Szépművészeti Múzeum;Magyar Nemzeti Galéria;Baán László;Demeter Szilárd;

Demeter Szilárd központigazgató lesz, pályáztatás nélkül nevezheti ki a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum következő főigazgatóját is

A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ minisztériumi hatásköröket vehet át – árulta el Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója egy háttérbeszélgetésen. 

Nagyon okos, intelligens, erős stratégiai alapvetés, ami abszolút támogatható – a Népszava kérdésére Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen ekként értékelte, hogy hat kulturális intézmény integrációjával, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi főigazgatója, Demeter Szilárd vezetésével létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ.

Lapunk is beszámolt róla: kedd este a kulturális és innovációs miniszter, Csák János az M5 Ez itt a kérdés… című műsorában jelentette be, hogy Demeter Szilárd nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát, és létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amely holdingként hat kulturális intézményt integrál, az MNM-et, a PIM-et, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Vendéglátóipari Múzeumot. A miniszter a műsorban elmondta: az MNM főigazgatójának kiválasztásában Baán László, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Cseri Miklós segítette tanácsadóként.

Intenzívebb felügyelet a napi működés felett

– Természetesen egy felmerülő kérdésre, problémára több érvényes válasz is adható, ez a stratégia messzemenően érvényes – fogalmazott Baán László a sajtónak rendezett háttérbeszélgetésen. Szerinte az Iparművészeti Múzeum évek óta halasztódó rekonstrukciójának is új lendületet adhat a Széchényi központ létrehozása. – Mi is egy holding vagyunk. A kulturális intézmények integrációjának kétféle útja van: az egyik az, amit mi jártunk végig, mikor a Szépművészeti Múzeummal egy szervezetbe került a Magyar Nemzeti Galéria, a Vasarely Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum, ide tartozik a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum is. Az integrációnak egy másik útja lesz a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amely egy klasszikus holding lesz, a keretén belül az intézmények megőrzik az önállóságukat, lesznek főigazgatóik, míg a központ gyakorlatilag minisztériumi, irányítói hatásköröket vesz át a tárcától, amely így sokkal intenzívebben fog felügyelni a napi működés felett, és szab meg stratégiát. Az fontos lesz, hogy a stratégiából ki kell bontani a konkrét rövid- és középtávú célokat is, hogy egy-egy intézmény életében mik az elvárt siker mérföldkövei.

A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ felállításának jogszabályi feltételei egy-két hónapon belül elkészülhetnek, Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként kezdi meg a munkáját, majd a Széchényi központ elnöke lesz, és akkor majd új főigazgatót kell választani az MNM és a PIM élére is. – Azaz Demeter Szilárd gyakorlatilag mintegy két hónapig lesz az MNM és a PIM főigazgatója. Baán László szavaiból kiderült: a vonatkozó jogszabályok módosítása után Demeter Szilárd a miniszter egyetértésével, pályáztatás nélkül nevezheti ki a következő főigazgatókat, miként a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is az MNG főigazgató-helyettesévé nevezhette ki Petrányi Zsolt művészettörténészt, a Kortárs Művészeti Intézet és a Műcsarnok korábbi vezetőjét.

A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum kapcsán Baán László megjegyezte: a Városliget mellett található egykori Klösz-villát kedvező áron vásárolták meg a Resonator Vagyonkezelő Kft.-től, bár konkrét összeget nem említett. (A Resonator Csoport alapítója és többségi tulajdonosa – a ResoArt Alapítvány alapítója –, Szabó András üzletember nevéhez fűződik a szomszédos Kőrössy-villa felújítása is, ahol a nagyközönség tavaly ősz óta láthatja Budapest legnagyobb Zsolnay-gyűjteményét, amely az alapítvány tulajdonában áll.) A Klösz-villában 2025-ben nyílhat meg a fotóművészeti múzeum többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi és Robert Capa fotográfiáival. Nincs szándék arra, hogy az intézménnyel összevonják a Capa Központot, amelynek munkáját külön méltatta Baán László. A Magyar Nemzeti Galéria jövőjéről pedig elmondta: a Budavári Palota rekonstrukciós terve alapján a galériának a 2020-as évek végén kell majd kikötöznie a várból, ám úgy vélte, a közgyűjtemény addigra a Városligetben már felépült Új Nemzeti Galéria épületében lesz. A készülő kulturális törvényről elmondta: a jogszabálytervezet ősszel kerülhet a parlament elé.

