A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt elvégeztetett, pénteken közzétett felmérésből, amit az MTI ismertetett, de - mint arra a Telex felhívta a figyelmet - meglehetősen szelektíven.
A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer ember bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, egészen pontosan 63 százalék egyetértett abban, hogy országának - összhangban a NATO alapelveivel - segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben.
76 százalék egyetért a védelmi kiadások jelenlegi szintjével, illetve annak esetleges növelésével - olvasható a közvélemény-kutatásban, amelynek összeállítói felhívták a figyelmet arra is, hogy egyre nő a kiadások növelését támogatók száma. A megkérdezettek zöme kedvezőtlen véleménnyel van Oroszországról (62 százalék) és Kínáról is (48 százalék).
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseknél a válaszadók közel kétharmada, 63 százalék úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, 61 százalékuk pedig azon az állásponton volt, hogy országának folytatnia kell Ukrajna támogatását.
A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői július 9. és 11. között Washingtonban tartanak találkozót. Pénteki sajtótájékoztatóján a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg elmondta, a csúcson várhatóan egy átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, és ennek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is.
Az MTI beszámolójából kimaradt a felmérésnek néhány, nem éppen marginális eleme: nevezetesen a magyarok válaszai. Ezekből például az derült ki, hogy a szűk NATO-kétharmaddal (63 százalék) szemben a magyaroknak csak bő fele (51 százaléka) gondolja úgy, hogy Magyarországnak is illene megvédenie egy másik tagországot, ha megtámadják. Kiderült az is, hogy míg általánosságban a megkérdezettek 61 százaléka úgy gondolja, hogy országának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, a magyaroknál ugyanez a szám csak 41 százalék. Ez holtverseny-közeli eredményben a legalacsonyabb érték Észak-Macedónia és Görögország mellett. A magyar válaszadók 49 százaléka úgy véli, hogy már nem kell támogatni Ukrajnát.
Mindezek mellett a felmérés azt is vizsgálta - ami az MTI szemléjéből teljesen kimaradt - hogy az egyes országok lakói mennyire bíznak meg országuk médiájában, mennyire vélik hitelesnek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tájékoztatásokat. A magyarok meglehetősen megbízhatatlannak tartják a híradásokat: csupán 27 százalékuk bízik meg benne, 66 százalék pedig nem. A NATO átlaga ennél lényegesen kedvezőbb, 44 százalék inkább bízik az országa tájékoztatásában, 49 százalék pedig inkább nem.
Mindemellett a magyaroknak is nagy többsége támogatja Magyarország NATO-tagságát, 76 százalék ma is igennel voksolna a csatlakozásra. Ez meghaladja a NATO-átlagot, ami 70 százalék.
Ragaszkodnak a magyarok a NATO-hoz, a megkérdezettek csaknem fele háborús bűnösnek tartja Vlagyimir Putyint