Mostantól az Orbán- kormány minden olyan multinacionális vállalattól, amely „a háborús időkben extraprofitra tett szert”, védelmi hozzájárulást szed – jelentette be a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Ezt követő szavai ugyanakkor leginkább akként értelmezhetők, hogy az egyes ágazatokra hasonló indokokkal már 2022-ben kirótt „extraprofitadók” mértéke, korábbi ígéreteikkel szemben, nem változik: ezen belül a hitelintézeteket egy „kiskapu bezárásával” a „teljes” bankadó megfizetésére szorítják.
Lapunk kérdésére, hogy ezek szerint az energiacégektől eddig a „rezsialap” számára beszedett extraprofitadót a „védelmi alapba” irányítják-e át, Gulyás Gergely bizonytalan választ adott. Érvelése szerint a háború változatlanul, nagy mértékben befolyásolja az energiaárakat. Így, a már megkötött, jövő évi szerződéseket leszámítva, azok 2025-ös alakulása ma még nem jósolható meg. Arról tehát, hogy a rezsialap jövőre megmarad-e, a kabinet biztosat csak a költségvetés novemberi elfogadásával tud mondani. Mindazonáltal idén a rezsialap bizonyosan megmarad, amiben „van is pénz” – tette hozzá.
Az Orbán-kormány rászáll a médiára és a pártokra, védelmi pénzt is szedni fog – Kormányinfó percről percreNem ez az első és vélhetőleg nem is az utolsó, avantgárd gondolatfutam, amivel a kormány a háborúra hivatkozva adót vet ki egyes, számára kevéssé kedves ágazatokra. A kormány már 2022-ben erre hivatkozva hozta létre a védelmi- és a rezsialapot. Előbbi, 2023-hoz képest 56 százalékkal másfélezer milliárd forint közelébe emelt alap forrásául a pénzügyi szervezetekre kivetett „extraprofitadó”, a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó szolgál. Az idén szintén másfélezermilliárdhoz közelítő, ám a 2023-as szint felére rúgó rezsialap cél-ja a magas energiaárak hatásainak tompítása. Eme keret megteremtése érdekében a legtöbbet, mintegy 700 milliárdot idén is az energiaágazattól – kiváltképp a Moltól -, de 96 milliárdot a távközlési cégektől, 39 milliárdot a légitársaságoktól és 17 milliárdot a gyógyszercégektől várnak.
Végső soron a lakosság fizeti meg a védelmi pénztAz, hogy mondjuk a hazai repülési vagy gyógyszercégek idén vajon tényleg 39, illetve 17 milliárdos „extraprofitot hajtanak-e be a háborún”, máig parázs viták tárgya. (Ennek keretében küldte el két éve Michael O’Leary, az ír Ryanair vezérigazgatója az Orbán-kabinet sajátos érvrendszerét megtestesítő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára a Közgazdaságtan hülyéknek című könyvet.) De legalább ilyen furán vetődik fel a kérdés az energiaágazat esetében.
A Mol számára ugyanis kifejezetten Orbán Viktor harcolt ki az orosz nyersolajbeszerzések tilalma alóli mentességet Brüsszelben.
A nemzetközi ipari szereplők által Ukrajnával szemben táplált együttérzés miatt ugyanis az orosz olaj nem túl kapós. Így annak ára igen alacsony. Megvásárlásán, finomításán és a végtermék piaci árú értékesítésén ugyanakkor – Orbán Viktor hathatós segítségével – kétségkívül évi akár több százmilliárdos „háborús extraprofit” érhető el. Ám 2022 végén az orosz nyersolajon elért nyereségre a kormány 95 százalékos extraprofitadókulcsot vetett ki. Magyarán a kormány lényegében be is hajtja a Brüsszelben kiharcolt engedmény több száz milliárdos hasznát. A kormány eddig a hazai bányászat után – főképp szintén a Mol által - fizetendő járadékot is a rezsialapba irányította. Ennek kapcsán szintén felmerül, hogy vajon a hazai ásványkincsek (amúgy a kormány által is szorgalmazott) kiaknázásában mi testesíti meg a háborús nyerészkedést. A téma kapcsán, a színfalak mögött, többen megjegyzik, hogy a „rezsialapra” hivatkozva a kormány lényegében évente ezermilliárdot is elérő összegeket csoportosít át a magánhátterű, de a kabinettel kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Moltól az állami MVM-nek. Mindazonáltal, míg a Mol évente eme teher mellett is ezermilliárdos nyereséget termel, addig az MVM ellentmondásos mérlegében csak tavaly jelentek meg tetszetős számok. Bár az MVM a rezsicsökkentett gázárakon kétségkívül máig komoly veszteségeket szenved el, az általuk erre a rezsialapból igényelt, legalábbis százmilliárdok megalapozottsága számos szemszögből átláthatatlan. Részint, míg a 2022-es (valójában Putyin keltette) tőzsdei őrületben a rezsicsökkentett gázár vételi és eladási ára között valóban akár húszszoros különbség is lehetett, addig ez az érték 2023 eleje óta 4-re, majd mostanra leginkább 2-re esett. Vagyis a cég működőképességéhez elvileg a 2022-es szint töredéke is elég lehetne. Másrészt folyamatos viták tárgya, hogy az MVM pontosan mennyiért vásárolja az orosz gázt, a lakossági energiaszámlákon miért „mutat ki” máig a 2022-es csúcsárnak megfelelő vételárat, a jórészt belföldről, nyomott, nem tőzsdei áron megvett lakossági áram esetében egyáltalán mi szükség a támogatásra, az MVM piaci bevételei esetleg nem fedezhetnék-e a lakossági vonalon elszenvedett veszteségeket, illetve 2022 óta mi indokolta az MVM-en kívüli szereplőknek, átláthatatlan jogcímeken eddig kifizetett, szintén ezermilliárdot meghaladó rezsitámogatásokat.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy másik médium kérdésére meg is jegyezte: bár a rezsialap módosítása felvethető kérdés, jelen állás szerint a rezsicsökkentett lakossági energiaárak fenntartása a jövőben is igényel állami támogatást. Az, hogy a magyar energiacégek „háborús nyerészkedése” címén beszedett adókat a későbbiekben is erre, vagy inkább valamiféle hadicélokra költik, még nem világos.