A Szépművészeti Múzeum a világ 100 leglátogatottabbja között

Baán László főigazgató arról is beszélt, hogy a Szépművészeti Múzeum az elmúlt esztendőt történetének legsikeresebb éveként zárta: az intézmény kiállításaira és programjaira több mint nyolcszázezren voltak kíváncsiak, amellyel a Szépművészeti Múzeum minden bizonnyal bekerül a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé. Ezzel a látogatószámmal a 2022-es évet is sikerült túlszárnyalni: akkor hétszázötvenezer látogatót fogadott a múzeum, és ezzel a 75. helyre került a ranglistán, gyakorlatilag egy szinten a New York-i Guggenheim Museummal, megelőzve többek között a bécsi Albertinát vagy londoni Royal Academy of Artsot.

A múzeum idei programja is vonzó: idén többek között az Amerikában híressé vált magyar származású fotóművészeket bemutató kiállítással, az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, valamint egy átfogó, a mester 180. születésnapja előtt tisztelgő Munkácsy-emlékkiállítással várja látogatóit. (A Szépművészeti egyébként 9800 forintért éves bérletet is meghirdet, amely korlátlan számú belépést biztosít az állandó kiállításokra és a grafikai térbe, március 8-tól pedig hétvégente este kilencig lesz nyitva.) A Magyar Nemzeti Galéria pedig Anna Margit életmű-kiállítást és a biedermeier időszakát átfogóan bemutató tárlatot rendez, valamint a szemtanú művészek munkáiból válogatott kiállítással tiszteleg a 80 évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt áldozatainak emléke előtt. 

Demeter Szilárd szerint túl sok intézmény jött létre

„A kulturális kormányzat egyik rákfenéje az elmúlt évtizedekben szerintem az volt, hogy intézményfókuszú: intézményeket akar fenntartani – és nem feladatfókuszú. Tehát nem azt nézi meg, hogy egy adott feladat ellátásához mennyi intézmény szükséges, hanem hogy hány intézmény van, amit fenn kell tartanunk. Így lett az 54 kőszínházból 210 gyakorlatilag tíz év alatt, és hirtelen az intézményfenntartói logika kezdett működni, tehát pénzt tettünk bele. Túltoltuk a biciklit, rengeteg intézmény jött létre” – fogalmazott az Indexnek adott interjújában Demeter Szilárd.

Az MNM főigazgatói pályázatáról elmondta, kidolgozott egy Stratégiai feljegyzés egy közgyűjteményi integráció elé című dolgozatot. „Ez volt az alapdokumentum, a miniszter úr pedig azt mondta, hogy ez neki tetszik, elég forradalmian hangzik. Utána volt még egy beszélgetés hatszemközt a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnök úr, Csák János miniszter úr és közöttem, amikor azt is világossá tettem a két legfontosabb döntéshozó számára, hogy ha olyan embert keresnek, aki az intézmény jelenlegi állapotában képes arra, hogy rendbe tegye a Magyar Nemzeti Múzeumot, akkor az nem én vagyok. Ahhoz szakember kell, történész, régész, valaki, aki szerelemmel szereti a Magyar Nemzeti Múzeumot a jelenlegi állapotában, tehát ahhoz nem én kellek. Én a Petőfi Irodalmi Múzeumot szeretem most már szerelemmel.” A Széchényi központ elnöke, valamint az alá tartozó közgyűjtemények vezetői főigazgatói tanácsot fognak alkotni. „Ennek a csapatnak kell kitalálnia, hogy merre van az előre” – mondta Demeter Szilárd.