Karácsony Gergely;Alkotmánybíróság;Kúria;Vitézy Dávid;bizonytalanság;főpolgármester-választás;önkormányzati választás 2024;

Karácsony Gergely szerint a főpolgármester-választásról hozott Ab-döntés azt jelenti, hogy Vitézy Dávid a Fidesz kitartottja

Vitézy Dávid viszont arra emlékeztette a most megsemmisített kúriai döntés nyomán egyelőre 41 szavazattal sem győztes ellenfelét, hogy a Kúriát független magyar bíróságként emlegette, és ugyanilyen higgadtságot várna el tőle az Ab-határozattal szemben is.

„Vitézy Dávid nem tud belenyugodni a vereségébe. A főpolgármester-választást mindenesetre megismételni már nem lehet, hiszen a törvény szerint annak utolsó lehetséges időpontja holnapután lenne” – reagált Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester Facebook-posztjában arra, hogy a június 9-i önkormányzati választáson ellenfele indítványára az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria végzését, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) főpolgármester-választási eredményt megállapító határozatát. E határozat, illetve a csaknem egy hónappal ezelőtti szavazatok részleges újraszámolása alapján Karácsony Gergely 41 szavazattal győzte le Vitéz Dávidot, így októbertől továbbra is ő Budapest vezetője, de ez most bizonytalanná vált.

A Népszava részletesen is beszámolt a pénteki Ab-döntésről, amely szerint a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, új döntést kell hoznia. Ennek alapján akár a szavazatok újraszámolásával is végződhet az ügy. Karácsony Gergely viszont levezette, hogy szerinte miről kell döntenie a legfelsőbb bírói fórumnak. – A Kúriának azt kell mérlegelnie az alkotmánybírósági határozat után, hogy szolgáltatott-e bizonyítékot arra Vitézy Dávid, hogy az érvényes szavazatok számlálása során az eredményre kiható jogsértés történt. Ha igen, akkor nyolc nap alatt a Kúria maga fogja a választási irodák segítségével újraszámolni a 782 ezer érvényes szavazólapot. Ha nem, akkor részletesebb indokolással helybenhagyja a főpolgármester-választás eredményét – állapította meg a főpolgármester.

„Nem baj. Legalább újfent kiderült, hogy Vitézy Dávid a Fidesz kitartottja. Én türelmesen kivárom az ámokfutásának végét” – jegyezte meg Karácsony Gergely, aki az alkotmánybírósági határozat érdemi részével, vagyis, hogy „a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani” nem foglalkozott. Szerinte ugyanis Vitézy Dávid futott az Ab-ig „azzal az abszurd érveléssel, hogy bár korábban maga által is elismerten nem kérte az érvényes főpolgármesteri szavazatok újraszámolását, az érvénytelen szavazatok átvizsgálása során kiderült számára, hogy a fel sem nyitott kötegekben levő érvényes szavazatokat jogsértően számolták”. – A Fidesz által három hete megválasztott új alkotmánybírósági elnök (A főpolgármester itt Juhász Imrére utalt, aki 11 éve a testület tagja) pedig lelkesen meghálálta a belé vetett bizalmat és asszisztált ehhez a képtelenséghez – fogalmazott Karácsony Gergely.

Vitézy Dávid is reagált a döntésre szintén a Facebookon, kiemelve, hogy az Ab mind az ő alkotmányjogi panaszát, mind Karácsony Gergely csütörtöki alkotmánybírósági beadványát értékelte. – a Kúria újbóli döntését írta elő a benyújtott bizonyítékok újbóli értékelésével, mind a IV. és VII. kerületben történt, a szavazással összefüggő visszásságok, mind egy teljes, az érvényes szavazatokra is kiterjedő újraszámlálás vonatkozásában – állapította meg néhány perccel korábban közzétett posztjában ellenfelénél, akkor még remélve, hogy Karácsony ugyanolyan higgadtsággal viszonyul az Ab-döntéshez, mint legutóbb, amikor a Kúriát „független magyar bíróságként” jellemezte.

„Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény szerinti legmagasabb jogi fórum. Bárhogy is dönt a Kúria a megismételt eljárásában az Alkotmánybíróság mai döntése nyomán, a törvényben szabályozott jogorvoslati folyamat eredményeként így létrejövő végleges jogerős eredményt természetesen el fogom fogadni, ahogy ezt a választás estéje óta következetesen mondom” – szögezte le Vitézy Dávid, aki a lehetséges újraszámoláshoz két számadatot is felhozott: „0,005 százalék, azaz öt százezrelék. Ekkora különbséget jelent a jól ismert 41 szavazat. Magyarországon ilyen szoros választási eredmény ekkora szavazatszám mellett még sosem született. 2,3 százalék. Az érvénytelen szavazatok közül ennyi lett mégis érvényes.”