Brüsszel elfoglalása elmaradt, sőt visszatámadott és akkora számlát nyújtott be ide, hogy menten beszakad a tőle nagyalföld meg a forint. Tizennégy év után eljött az a pont, amikor a sokféle, politikai folyamatábra, chart brutálisan leegyszerűsödik néhány közhelyre. Például: a karaván halad, kutya ugat. Most éppen azt, hogy majd mi úgy visszavágunk, hogy az jobban fog fájni Brüsszelnek! Persze, kis vitéz.
Az már csak úgy van, hogy a leégett mikrovállalkozó szívatja a hitelező nagybankot. Huxittal fenyegetőzni meg finoman szólva sem opció, az ország külkereskedelmének 85 százaléka az EU-ból jön, a huxit – csak hogy Németh Szilárd is értse - annyi mint a hús, a paprika és a zsírmentes pörkölt. Brüsszel immáron hideg nyugalommal nézné végig, hogy a Felcsúti Öngyilkos Elitalakulat nemzeti méltósággal kútba ugrik.
Ahogy a menekültügyi törvényekkel is történt.
A most bejelentett évi, forintomlástól függően 140 milliárdos büntetést – tessék megkapaszkodni – a nagy büdös semmiért fizetjük majd. A bíróságon elmeszelt menekültügyi eljárás csak arra kellett, hogy a vezér a fideszfasiszták kedviért szemétkedhessen a déli határon lézengő,néhány száz menekülttel. A magyar határt ugyanis nem a röhejes drótkerítés, hanem az EU-török paktum védi évek óta.
A fideszes gazdasági elit immáron azzal szembesül, hogy a táltos miniszterelnökük szavazatmaximalizáláshoz kétségtelenül ért, ám a taktikai hepciáskodása miatt immáron ezermilliárdok úsznak el az orruk előtt. Az idő múlik, az uniós pénzekből óriásira hizlalt NER-cégeknél egyre nagyobb a córesz. És remény sincs a változásra, mivel amióta vezérük kipávatáncolta magát a Néppártból, lobbiereje töredékére esett, Putyin kedviért az ukrán újjáépítésből is kimaradnak, a kínai óriásüzletekbe meg be sem veszik őket. Úgy néz ki, hogy valamiben nagyon igaza van Orbánnak: tüske ő a köröm alatt. A kérdés csak az, hogy ez immáron kinek a körme.