A nyaralóvásárlások terén továbbra is a Balaton az elsődleges számú célpont, de a Covid hatása nem múlt el nyomtalanul. Egyre többen elsődleges otthonnak veszik meg a tóparti nyaralókat, miután a világjárvány után is általános maradt az otthoni munkavégzés – mondta lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. A nyaralót vásárolni akarók a világjárvány után fedezték fel újra a Balatont, 2022 nyarára csúcsra értek az ottani ingatlanárak, amit mutat, hogy a tó északi partján a négyzetméterárak elérték a 970 ezer forintot, a déli parton pedig az 1 milliót.
Kis túlzással a Balaton északkeleti csücske Budapest agglomerációjának számít – fogalmazott a szakértő, amihez hozzátette, hogy a Tihany-Szántód vonaltól keletre drágábbak az ingatlanok, mint a jelzett vonaltól nyugatra. A Balaton-parti ingatlanok esetében most egyértelműen kínálati piacról beszélhetünk. Idén közel másfélszer annyi az eladásra kínált nyaralók száma, mint egy éve, miközben a vásárolni szándékozók telefonos érdeklődésének száma nem változott. Nem csoda, hogy ebben a helyzetben stagnálnak, sőt némileg csökkennek az árak. Ez csak látszatra jó hír, mert a budapesti négyzetméterárakról szállnak alá mérsékelten – tette hozzá Balogh László.
A jelenlegi, gazdaságilag nehéznek számító időszakban a nem elsődlegesnek lakóotthonnak szánt ingatlanvásárlások száma megcsappant. Mutatja ezt, hogy kifejezetten sok az eladásra kínált balatoni ingatlan. A Covid első hullámát követően sokan befektetési céllal vásároltak itteni ingatlanokat, és döntésüket igazolta, hogy rövid időn belül 10-20 százalékkal emelkedtek azok árai, így magasabb nyereséget tudtak az eladásokból realizálni, mint a különböző pénzpiaci befektetésekkel.
A Balaton-parti nyaralók árai olyan magasak, hogy azok megvásárlása a lakosság döntő többsége számára luxusnak számít – jelezte az ingatlan.com vezető elemzője, aki azzal árnyalta a képet, hogy a tóparti 100 milliós ingatlanok mellett, ahogyan távolodunk a Balatontól, megfizethetővé válnak a nyaralók. A tótól 20-30 kilométerre 30-40 millióért, 50 kilométerre 20-30 millióért vehetőek nyaralók. Balogh László szerint abban a világban, amelyben a sarki boltba is kocsival megyünk, észszerű kompromisszumnak és jó döntésnek tűnik az ilyen távolságban lévő nyaralók megvásárlása.
Noha a Balaton elsődlegességét semmi nem veszélyezteti, mégis érdemes kitérni az ország második számú üdülőövezetére, a Tisza-tóra, ahol a nyaralók négyzetméter árai a balatoniak harmadát teszik ki. A legdrágábbnak számító abádszalóki igényes nyaralók esetében ez 420-430 ezer forint, a tó körüli egyéb ingatlanok négyzetméterének középértéke 200-300 ezer forint között mozog. A Tisza-tó éppen úgy egy-két órára található a fővárostól, mint a Balaton. Igaz, éppen a másik irányban. Közúti megközelíthetősége a fővárosból kifejezetten jónak mondható, a helyi infrastruktúra kiépítettsége messze nem éri el a balatonit, aminek előnyei is mutatkoznak, nem csak hátrányai – érvelt a szakember. A természetközeliség itt sokkal inkább adott, mint a Balatonnál, és sok kikapcsolódni vágyó éppen ezt keresi – tudtuk meg.
Vonzóvá teszi a Tisza-tó környéki ingatlanokat, hogy azok már 20-30 millió forintért is megvásárolhatóak. Az árak a tavalyaikhoz mérten átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, ezzel illeszkedtek az országos trendhez, ami 4,5 százalékos növekedést mutatott. A nyaralóövezet ingatlanpiaca azonban a pangás jeleit mutatja. A kínálat itt 40 százalékkal haladja meg a tavalyit, vevőkből pedig nem lett több. A piacot – legyen szó a Balatonról vagy a Tisza-tóról – most elkerülik a befektetési célú vásárlók, éppen a stagnáló vagy csökkenő árak miatt, ami tovább szűkíti a keresletet, és ez megjósolhatatlanná teszi, mikorra várható az élénkülés.
A Mátrát elszigetelt piacnak nevezte Balogh László, egyfelől kicsi piac, alacsony számú eladásra kínált ingatlannal. Ezek mennyisége ötszáz és ezer között mozog. Másfelől a hegyvidéki üdülőövezet különlegesnek számít, amit nem mindenki kedvel. Ez lemérhető az eladó ingatlanok száma mellett az alacsony vásárlói érdeklődésen is.
Távolban a Tisza és a Körösök
A Dunakanyar az elmúlt évtizedekben elvesztette korábbi nyaralóövezeti jellegét, és Budapest agglomerációjának részévé vált – jelezte Balogh László, miért nem tér ki az itteni nyaralóvásárlások témájára. Mellette lokálisnak nevezte a Tisza és a Körösök menti üdülőövezeteket, ahol a környékbeli nagyobb városok lakói vásárolhatnak nyaralókat, távolabbról érkező vevőkkel csak elvétve találkozni. Ezeknek a területnek a mellőzöttsége az ismeretlenségük mellett a Budapesttől való távolsággal, a rossz közúti megközelíthetőséggel és a gyenge helyi infrastruktúrával egyszerre magyarázható.
Erre erősített rá Berkes Kriszta szegedi ingatlanközvetítő, aki elmondta, hogy a város legnépszerűbb üdülőterületén, a Sárgán szinte kivétel nélkül szegedi tulajdonosok ingatlanai találhatóak. Bár viszonylag szép számban kínálnak nyaralókat eladásra, a piaci mozgás kicsi, noha a 15 és 37 millió forint közötti árak egyáltalán nem számítanak magasnak.
