Európai Unió;korrupció;EP;jogállamiság;médiaszabadság;hetes cikkely;akadémiai szabadság;Bóka János;

Hetedszer tartottak meghallgatást a magyarországi jogállamiság helyzetéről, Bóka János szerint ez csak politikai nyomásgyakorlás

A kormány megint pénzt kér azért, hogy lemondjon az Ukrajna támogatását előíró döntések vétójáról.

Az európai bírósági ítéletek végrehajtásának elmaradásáról, a média sokszínűségét romboló intézkedésekről, a szuverenitásvédelmi törvényről, a magas szintű korrupcióról és az akadémiai szabadság csorbításáról kérdezték az uniós tagállamok tárcavezetői Bóka János Európa-ügyi minisztert az EU Tanács keddi luxemburgi ülésén.

A magyarországi jogállamiság helyzetét értékelő meghallgatásra az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében került sor a kormányközi döntéshozó fórumon. Egy lapunkat tájékoztató EU forrás szerint a vitához 13 tagállam szólt hozzá, köztük a Benelux és a skandináv országok, valamint Lengyelország és Írország képviselői.

A folyamat több mint öt és fél éve kezdődött, miután az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. A tagállamok miniszterei azóta több-kevesebb rendszerességgel napirendre tűzik a határozatban foglaltakról szóló vitát véleménycsere vagy hosszabb és a témák alaposabb megtárgyalására alkalmas meghallgatás formájában.

A keddi volt a hetedik meghallgatás a sorban, és éppúgy határozathozatal nélkül végződött, mint az összes többi. A következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne az Orbán-kormány számára, ám ettől mostanáig tartózkodtak a huszonhatok. Ha végigvinnék a folyamatot, akár a szavazati jogot is megvonhatnák Magyarországtól az uniós alapértékek súlyos megsértése miatt, amire azonban alig van esély az Orbán Viktorral barátságos viszonyt ápoló uniós vezetők ellenállása miatt. A július elsején hivatalba lépő magyar EU elnökség még napirendre sem fogja tűzni a témát, 

így leghamarabb 2025. első felében, a lengyel soros elnökség hónapjaiban kerülhet újra elő.

Bóka János a Facebook-oldalán elérhető sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy a procedúrát a politikai nyomásgyakorlás eszközének tartja. Nehezményezte, hogy többen attól teszik függővé az eljárás folytatását, milyen álláspontot foglal el bizonyos ügyekben Budapest. Itt az Ukrajna támogatását célzó döntések folyamatos magyar blokkolására utalhatott, amit néhány tagállam a magyar szavazati jog felfüggesztésével orvosolna.

Többek között erről írt friss cikkében a Financial Times brit lap is, amely szerint az uniós partnerek kezdenek besokallni a magyar vétóktól és keresik a lehetőségeket Orbán Viktor elszigetelésére a döntéshozatalban. Vannak, akik a szavazati jog megvonását javasolják, mások bojkottálnák az EU elnökség hónapjaiban Magyarországra tervezett miniszteri találkozókat. Többen javasolják, hogy a vétózni kívánó tagországok a jövőben adjanak részletes indoklást a döntésükről és csak akkor fenyegetőzhessenek blokkolással, ha a tárgyalt jogi aktushoz szorosan kapcsolódó politikai érdekeiket látják veszélyeztetve.

Egy ilyen kötelezettségvállalás ellehetetlenítené,

hogy Magyarország pénzt kérjen az Ukrajna uniós támogatását célzó egyhangú határozatok megszavazásáért. 

A brit lapnak nyilatkozó források szerint a magyar kormány most is épp ezen dolgozik: alkut ajánlott Brüsszelnek, amelynek keretében hajlandó lenne feloldani több külügyi és biztonságpolitikai döntés feltartását, ha cserébe teljes hozzáférést kapna a 6,3 milliárd euró felzárkóztatási forráshoz, amelyet a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt 2022. év végén befagyasztottak. A névtelenséget kérő informátorok szerint Brüsszel elutasította a javaslatot.

Igen a triumvirátusra

Elvi megállapodást kötöttek a nagy európai pártcsaládok az EU idén megüresedő vezetői tisztségeinek a betöltéséről. Eszerint a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság jelenlegi elnökét jelölik újabb öt évre az intézmény élére. Az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöki posztját Antonio Costa portugál szocialista ex-kormányfő, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét pedig Kaja Kallas liberális észt miniszterelnök töltheti be. Az egyezséget az uniós vezetők csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon fogják hivatalos formába önteni. H. K. (Brüsszel)