Ukrajna mintegy 50 milliárd dollár (mintegy 47 milliárd euró) hitelt kap. Erről állapodott meg a G7k csúcstalálkozóján a világ hét legfejlettebb állama, illetve az Európai Unió képviselői. Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit miniszterelnök is olyan segélycsomagról beszélt, amely megváltoztatja az ukrajnai helyzetet. A G7 egységesen támogatja Ukrajnát abban, hogy képes legyen megvédeni magát az orosz támadással szemben, közölte a házigazda Giorgia Meloni. Olaf Scholz német kancellár történelmi lépésnek nevezte a G7-országok által elért megállapodást. Mint fogalmazott, ez jelzés Vlagyimir Putyinnak: – Az orosz elnök nyilvánvaló terve: addig akarja folytatni a háborúját, amíg mindenki más fel nem adja Ukrajna támogatását. És ez a terv most megbukott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint meg kell mutatni, hogy az orosz elnök által okozott károk fő terhét nem az európai adófizetők, hanem maga Oroszország viseli majd/. Egyúttal Ukrajnának is jelezni kívánták, hogy addig támogatják, amíg szükséges. Az 50 milliárd dollár hitelt a külföldön zárolt orosz vagyon kamataiból fedezik. Ukrajna a pénzt az infrastruktúra újjáépítésére, de akár fegyverbeszerzésekre is fordíthatja. A részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.
Ötvenmilliárd dolláros hitelt kap Ukrajna, ezt a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedezikAz amerikai kormány szerint az Ukrajna elleni orosz támadás óta az orosz jegybank mintegy 280 milliárd dollár (mintegy 260 milliárd euró) értékű pénzét fagyasztották be a nyugati országokban. A brüsszeli székhelyű Euroclear pénzintézet nemrég bejelentette, hogy 2023-ban mintegy 4,4 milliárd eurónyi kamatot gyűjtött be. A Világbank szerint a megtámadott országban a háborús károk mára meghaladják a 486 milliárd dollárt.
Az orosz külügyminisztérium „bűncselekménynek” bélyegezte a G7 terveit. A Kreml eleinte óvatosabb volt. Oroszország rendkívül szorosan követni fogja a G7-csúcsot – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, de afféle hidegzuhanyként Vlagyimir Putyin előállt az követeléseivel, hogy mikor lenne hajlandó véget vetni a háborúnak.
Vlagyimir Putyin bejelentette, milyen feltételekkel vetne véget a háborúnak Ukrajna ellenAhogy az El País című spanyol lap fogalmazott, a megállapodás egyfajta „oxigénpalack”. A cél az, hogy az Ukrajna újjáépítésére akkor is jusson elegendő pénz, ha novemberben Donald Trumpot választják meg amerikai elnöknek és úgy dönt, megszakítja az amerikai segélyek Kijevbe való áramlását.
Közben az Egyesült Államok és Ukrajna tíz évre szóló biztonsági megállapodást kötött. Az amerikaiak többek között további katonai támogatást, együttműködést ígérnek a védelmi ipar tekintetében, valamint hírszerzési információk cseréjét. Volodimir Zelenszkij a megállapodást Ukrajna számára fontos lépésnek nevezte a NATO-tagság felé.
A megállapodással az Egyesült Államok segíteni akar abban, hogy Ukrajna alkalmassá váljon a NATO-tagságra, például az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés és a korrupció elleni küzdelem, de a katonai képességek és struktúrák terén is. Ugyanakkor Washington biztonsági garanciákat nem ad Kijevnek.
A G7-csúcsot, amelyen pénteken Ferenc pápa is beszédet mondott a mesterséges intelligencia veszélyeiről a témáról szóló ülésen, feszültségek is beárnyékolták. Emmanuel Macron azt kifogásolta, hogy az abortusz szó nem szerepelt a zárónyilatkozatban. A francia elnök újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy a francia alkotmányba belefoglalták az abortuszhoz való jogot. "Franciaország osztja a férfiak és nők közötti egyenlőség vízióját, de nem osztja ezt a víziót a teljes politikai spektrum”, jelentette ki a házigazda Giorgia Melonira utalva, aki nem hagyta szó nélkül a kiszólást. „Úgy gondolom, hogy a mostanihoz hasonló nehéz időkben mélységesen helytelen egy olyan értékes fórumon kampányolni, mint a G7-ek." Ezzel arra utalt, hogy a francia elnök megjegyzése valójában hazája közvéleményének szólt. Miután az elnök pártja, az Újjászületés igen gyengén szerepelt az európai parlamenti választáson, Macron június 30-ra előrehozott választást írt ki.