„A hatóság kérdéseinek a zöme eleve olyan adatra vonatkozik, amelyek eddig is bárkinek elérhetőek voltak a honlapunkon, beszámolóinkban, kiadványainkban” – reagált Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója arra, hogy a februárban létrehozott, Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal átfogó és „egyedi” vizsgálatot indított a TI-al szemben és egy igen részletes, 62 pontos adatbekérő levelet küldött a „külföldről származó támogatás” felhasználásával kapcsolatban, mivel szerintük a TI a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat.
„Természetesen segíteni fogunk a hivatalnak eligazodni a honlapunkon, hogy hol, merre találják az adatokat”
– ígérte a jogi igazgató, aki szerint ugyanakkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérdéseinek a kisebbik része olyan, két magánszervezet között kötött szerződésekre, részletes pénzügyi adatokra vonatkozik, amelyekhez a hivatalnak a legnagyobb jóindulattal sincs köze, és még akkor sem lenne, ha nem tekintenénk a hivatalt teljességgel „illegitimnek” - mondta Ligeti Miklós, emlékeztetve, hogy a TI alkotmányjogi panaszt nyújtott be a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben, mivel a Hivatal létrejötte és tevékenysége szerintük „összeegyeztethetetlen” az alaptörvénnyel.
A most közölt átfogó és egyedi vizsgálat válaszreakció is lehet: nemrég éppen a TI kérdezte meg a hivatalt, hogy kívánnak-e eljárni a kínai és orosz befolyással szemben, illetve a Transparency fellépése nyomán lett közérdekű a hivatal közzétételi listája, illetve fél év után honlapjuk is lett. Az SZH korábban az ügyvédi kamaránál is kísérletezett, de onnan egyértelmű elutasító választ kaptak. Most egyébként a TI-n kívül az Átlátszó oknyomozó portál is kapott kérdéseket a Szuverenitásvédelmi Hivataltól – írta a Magyar Hang, amit később a portál főszerkesztője is megerősített.
Érdeklődnek
Úgy tűnik, többféle úton is elindult a kormány, hogy a következő külföldi ügynöközős kampányhoz muníciót gyűjtsön. Lapunk nemrég hivatalosnak tűnő megkeresést kapott, amelyben valójában egy magáncég, a Nézőpont Intézet kért adatokat – elemzésre hivatkozva – egyebek mellett a médiumok külföldi finanszírozásáról. Egyebek között arról, hogy külföldi kormányoktól, nagykövetségektől, nemzetközi szervezetektől, külföldi nem kormányzati szervezetektől, magánszemélyektől érkeztek-e források.
Oroszországban betiltották a 444.hu-t
Az orosz külügyminisztérium 81 EU-s médiumot tett elérhetetlenné az Orosz Föderációban, közöttük Magyarországról a 444.hu-t, azzal az indokkal, hogy „rendszeresen terjesztenek hamis információt az ukrajnai különleges katonai műveletről”. A tiltás azután lépett életbe, hogy május közepén az Európai Unió Tanácsa megtiltotta a putyini rezsim három szócsöve, a RIA Novosztyi, az Izvesztyia és a Rosszijszkaja Gazeta minden műsorszórási tevékenységét az EU-ban.