elbocsátások;dolgozók;bérkövetelés;Demeter Szilárd;Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ;

Demeter Szilárd múzeumi gyászmunkásokól beszél, szerinte azok, akik béremelést akarnak, jelöljék ki az elbocsátandókat

Az új közgyűjteményi központ létrejöttével hat kulturális intézmény önállósága is megszűnt. A Petőfi Irodalmi Múzeum eddigi főigazgatója racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszerként képzeli el a még egyelőre átláthatatlan működést.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) most gyászoló kemény mag akkor is gyászolt, amikor néhány éve a PIM saját fejlesztési stratégiáját bejelentették, aztán élvezték a vezetésem alatt a javuló működés, bővülő lehetőségek, tisztességes bérek előnyeit – mondta a hvg.hu-nak Demeter Szilárd volt főigazgató arról, hogy az intézmény több tucat jelenlegi és volt munkatársa vasárnap este csendes megemlékezést tartott az épületnél: mintegy 45 ember búcsúztatta mécsesekkel a PIM 1954-től 2024-ig tartó önállóságát.

Másnap, július elsején ugyanis hat kulturális intézmény – a PIM, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – egybeolvasztásával és Demeter Szilárd elnökletével létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK).

Demeter Szilárd nem finomkodott, amikor kollégáiról, az évekig általa vezetett múzeum munkatársairól beszélt. – Csak egy munkatárs mondta azt, hogy nem kér magasabb fizetést mindaddig, amíg más intézményekben is nem rendeződnek a bérek. Őt ezért én tisztelni tudtam. A többi gyászmunkás ezt a gesztust nem vállalta fel. Számítottam valamiféle performanszra, az emberek olyan nagyon nem változnak. Volt öt évem kiismerni a kollégákat, nagyjából tudom, hogy ki mennyit ér. Téma részemről lezárva – fogalmazott.

Az új mamutintézmény elnöke a lap kérdésre, hogy miként lehet működtetni a teljesen különböző profilú és eltérő anyagi helyzetű intézményeket, amelyeknek megszűnt a saját bankszámlájuk, a gazdasági osztályukat összevonták, és a hat intézményt mostantól egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli, azt mondta, csak így lehet egy racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszert összerakni. Azt, hogy az összerakás menetközben, konkrét elképzelések nélkül zajlik, jelzi, hogy Demeter szerint elkészült a stratégiai vázlat, a rendszerlogikai mélyfúrás és drótváz, és majd a kollégák bevonásával fog elkészülni a szakmai cselekvési terv, így tudnak igazodni a realitásokhoz. 

A cikk kiemeli, hogy a nagy centralizációra nem kaptak többletforrást az államtól, mert a kormányzattal abban állapodtak meg, hogy majd csak késő őszre állítják össze a konkrét fejlesztési stratégiát. – Ha az így összerakott anyag meggyőző erővel fog bírni, akkor a kormány dönteni fog a lehetséges többletforrásokról. Ha erre nem leszünk képesek, akkor nem is érdemlünk többletforrást – szögezte le Demeter Szilárd, aki a felvetésre, hogy a különböző intézményekben dolgozóknak bérkompenzációra lehet szüksége, meglehetősen nyersen válaszolt: „A jelenlegi bértömeg-gazdálkodás azt engedné meg, hogy kevesebbek kapjanak több bért. Az állománygyűlésen világossá tettem, hogy én ezt is hajlandó vagyok bevállalni egy feltétellel: a munkavállalók kollektívája (1600 főállású munkavállaló van) jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani”.