324 voks döntött

324 szavazat – óriásit hajrázva, az utolsó pillanatban fordítva ennyivel előzte meg Karácsony Gergely (DK-MSZP-P) az LMP és a Fidesz által támogatott kihívóját, Vitézy Dávidot a budapesti főpolgármester-választáson. A hétfőre virradó éjjel – úgy két óra körül – közzétett eredmény szerint Karácsony a voksok 47,53, Vitézy pedig 47,49 százalékát szerezte meg, vagyis négy század a különbség. Ez különösen annak fényében csekély, hogy a leadott 806142 szavazat közül 24592-et, a voksok 3,03 százalékát érvénytelennek találtak.

Csak összehasonlításul: 2019-ben, az előző, Karácsony Gergely által megnyert főpolgármester-választáson 8388 érvénytelen szavazat volt az összesen 703 ezer szavazólapból, ami 1,19 százalékos arány. A rengeteg érvénytelen voks vélhetőleg két tényezőből adódott: a vakon szavazó fideszesek egy részét összezavarhatta, hogy a párt jelöltjének neve át van húzva a szavazólapon és annak ellenére oda húzták be az ikszet. De ennél vélhetőleg többen voltak azok, akik a Tisza Pártot vezető Magyar Pétert követték: ő a választás előtt kijelentette, hogy érvénytelenül voksol a főpolgármester-választáson, mert mindkét jelöltet alkalmatlannak tartja. Az viszont tovább bonyolítja a rejtélyt, hogy a fővárosi listás szavazásra kevesebb, de azért nagy számú 13 ezer érvénytelen szavazat érkezett.

Mindezek tükrében kevéssé meglepő, hogy Vitézy Dávid az éj közepén „időközi köztes eredménynek” nevezte a vasárnapi szavazatszámlálást és kijelentette, hogy sem neki, sem Karácsony Gergelynek nincs meggyőző fölénye, újraszámlálás szükséges.

Ez utóbbit az érintettek egyike kezdeményezheti. Meg kell várni azonban a hivatalos végeredményt, azután dőlhet el, ki és milyen indokkal kéri az esetleges újraszámlálását. Vitézy mindenesetre azt írta hétfői posztjában: a már birtokunkban lévő információk alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban.

A kimerítően lassú, hajnalba nyúló szavazatszámláláson szinte az utolsó percig Vitézy Dávid vezetett, aligha függetlenül attól, hogy a Fidesz-jelöltje Szentkirályi Alexandra a szavazás előtt két nappal visszalépett a javára. Az ellenzék várhatóan a Fidesz által tálcán nyújtott voksoknak tulajdonítja majd a rendkívül szoros eredményt. A képlet azonban korántsem ennyire egyszerű. Már napközben feltűnő volt, hogy a részvételi hajlandóság különösen a Vitézy által bejárt, politikai térképre tett külső kerületekben volt jelentős. A XVI. kerület országos összehasonlításban is nagyon jól szerepelt, de végig a topon volt a XVII. és a XXII. kerület is, de gyakorlatilag Budapest teljes peremvidéke meghaladta az országos részvételi átlagot. Ezzel szemben az ellenzéki fellegvárnak számító belvárosban – a VI., a VII. és a VIII. kerületekben – feltűnően gyengére sikeredett a mozgósítás a kormánypárt és az ellenzék részéről is.

Vitézy Dávid Budapest-járásának eredményességére utalhat, hogy a Népszava összesítése szerint a külső kerületek többségében – X., XII., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII és XXIII. - ő nyerte a főpolgármester választást, ráadásul úgy, hogy a XII. kerületben a Kutyapárt társelnöke Kovács Gergely nyert és ellenzéki jelölt diadalmaskodott a XV., a XVIII. kerületben is. Az pedig tényleg meglepő választói gondolkodásra utal, hogy miközben Józsefvárosban ismét Pikó András ellenzéki jelöltnek szavaztak bizalmat, főpolgármesterként Vitézyt támogatták. Ezek mellett behúzta még az I. és az V. kerületet is, összesen 13 kerületet a 23-ból. Ezzel szemben Karácsony Gergely gyakorlatilag hozta az ellenzéki vezetésű kerületeket, de a III. és a XIX. kerületek például éppen csak megvoltak.

Vitézy bejelentése ellenére egyelőre nem tudható, hogy a szavazatokat újraszámolják-e és ha így is lesz, változik-e az eredmény. Bármelyikük lesz is a főpolgármester, nagyon nehéz öt év vár rá. A két főpolgármester-jelöltet indító szövetségek támogatottsága messze elmaradt első emberük eredményétől. A Karácsonyt indító DK-MSZP-P listája 131696 szavazatot kapott, ami a voksok 16,62 százaléka. Ezzel 6 mandátumra tettek szert a 32 képviselőből plusz egy főpolgármesterből álló Fővárosi Közgyűlésben. A Vitézyt jelölő LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért párosa még gyengébben szerepelt, alig 10,15 százalékig, 3 helyig jutott. A Fidesz összesen 10 mandátumot hozott össze. A főpolgármester-jelöltet nem is állító Tisza Párt szintén 10 helyet szerzett. Az öt százalékos bejutási küszöböt a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak sikerült még megugrania, 3 képviselőt küldhetnek a testületbe. A VI. kerületben Soproni Tamás győzelmével polgármesterséget nyerő Momentum azonban 0,02 ezrelékkel lemaradt, így nem lesz képviselőjük a testületben.

A közgyűlésben a rendszerváltozás óta először nem lesz kényelmes többsége a főpolgármesternek. Ez több vitát, szélesebb érdekérvényesítési lehetőséget, rengeteg háttérmegállapodást hozhat. Az állandó egyeztetési kényszer olyan alkukhoz vezethet, amelyek esetlegesen elég távol állnak majd a főpolgármester személyes meggyőződésétől. Nem elhanyagolható veszély a működésképtelenség sem, hiszen Karácsony Gergelynek a saját 7 fős frakciója mellé még 10 támogatót kell gyűjtenie minden egyes szavazáskor. Állandó koalícióra most kevés az esély. Az első összecsapás a pozíciók – többek között a főpolgármester-helyettesi, fővárosi bizottsági, illetve a cégeknél az igazgatósági- és felügyelőbizottsági helyek – kiosztásánál várható. Az igazi vízválasztó azonban a költségvetés elfogadása lesz.