Az elmúlt napokban és hetekben megszaporodtak járatkésések, köztük a több órás, olykor az egy napnál is tovább tartók. A légi közlekedésben mára kialakul helyzet egyszerre köszönhető az elementárisan, különösen a nyári időszakban növekvő utazási igényeknek, valamint a légitársaságok költségcsökkentésének. Ez utóbbi révén a társaságok már eljutottak oda, hogy csúcsidőszakban nem képesek biztosítani járataik zökkenőmentes üzemeltetést – mondta el lapunknak Varga G. Gábor, az Egek Ura Blog.alapítója.
Az ezen túlmenő okokat kutatva a késesek hátterében ott található a menetrendek „kifeszítettsége” is, amelyek a mostanihoz hasonló extrém időszakokban nem, vagy alig tarthatók.
A légitársaságok sok esetben arra építik fel üzleti modelljüket, hogy olyan kevés időt hagynak leszálló gépeiknek az újra felszállásra (átfordításra), ami legtöbbször csak légügyi tankönyvek szerint lehetséges, a gyakorlatban nem.
De a repülőtereken az utasszállító-gépek földi kiszolgálásánál tapasztalható gondok, mint kapacitás- és munkaerőhiány is közrejátszik a járatkésésekben .
A késések felelősei közül a légi irányítás sem maradhat ki. Az európai légi irányítás jelenlegi szerkezetében nem versenyképes, éppen széttagoltsága miatt - összegezte véleményét. Varga G. Gábor. A kontinens légterét jelenleg huszonhét országból irányítják, míg
az Európánál lényegesen nagyobb területű Egyesült Államokban a hasonló feladatokat négy légi irányítási központ végzi.
Igaz, ott könnyebbség, hogy egy országról van szó, így nem merülnek fel olyan jogosnak tűnő szuverenitási kérdések, mint az európai országok esetében. Hiába kezdeményezte az Európai Unió a légi közlekedésben az egységes európai égbolt létrehozását, vagyis a légiforgalmi és légi navigációs szolgáltatások fokozottabb integrációját még 1999-ben, a nemzetállamok ellenállása miatt a széttagoltság lényégében megmaradt.
A széttagoltság mellett a légi irányításban is folyamatos a munkaerőhiány – mondta el Varga G. Gábor, ami Magyarországra kevésbé igaz, ám Németország, különösen Dél-Németország és Franciaország esetében a szakemberhiány állandósult.
Árnyalja a magyarországi képet, hogy évente hat légi irányító megy nyugdíjba,
így intézkedési terv hiányában a magasan képzett szakemberek hiánya ezen a területen is felléphet, ami nagy problémákat okoz.
Nagy Márton nem fél büntetni a légitársaságokat, de előtte adott nekik egy több milliárd forintos ajándékotNagy Márton intézkedési tervet kért a HungaroControl vezetőjétől a repülőtéri késések felszámolásáraMostani járatkésések hátterében az is ott áll, hogy gigantikus mértékben növekedett a légtér telítettsége. Tíz-tizenöt éves visszatekintésben az Európában közlekedő repülőgépek száma megötszöröződött – válaszolta kérdésünkre az Egek Ura Blog alapítója – így nem csoda, hogy kontinens repülőtereinek forgalma is jelentősen növekedett. Például idén júniusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma elérte az 1,5 milliót, és Varga G. Gábor becslése szerint
december végére az éves fogalom 16-17 millió utas lehet. Összehasonlításként: a Malév 2012-es megszűnése előtti évben a budapesti légikikötő utasforgalma mindössze 8,5 millió volt.
Bár a légitársaságok száma az elmúlt 15 évben növekedett, most éppen a piaci konszolidáció időszakát éljük, amikor a korábban önálló társaságok összeolvadnak. Mindezt azzal toldotta meg, hogy nem a légi társaságok száma a mérvadó amikor arra keressük a választ, mennyivel növekedett a kontinensen repülővel utazók száma.
A késések és a zsúfoltság is mérsékelhető lenne a közepes és kis méretű repülőterek fejlesztésével, amire az Európai Unió kész stratégiával rendelkezik - hívta fel a figyelmet Varga G. Gábor. Az elmúlt évtizedekben sok ilyen létesült, ami azért is fontos, mert ezek a másodlagosnak nevezett repülőterek húzták fel a kontinensen a diszkont légi társaságok forradalmát – mondta el a szakember, kiegészítve azzal, hogy a vidéki repülőterek mellett az európai országok fővárosaiban – Madrid kivételével – létesült egy-egy másodlagos repülőtér. Mindennek azért is nagy a jelentősége, mert ezek az utasforgalom lebonyolítását végző kisebb repülőterek egyfelől forgalmat generáltak, másfelől csökkentették a nagy repülőtereken a járatszámot és az utasforgalmat, ami a zsúfoltság és az ennek nyomán fellépő késések szempontjából nem lebecsülendő fejlemény.
Folytatódik a ferihegyi kálvária, egy török repülőgép másfél nap késéssel indult el AntalyábaHarminc órás késéssel indult el a Wizz Air egyik járata Budapestről