Az európai fővárosokban azon dolgoznak, hogyan lehetne az uniós döntéseket megkímélni Orbán Viktor egyre gyakoribb vétójától – írja a magyar EU-elnökség július 1-i hivatalba lépése elé időzített cikkében a Financial Times. A brit üzleti lap szerint a magyar kormány az elmúlt hónapokban rekordszámú, egyhangú döntést igénylő külpolitikai kérdést blokkolt vagy halasztott, részben azért, hogy kikényszerítse a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférését.
Az EU Tanács leköszönő belga elnöksége egy olyan dokumentumot készített az Európa-ügyi miniszterek keddi luxembourgi ülésére, amely több lehetőséget is felvázol a budapesti vétók megnehezítésére. Az újság által látott előterjesztésben szerepelnek például bizonyos szerződéses rendelkezések, amelyek lehetővé teszik az egyhangúságot felváltó minősített többségű döntéshozatalt. A belgák emellett megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben a Tanács kérjen külön magyarázatot a vétójogukkal élni kívánó tagállamoktól, illetve tegye világossá, hogy milyen körülmények mellett blokkolhatják a szakpolitikai határozatokat.
Az FT-nek nyilatkozó négy magas rangú uniós diplomata szerint Orbán Viktor obstrukciója az elmúlt hónapokban példátlan mértéket öltött. Mint a Népszava is beszámolt róla, Magyarország jelenleg hét Ukrajnával kapcsolatos határozatot tart vissza. Ezek összesen 6,6 milliárd euró értékű támogatásról szólnak.
Ügyesen megkerülték a magyar vétót, Szijjártó Péter sértődötten reagált, miközben a tanácskozáson egyáltalán nem volt konfrontatívEljutottunk arra a pontra, hogy
semmi sem történik anélkül, hogy ne gondolnánk arra, (a magyarok) hogyan tehetnék tönkre
– mondta a brit lapnak egy magas rangú diplomata, aki részt vesz a Budapesttel folytatott tárgyalásokon. – Olyan pillanatban vagyunk, amikor vagy feladjuk az ambícióinkat, vagy kreatívan gondolkodunk, és megpróbáljuk elszigetelni őket – tette hozzá.
Egyes fővárosok felvetették, hogy bojkottálni kéne a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon tartott miniszteri találkozókat. Felmerült, hogy az EU 26 tagja az uniós dokumentumokhoz csatolt bizalmas mellékletekben vázolja fel a megállapodás eléréséhez szükséges alternatívákat.
Vannak kormányok, amelyek nyíltan tárgyalnak arról a lehetőségről, hogy a Magyarországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást a szankciós szakaszba kell léptetni,
ami elvezethet az ország szavazati jogának a megvonásához. Ehhez azonban a 26 tagállam konszenzusára lenne szükség, amit nehéz lenne megteremteni. Az Európa-ügyi miniszterek egyébként épp kedden tartanak meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről a procedúra keretében, döntést azonban nem hoznak.
A lapnak nyilatkozó források szerint magyar tisztségviselők alkut ajánlottak Brüsszelnek: Budapest hajlandó lenne feloldani a 6,6 milliárd euró blokkolását – amelyből az Ukrajnának fegyvert szállító tagországok kiadásait fedezik –, ha cserébe az Orbán-kormány december közepéig teljes hozzáférést kap a 6,3 milliárd euró felzárkóztatási forráshoz, amelyet a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt 2022. év végén befagyasztottak. A névtelenséget kérő informátorok szerint Brüsszel elutasította ezt a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az Európai Parlament nem nézné jó szemmel a megállapodást.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az év elején az uniós vezetők csúcstalálkozóján felszólította Orbán Viktort a 6,6 milliárd euró felszabadítására, rámutatva, hogy a magyar miniszterelnök nem Ukrajnának árt, hanem saját uniós partnereinek, akik a visszatérítésre várnak. Orbán válaszul közölte, hogy addig nem enged, amíg a 6,3 milliárd eurót fel nem oldják, írja a Financial Times a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után tartott sajtónyilatkozatában megismételte, hogy Magyarország azért blokkolja a pénz fizetését, mert Ukrajna hátrányos megkülönböztetésben részesít magyar vállalatokat.
Az Orbán-kormány megkerülésével fogadták el az EU Oroszország elleni 14. szankciós csomagját, Szijjártó Péter meg is sértődött