Kúria;polgármester választás;Nagytarcsa;önkormányzati választás 2024;

Részben meg kell ismételni a polgármester-választást Nagytarcsán, ahol mindössze 39 szavazattal nyert a jelenlegi alpolgármester

A Kúria szerint nem tudni, meddig volt letörve a 4-es szavazókörben az urna füle, ráadásul a tartalmát egybeöntötték más urnákéval.

Június 20-án megszüntette a Kúria a nagytarcsai polgármester-választás eredményét, a döntést pedig azzal indokolta, hogy nem tudni, meddig volt letörve az ottani 4-es szavazókörben a szavazóurna füle a június 9-i választáson, ráadásul az urna tartalmát összeöntötték más szavazólapokkal. Az Alkotmánybíróság szerint az ügy nem alkotmányjogi kérdés, így a 4-es számú szavazókörben július 7-én meg kell ismételni a szavazást – írja a Telex.

A portál kiemeli, mindez kizárólag a 4-es szavazókörre és a polgármester-választásra vonatkozik, pedig – ahogy más, tízezer főnél kisebb népességű településeken – Nagytarcsán is négy szavazólapot kaptak a választók június 9-én. A többi szavazást (vármegyei listás, egyéni listás, európai parlamenti szavazás) viszont nem fogják megismételni, mert csak a polgármester-választás eredményét támadta meg a Kúrián a június 9-i választáson alulmaradó Kiss Attila, az Együtt Nagytarcsáért Egyesület jelöltje, illetve jogi képviselői.

A szavazás megismétlése akár azt is eredményezheti, hogy a polgármester mégse a június 9-én megválasztott független Barna Ervin jelenlegi alpolgármester lesz, aki mindössze 39 szavazattal verte meg ellenfelét, a 2022-es nagytarcsai időközi választáson még fideszes színekben induló Kiss Attilát.

Ráadásul a polgármester-választást pont abban a 4-es szavazókörben ismétlik meg, ahol Barna Ervin a szavazatok több mint 60 százalékát megkapva fölényesen nyert. A voksolás megismétlésével a képviselő-testület felépítése is megváltozhat majd, a polgármester személye döntheti el, hogy melyik oldalnak van többsége a községben.

A Telex cikke szerint a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) június 9-én 11:15-kor egy választópolgár észrevétele után vett fel jegyzőkönyvet arról, hogy az urna lezárására használt fül letört, így a fedele felnyithatóvá vált. A jegyzőkönyv szerint ezután nem került szavazólap az urnába, nem vettek ki onnan egyet sem, a zárófedelet pedig újra lecímkézték, az SZSZB tagjai aláírásukkal igazolták, hogy az urna megint használható. Azonban a jegyzőkönyvvezető június 11-én ellentmondott ennek a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a sérült szavazóurnát lezárták és címkével látták el, majd újra használatba helyezték.

Ezzel szemben a jegyzőkönyvvezető úgy nyilatkozott, a letört fülű urnát félrehúzták, kivonták a forgalomból, majd helyette kihelyeztek egy újat.

A jegyzőkönyvvezető azt is mondta, hogy „19 óráig a fül biztos, hogy rajta volt az érintett szavazóurnán, hiszen körbe volt fűzve nemzeti színű zsinórral és ezt követően körbe lett ragasztva etikett címkével, melyet az SZSZB tagjai aláírásukkal és a 4. szavazókör SZSZB pecsétjével látták el”. Mindez azonban konfliktusban áll a jegyzőkönyv „nyitott urnáról” szóló megállapításával.

Tovább bonyolítja a történetet, hogy a június 9-i választáson vesztes Kiss jelölőszervezete (Együtt Nagytarcsáért Egyesület) által delegált SZSZB-tag a választás után azt mondta, a sérült urnában lévő szavazólapokat egyszerűen összeöntötték a többivel, majd így számolták össze a szavazatokat. A Kúria szerint sérült a választás tisztasága a nagytarcsai 4-es szavazókörben azzal, hogy a problémás urnában lévő szavazólapokat ahelyett, hogy érvénytelennek nyilvánították volna, összekeverték a többivel.

Barna Ervin, a jelenlegi alpolgármester, valamint jogi képviselői alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amelyben felvetették annak a kérdését is, hogy miért csak a polgármester-választás eredményét semmisítette meg a Kúria. Erre meglehetősen egyértelmű választ kaptak: az Alkotmánybíróság közölte, hogy a többi választás (például az európai parlamenti vagy az egyéni listás) „nem képezte tárgyát” a kúriai végzésnek, illetve az azt megelőző eljárásnak. Az Alkotmánybíróság összességében nem is tartotta befogadhatónak az alkotmányjogi panaszt, mert szerinte az indítvány nem vet fel alkotmányjogi kérdést.