Negyedével csökkent az eladás, több száz millió forintot bukik a bérleteken a főváros a „kölcsönös elfogadás” óta

Több tízezerrel kevesebb teljes árú Budapest-bérletet adnak el havonta a tarifaközösség március elsejei bevezetése óta – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Népszava kérdésére adott válaszaiból. A BKK szerint „a teljes árú Budapest-bérlet az attraktív Pest vármegyebérlet, illetve a választék bővülése ellenére megőrizte népszerűségét”, de a folytatásból kiderül, hogy ez a népszerűség eléggé viszonylagos.

Az értékesítési eredmények alapján ugyanis az látszik, hogy „az eladott Budapest-bérletek száma 2024 első felében havi szinten körülbelül 250-270 ezer darab volt, míg 2023 azonos időszakában ez az érték havi szinten csaknem 340-360 ezer körül mozgott”. Ez havi 70-110 ezerrel kevesebb bérlet eladását jelenti, ami a március elsejével 8950 forintra csökkentett bérletárral számolva 626-984 millió forintos bevételkiesést jelentene (a tarifaközösség előtti 9500 forintos árral számítva még ennél is többet). A BKK azonban csak havi 500-600 milliós kieséssel számol.

A BKK nem tagadja, hogy a csökkenés hátterében az új tarifaközösség áll: az agglomerációból Budapestre közösségi közlekedéssel utazóknak a korábbi két bérlet helyett elegendő Pest vármegyebérletet vásárolniuk (felnőtteknek 9450 forintért), jelentősen csökkentve pénzügyi terhüket. Ez a teljes Budapest-bérletes ügyfélbázis körülbelül 15-18 százalékát teszi ki az általuk közölt adatok szerint.

 A BKK nincs meglepődve ezen, hiszen a köz- és felsőoktatásban tanulók a korábbi 3450 forint helyett 945 forintért válthatják meg a MÁV-Volánbusz bérletet, amivel az agglomerációs és a budapesti közösségi közlekedést használhatják, 1890 forintért pedig az ország egész területén igénybe vehetik azt. Majd sietve hozzáteszik: „ez nagymértékben csökkentette a családok anyagi terheit”.

Csakhogy közben a főváros közösségi közlekedési cégének bevételeit erősen megnyirbálja. A BKK nem közölt erre vonatkozó adatot, de ha 200 ezer hiányzó eladással számolunk a kedvezményes bérleteknél, akkor az havi 690 millió forintos bevételkiesést jelent a cégnek, illetve a fenntartó fővárosi önkormányzatnak. A két bevételcsökkenés együtt már meghaladja a havi 1,5 milliárd forintot. Amin azért nem sokat segít, hogy a BKK kiemeli „a 2500 forintos napijegyből viszont átlagosan 10-20 százalékkal többet adnak el most, mint 2023-ban”. Tegyük hozzá: a felek havonta elszámolnak, a vármegye-bérleteladás bevételéből a BKK is részesül.

A BKK válaszában azt írja, hogy a menetdíjbevételek és a szociálpolitikai menetdíj-támogatás bevételeinek alakulásáról 2024. áprilisig rendelkezik lezárt főkönyvi eredményekkel. A cég szerint az adatok azt mutatják, hogy a menetdíjbevételt tekintve a januári és a februári átlag 1-1 milliárd forinttal volt magasabb a 2023 azonos időszakában kapotthoz viszonyítva, márciustól azonban (a fent részletezett hatások alapján) havonta 500-600 millió forintos visszaesés tapasztalható. A tarifaközösségből adódó veszteséget részben pótolja a szociálpolitikai menetdíj-támogatásból származó bevétel növekedése, amelynek révén márciustól a kölcsönös bérletelfogadásnak és bevételmegosztásoknak köszönhetően havonta átlagosan 800-900 millió forint pluszbevétel keletkezik. A BKK szerint ha összevetjük a két bevételsort, az látszik, hogy a március–áprilisi időszakban havonta átlagosan 200-300 millió forintos többlettel zártak 2023-hoz mérten (ez elég meglepő állítás a bérleteladások 25 százalékos csökkenése fényében).

Ennek erősen ellentmond, hogy májusban éppen az „agglomerációs tarifaközösség létrehozásáról szóló szerződés sajátosságaira tekintettel” kérte a BKK az idei feladatellátási és közszolgáltatási keretmegállapodás módosítását. Az indítvány szerint a főváros évi 165,36 milliárd forint forrást biztosít a fővárosi közösségi közlekedést szervező cégnek az idén, az év utolsó negyedévében azonban likviditási problémák merülhetnek fel, mivel a főváros csak jövőre utalna ebből 53 milliárd forintot. A folyamatos feladatellátás – vagyis hogy járjanak a buszok, a villamosok és a metró – érdekében a közlekedésszervezői forrásból eredő, jövő évben esedékes követelésük egy részét külső pénzintézeteknek értékesítik. Így ezt a pénzt még az idén megkapják, amivel fenntarthatják a működést, cserébe kamatot kell fizetni a bankoknak. Ennek költségét a főváros állja.

Karácsony Gergely főpolgármesteri jogkörében eljárva hozzájárult a bankok bevonásához. A szerződésmódosítást elvileg a Fővárosi Közgyűlésnek is tárgyalnia kellett volna, ám a testület összehívását a jelenlegi városvezetés már nem tervezi, az új – június 9-én megválasztott – képviselők pedig csak október elsejétől lépnek hivatalba.

A volt BKK vezérigazgató szerint nincsenek csodák. Az új bérletek hatására érdemi utasszám-növekedés nem látszik a fővárosi agglomerációban egyik hév- vagy vasútvonalon sem, viszont az elővárosi ingázás költségei felére estek vissza. Könnyen belátható – írja a politikus-, hogy ha az összes agglomerációs településről Érdtől Gödig, Monortól Esztergomig a korábbi ár feléért ingázik mindenki, a diákok még olcsóbban, de az olcsóbb bérletek hatására se használják többen – végképp nem kétszer annyian – a közösségi közlekedést, akkor ebből bevételkiesés származik. Ha ezt az állam nem fizeti ki, sőt, fenntartja a korábbi, brutális mértékű adóelvonást a fővárostól, akkor ez nem lesz fenntartható. De ez már a megállapodás aláírásakor is tudható volt – állítja Vitézy Dávid, aki ha nem is főpolgármesterként, de képviselőként ott lesz a következő ciklusban a Fővárosi Közgyűlésben.