Kína;USA;Donald Trump;védővám;

A kínai kapcsolat

A NER hiú ábrándjainak egyike, hogy az amerikai elnöki posztra ismételten pályázó Trump nem pártolja a háborút. A Fehér Ház egykori ura bizonyosan újbóli megválasztása esetén, továbbra is segítséget nyújt majd az ukrán kormánynak az orosz agresszió visszaverésében, hogy Izrael reményeiről ne is beszéljünk. Ám korábban Trump már indított egy háborút. Olyant, amelyet nem a harcmezőkön vívnak egymással az országok, hanem a kereskedelemben. Békésebb eszközökkel, a megemelt vámtarifák alkalmazásával, s a fő ellenfél hagyományosan Kína. (A próbálkozás egyszer már kudarcot vallott a kínai behozatal nem csökkent, viszont a magasabb vámokat, az importált áruknál az amerikai fogyasztókkal fizettették meg.) Trump azonban nem nyugszik, amíg előző elnöki periódusában 3-ról 12 százalékra emelték a vámtarifákat, most újbóli megválasztása esetén 60 százalékos mértékkel fenyegetőzik.

Az amerikai mintát követve az Európai Unió is "felébredt" Arra hivatkoznak, hogy nemzetközi kereskedelmi szabályokat sértő állami támogatásokat kapnak elsősorban a gépjármű szektor cégei, ezért az importált, illetve a helyben gyártott kínai termékeknek különböző mértékű védővámokat akasztanának július elejétől a nyakukba. Ha a NER - gyakori szakmai és társadalmi ellenállást kiváltó - akkumulátor- és elektromos autógyártó nagyhatalmi vágyait, s az ezekhez kötődő brutális adó- és egyéb kedvezményeit szemléljük, akkor a jelenlegi Európai Bizottság utolsó javaslatai egyikének címzettje éppen Magyarország. A Szegeden gyártandó BYD elektromos autó árát összességében mintegy 28 százalékkal terhelnék. Nem vitás:, mindezt a társaság áthárítaná a fogyasztókra, abban a reményben, hogy kocsijaik még így is eladhatóak maradhatnak. Az intézkedés elleni tiltakozás élharcosa Németország. A félelmük jogos: a termékekre rakódott teher dacára a hazai autóik versenyképessége nem nő, szemben a kínaiakkal. de a szektor munkahelyei fennmaradására sincs garancia, miként arra sem, hogy az állami támogatás jó helyre ment.