lista;New York Times;bestseller;

Részrehajlással vádolják a New York Timest

Lehet, hogy politikailag elfogult a New York Times bestseller listája? – veti föl az Economist kutatására hivatkozva a Könyves Magazin. 

Az amerikai újság lassan száz éve adja közre bestseller-listáját, több angol nyelvű könyv megkapta már ezt a minősítést, számos kiadvány borítóján találkozhatunk a „The New York Times Bestseller” felirattal. A kritériumokat azonban homály fedi, ebből kifolyólag több vád érte már a listát. Az Economist hírmagazin az igazságot keresve megvizsgálta tizenkét év New York Times (NYT) bestseller címeit.

A kutatáshoz az Economist összegyűjtött 12, magát jobboldalinak valló kiadót, és azonosította az elmúlt 12 évben megjelent legsikeresebb könyveiket. A 2012 júniusa és 2024 júniusa között kiadott több mint 4000 címből 250 szerepelt legalább egy hétig a Publishers Weekly top 25-ös keménytáblás nonfiction könyvei között. Ezt a listát azután összevetették a NYT által publikált sorrenddel. Az eredmény azt mutatta, hogy a konzervatív kiadók könyvei átlagosan 7 százalékkal kisebb eséllyel szerepeltek a NYT heti bestseller listáján, mint a többi, hasonló eladási számokkal rendelkező kiadók címei. Ez az egyenlőtlenség nem érvényes a legnépszerűbb konzervatív szerzőkre, hiszen Bill O’Reilly, a Fox News egykori bemondója a vizsgált időszakban 17 kötettel szerepelt a listán. (Ezzel egyébként az összes nonfiction szerzőt meghaladja, politikai irányultságra való tekintet nélkül.)

A képzeletbeli létra alsó fokain azonban egyre érezhetőbbé vált a hátrányos megkülönböztetés: a Publishers Weekly 25-ös listájának utolsó tíz helyét elfoglaló, konzervatív kiadók által publikált nonfiction könyvek már 22 százalékkal kisebb eséllyel kapták meg a bestseller címet. A konzervatív könyvek átlagosan 2.3 hellyel lejjebb szerepeltek a NYT-nál, mint más bestseller-listákon – bár ez az eredmény változó tendenciát mutatott. Az Economist téma, bolti vagy online elérhetőség alapján is összehasonlította a Publishers Weekly és a NYT listáját, de még így is úgy tűnt, az utóbbi nem elfogulatlan.

Az amerikai lap nyilatkozattal válaszolt az Economist cikkére. Eszerint a szerzők és kiadóik politikai nézetei semmilyen módon nem befolyásolják a sorrendet, illetve, hogy a különböző szervezetek különböző bestseller-listáinak eltérő módszertana miatt alakulhat másként a sorrend a NYT-nál. Az Economist megjegyzi, a bestsellercímmel sok minden jár: nagyobb eladott példányszám, honoráriummal díjazott felkérések és jobb alkupozíció a kiadókkal kötött szerződésekkor. Emellett a nagyobb átláthatóság a nyilvánosság számára is hasznos lenne – hangsúlyozta a lap.