kutatás;sajtó;tájékozódás;média;hírek;

Egyre többen döntenek úgy, hogy szándékosan kerülik a híreket, Magyarországon tovább nőtt a független médiával szembeni politikai nyomás

A hírekbe vetett bizalom 40 százalékos, vagyis 4 százalékkal alacsonyabb, mint a Covid-járvány csúcspontján.

Egyre többen döntenek úgy, hogy szándékosan hátat fordítanak a híreknek, lehangolónak és unalmasnak tartják őket – ismerteti egy friss globális felmérés eredményeit a BBC.

Az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint világszerte

tízből csaknem négy ember (39 százalék) mondta azt, hogy néha vagy gyakran aktívan kerüli a híreket. 2017-ben ez az arány 29 százalékos volt.

A jelentés szerzői kiemelték, hogy ezzel rekordszintre emelkedett azoknak a száma, akik szándékosan elfordulnak a hírektől. Véleményük szerint az ukrajnai háború és a közel-keleti helyzet is hozzájárulhatott ehhez a folyamathoz.

A kutatás során, idén januárban és februárban – vagyis egy olyan időszakban, amikor milliárdok szavaztak nemzeti és regionális választásokon – 47 országban összesen 94 943 felnőttet kérdeztek meg. Kiderült, hogy a választás néhány országban, például az Egyesült Államokban növelték a hírek iránti érdeklődést, a tendencia ugyanakkor továbbra is határozottan csökkenő.

Egyébként világszerte

az emberek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklődik a hírek iránt (2017-ben ez az arány 63 százalék volt).

Nic Newman, a jelentés vezető szerzője kiemelte, azok, akik szándékosan kerülik a híreket gyakran azért teszik ezt, mert úgy érzik, nincs befolyásuk a világban zajló történésekre. De vannak, akiket egyre jobban összezavarnak az információk, míg mások úgy vélik, kimeríti őket a politika.

Eközben a hírekbe vetett bizalom továbbra is 40 százalékos, vagyis 4 százalékkal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján.

A jelentésből ismét kiderült, hogy a hagyományos hírforrások, például a televízió és a nyomtatott sajtó közönsége meredeken csökkent az elmúlt évtizedben. Az Egyesült Királyságban például az emberek csaknem háromnegyede (73 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy online értesül a hírektől, a tévénél ez az arány 50 százalék, a nyomtatott sajtó esetében pedig 14 százalék volt. A közösségi platformok közül továbbra is a Facebook a legfőbb hírforrás, de kiemelkedik a YouTube és a WhatsApp is, a TikTok pedig felfelé ível, hiszen most először megelőzte a korábban Twitter néven ismert X-et is.

A jelentés a magyarországi eredményekkel kapcsolatban kiemeli, hazánkban a független médiára nehezedő politikai nyomás tovább nőtt, ami a „Magyarország szuverenitását megvédő” új szabályozásban, a „szuverenitásvédelmi törvénycsomagban” tetőzött, ez pedig érintheti a média szabadságát.

Kiderült továbbá, hogy

  • továbbra is az RTL, a TV2 és az ATV vezeti a nézettségi listát,

  • a legszélesebb körben használt online hírportál az Index, a 24.hu, a Telex és az Origo (a Telex ezúttal megelőzte az Origót),

  • most először a válaszadók kevesebb mint fele (44 százalék) nevezte meg heti hírforrásként a televíziót, az online és a közösségi média hírfogyasztása ugyancsak visszaesett, a nyomtatott újságok heti elérése a legalacsonyabbak közé tartozik,

  • és a hírek iránti általános bizalom is tovább csökkent.