Karácsony Gergely;Lázár János;BKK;MÁV-csoport;vármegyebérlet;Építési és Közlekedési Minisztérium;Budapest-bérlet;

Megvan a nagy bérletalku, de ki fizet a végén?

Meglepően gyorsan lezárta a kölcsönös bérletelfogadásról szóló tárgyalásokat Lázár János tárcája és a főpolgármester. Azért, hogy a fővárosiak ne pártoljanak át, hétfőn bejelentették, csökkentik a Budapest-bérlet árát.

Hétfőn bejelentették, hogy Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta Lázár János tárcavezető január elején, egy speciális regionális tarifaközösség bevezetésére tett ajánlatát. Az új megállapodás szerit a Budapest-bérlet változatlanul érvényes a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. Ami az igazi újdonság: Az eddigi a MÁV és Volán járművein érvényes Pest megyei havi vármegyebérlettel és a havi országbérlettel március 1-től a BKK járatain is lehet majd utazni. Mindegyik bérletet mindkét fél árusítani fogja, minden értékesítési csatornáján.

Mindez jó lesz sok utasnak, ám az már más kérdés, hogy jó lesz-e a fővárosnak, sikerülhet-e a költségeket és a bevételeket igazságosan megosztani a kormányzattal. Ami biztos: az eddigi, számos vitára okot adó költségalapú elszámolás helyett a felek teljesítményarányosan osztják meg a bérleteladásokból származó bevételt, és az ahhoz kapcsolódó menetdíj-kiegészítést.

A fővárosi és minisztérium megállapodásáról kiadott közleményből az is kiderül, hogy a kormány az idei évtől nem fizeti a közösségi közlekedésre eddig adott 12 milliárdos normatívát. (A kormány ezzel is trükközött már egy ideje, hol csak az év végén, hol csak egy részét fizette ki az összegnek. Tavaly például csak 10 milliárdot kapott ezen a címen Budapest.) Új rendszert vezetnek be a közösségi közlekedés működési költségének bevétellel nem fedezett részének finanszírozására. Ennek részleteit később dolgozzák ki, ahogy a megállapodás részleteit is.

Az viszont már eldőlt, hogy agglomerációs járatok után a főváros a 2022-2023-as elszámolásként 5,57 milliárd forintot fizet a MÁV-nak. Ez kedvező a főváros számára, hiszen 2022-re önmagában 8,4 milliárdot kért a kormány, 2023-ra pedig legalább ennyi lett volna, így ezzel be is hozták a kieső idei normatívát. Kérdés, hogy mi lesz később.

A kölcsönös bérlet elfogadással milliárdokkal csökkenhet a főváros jegyárbevétele. A teljes árú vármegyebérlet (9450 forint) ugyan csak egy hajszállal olcsóbb, mint a Budapest-bérlet (9500 forint), de ezzel is mindenen lehet utazni, sőt ez a város határon kívül is érvényes. Így bizonyosan akad olyan fővárosi, aki átpártol. Azért, hogy ezt megelőzhessék,

hétfőn be is jelentették, csökkentik a Budapest-bérlet árát.

Azt még nem tudni, hogy mennyivel. A 14 év alattiak törvénybe foglalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelenlegihez képest plusz bevételhez jutna. A vármegyebérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalékos kedvezményének ellensúlyozása viszont fogas feladvány lesz a BKK-nak. (Budapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fizetni.) Még nagyobb veszteséget termelhet a diákbérlet, hiszen a BKK tanulóknak szóló ajánlata 3450 forint, míg a vármegye bérlet csak 950 forintba kerül. Aligha kérdéses, hogy melyiket vásárolják majd a családok.

A bérletek és jegyek eladásából tavaly 68-70 milliárd folyt be a BKK-hoz. Ehhez adódik hozzá az állam által törvényben rögzített, a 65 évesek ingyenes utazását ellentételező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5-13 milliárd forint volt 2023-ban.

A kockázatok így is nagynak tűnnek. A vármegyebérletek jelentősen „kannibalizálhatják” a Budapest-bérleteket. Márpedig a BKK néhány milliárdos bevételkiesést se tud eltüntetni és a fővárosnak sem maradt miből betömködni a költségvetési réseket. Ha viszont nem lesz fedezet, akkor hiába lehet majd olcsóbban utazni, ha összeomlik a fővárosi közösségi közlekedés.

„Ha a fővárosi közösségi közlekedés ellehetetlenül, akkor az nem ennek a megállapodásnak a következménye lesz, hanem annak, hogy a kormány elvonja a főváros bevételeit 

– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A politikus szerint a korábbinál csak jobb lehet az új rendszer. A költségalapú elszámolás egy parttalan hitvita volt, a teljesítmény alapú megosztás tényeken alapszik. A 12 milliárdot persze jobb lett volna megtartani, de az elmúlt években már a kormány kegyétől vált a kifizetése. Kiss Ambrus szerint ez volt a lehető legjobb végeredmény, amit elérhettek, különös tekintettel a fővárosiakra. Bár azt ő sem tagadja, hogy a rendszerben annyi ismeretlen változó van, 

hogy legfeljebb az év második felére derül ki, hogy mennyire jártak jól vagy rosszul a felek.