzeti Választási Bizottság;választás 2024;

Vitézy Dávid megtámadta az eredményt, az NVB elrendelte a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámolását

Nem sokat várt a Nemzeti Választási Bizottság, szerda este hétkor napirendre is vette a Fidesz és az LMP által támogatott főpolgármester-jelölt indítványát. Majd az ülés végén elrendelte a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámolását.

Vitézy Dávid ígéretének megfelelően, határidőn belül megtámadta a főpolgármester-választás hétfő este hivatalossá vált eredményét, amely szerint Karácsony Gergely (DK-MSZP-P) nyert, de csak 324 szavazattal előzte meg Vitézy Dávidot.

Az NVB szerda este 12 igen szavazattal, 4 ellenében meghozott jegyzőkönyvi döntésében elrendelte az összes fővárosi szavazóköri urna felbontását és a vasárnapi főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak átvizsgálását, újraszámolását.

A bizottság döntésében arra hivatkozott, a bizonyítékok alapján alappal merülhet fel, hogy nagyszámban vannak olyan érvénytelennek nyilvánított szavazatok, amelyeket a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése szerint érvényesnek kell tekinteni. Az NVB szerint a választás eredményének megnyugtató megállapítása érdekében indokolt az újraszámolás.

A szavazatokat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, azokat az NVB számolja újra, de ehhez igénybe veszi az NVI közreműködését.

Vitézy Dávid: Türelemmel várjuk az újraszámlálás eredményét

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a fellebbezésemnek helyt adva ma este elrendelte az érvénytelen főpolgármesteri szavazólapok újraszámlálását az egész főváros területén. Nem tudhatjuk, hány tévesen érvénytelennek elkönyvelt, de valójában érvényes szavazat van, az újraszámlálás ezt tisztázhatja - írja Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.

A közlemény szerint a következő napokban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai egyesével újra megszámolnak minden egyes leadott szavazatot, amit a szavazókörökben érvénytelennek nyilvánítottak. Korábbi nyilatkozataik alapján az NVI azt is vállalta, hogy az urnák felnyitása a sajtó nyilvánossága előtt történik majd.

Hozzáteszi: A demokratikus választás alapja, hogy minden szavazatot meg kell számolni. Türelemmel várjuk az újraszámlálás eredményét, mely ilyen kis különbség és a mai sajtótájékoztatómon bemutatott körülmények mellett indokolt. Ahogy ma is elmondtam: amint a főpolgármester-választás jogerős eredménnyel zárul, azt el fogom fogadni, de ehhez először tisztán kell látni - zárul a bejegyzés.

Korábban már megírtuk, hogy a Vitézy főként a túl sok, 24592 érvénytelen szavazólapot ezer érvénytelen szavazólapra alapozza kifogását. Erről szerdán további részleteket közölt. Szerinte legalább 20 kerület 202 szavazókörében nagy számban, rendszerszinten tévesen nyilvánítottak érvénytelennek olyan érvényes szavazatokat, amelyeken a már visszalépett jelölt, Szentkirályi Alexandra neve mellett egy másik, valódi jelölt nevét is bejelölték a választók. Több ezer ilyen tévesen érvénytelennek nyilvánított szavazat lehet, ezért Vitézy szerdán írásban kérte a szavazatok újraszámolását a Fővárosi Választási Bizottsághoz benyújtott fellebbezésében. A döntést a Nemzeti Választási Bizottság hozza majd meg. Harcának támogatását kérte a bizottságban helyet foglaló pártdelegáltaktól.

Vitézy Dávid szerda sajtótájékoztatóján több térképen mutatta be, hogy földrajzilag jól behatárolhatóak azok a szavazókörök, ahol a legtöbb érvénytelen szavazatot adták le, ezek ahogy azt a Népszavának már kedden elmondta főként a IV. és a VII. kerületben találhatóak. Ezekben a kerületekben – szerintük – cérnavékonyságú vonallal húzták ki Szentkirályi nevét, ami sok választót megtéveszthetett. A kihúzás módja és az érvénytelen szavazatok száma között bizonyítható matematikai korrelációt találtak – állítja Vitézy Dávid és stábja. Míg átlagosan 3 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya a főpolgármester-jelölti szavazólapokon a fővárosban, addig az Erzsébetvárosban 6,08 százalék, Újpesten pedig 5,02. Ezzel szemben arra felvetésre, miszerint Magyar Péter hívei a Tisza Párt alelnökének példáját követve érvénytelenül szavaztak, nem találtak összefüggést. Vitézyék felhívására több ezer bejelentést érkezett, amelyek szintén alátámasztják, hogy sok érvényes szavazatot érvénytelennek könyveltek el a szavazókörökben.

Az LMP főpolgármester-jelöltje nem zárta ki a szándékosságot abban, hogy a visszalépő jelölt nevét szinte észrevétlenül törölték, ami növelte az esélyét az érvénytelen szavazásnak. Ugyanakkor úgy vélte, a téves érvénytelenné nyilvánítás fő oka az lehetett, hogy a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámlálási bizottságok részére kiadott kézikönyvében hibásan az szerepelt: érvénytelenné kell nyilvánítani azt a szavazatot, ahol a visszalépett és az érvényes jelölt melletti körben is van iksz.

Csakhogy a választási törvény szerint a kiesett személy jelölése nem számít.

A választás délutánján a Fővárosi Választási Iroda is kiadott egy értelmezést, amelyben leírták: ha a Szentkirályira leadott érvénytelen szavazaton kívül más főpolgármester-jelöltre adott szabályos szavazat is van a szavazólapon, akkor a másik jelöltre leadott szavazat érvényesnek minősül. Ez a szavazás napján este hét órakor kiadott iránymutatás azonban vélhetőleg nem minden szavazókörhöz jutott el, mert egyes helyeken ezt érvényesnek, máshol érvénytelennek könyvelték el. Ebből következően nem egységesen jártak el ezeknek a szavazatoknak az elbírálásakor,

így akár ezres nagyságrendben lehetnek ilyen érvénytelennek minősített szavazatok, amelyek érvényessége esetén megfordulhatna a választási eredmény.

Ahogy arról a Népszava is beszámolt Vitézy Dávid már a választás éjjelén kétségeinek adott hangot, mondván sem neki, sem Karácsony Gergelynek nincs meggyőző fölénye, éppen ezért „időközi köztes eredménynek” nevezte a kihirdetett számokat. Vitézy szerint mindkét jelölt érdeke, hogy legitim eredmény szülessen. A jogerős végeredményt el fogja fogadni. A volt államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta a fővárosi önkormány felelősségét, hiszen a budapesti választás megszervezése és lebonyolítása az általuk létrehozott iroda feladata volt.

A választási eredmény megtámadása – mint arról már írtunk – összetett eljárás. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 3 napon belül dönt a fellebbezésről, újraszámlálás esetén hat napon belül. Az NVB döntése ellen a Kúriánál lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani, legvégül pedig alkotmányjogi panasszal is lehet élni. Ha az érintett valamennyi jogorvoslati fórumot kihasználja és mindenütt az utolsó percben döntenek, az eredmény július 12-én válhat jogerőssé. Az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését veheti igénybe.