Miközben nap mint nap ijesztő híreket hallani a közel-keleti térségből - humanitárius katasztrófa, állandósult harckészültség, törzsi harcok, terrorizmus - Joe Biden első hallásra megdöbbentő kijelentést tett: napirendre tűzte a talibánnal való együttműködést.
A 81 éves amerikai elnök július 3-i váratlan bejelentése, amit a hírek szerint tanácsadóival történő egyeztetés után jelentett be, breaking news-ként jelent meg a közel-keleti sajtóban, de az első híradások nem tértek ki a részletekre.
Később az NBC News több forrásra is hivatkozva - két kormánytag és egy volt amerikai tisztségviselő informálta a New York-i székhelyű tévétársaságot - megerősítette, hogy a Biden-kabinet már dolgozik azon, hogy együttműködjön az egyelőre ideiglenes afganisztáni tálib kormánnyal, ami azért tűnik első olvasatra valamiféle szürreális víziónak, mert eddig az Egyesült Államok, ahogyan az összes ország - Oroszországot és Törökországot kivéve - teljes mértékben elzárkózott a tálib rezsim hivatalos elismerésétől.
A tálibok, az amerikai hadsereg 2021 augusztus végén történt csapatkivonása után ragadták magukhoz a hatalmat Kabulban, az eltelt szűk három év alatt káoszba és éhínségbe taszították az országot.
Biden, aki a közelmúltban Trumppal folytatott tévés vitán nyújtott gyenge teljesítményével már riadalmat keltett a szavazói körében, az afganisztáni sajtó és az NBC is megerősítette a döntése motivációját, ami nem éppen megnyugtató.
Kitört a pánik a demokratáknál, Joe Biden mellbevágóan gyenge teljesítményt nyújtott az elnökjelölti vitábanMint azt elmondták, Biden végül a lehető legjobb, azaz a legkevésbé rossz döntést hozta: azért szövetkezne a tálib kormánnyal, hogy közös erővel számolják fel az ISIS iszlamista terrorszervezet Koraszán Tartomány (ISIS-K) nevű regionális csoportját.
A Kabul Times és az NBC is azt állítja: a Biden-kormány aggodalma fokozódik az ISIS folyamatos erősödését figyelve, pontosabban az ISIS-K néven ismert terrorszervezet miatt, amelynek brutális modus operandijátóll beszámolók szerint még a tálibok is félnek.
A Iszlám Állam afganisztáni mellékága hírhedten kegyetlen, egyik "fő profilja" a lányiskolák és szülészeti klinikák ellen elkövetett merényletek.
A Biden-adminisztráció hibát hibára halmozott a közel-keleti forrású terrorfenyegetettség kezelésében, különösen igaz ez Afganisztán és Irak esetében, így gyakorlatilag a külpolitikai tanácsadók és a Közel-Keletért felelős munkacsoport közösen jutottak az egyetlen lehetséges és hatékonynak ígérkező lépésre, amit jelenleg az ellenség ellenségével történő összefogás jelent.
Más diplomáciai jelentések szerint az ISIS-K 130 áldozatot követelő márciusi támadása a moszkvai Crocus City Hall koncertterem ellen megkérdőjelezte az amerikai nemzetbiztonsági szakértők korábbi véleményét arról, hogy az ISIS képtelen lenne hasonló akció végrehajtására az Egyesült Államok területén.
Persze nem csupán a moszkvai támadás az egyetlen döntő érv. Az amerikai csapatok afganisztáni kivonulása sem zajlott Biden tervei szerint: miközben az amerikai katonákat és civileket, valamint számos afgán menekültet légihíd segítségével szállítottak Kabulból Katarba, a műveletet a táliboknál is keményebb csoport fenyegette, az ISIS-K.
„A kialakult helyzettel visszaélve terroristák ártatlan afgánok és amerikai csapatok elleni támadására készülnek” - mondta akkor Biden. Ő volt az első, aki meg is nevezte a kegyetlen szélsőséges csoportot, így az ISIS-K már akkor a figyelem középpontjába került.
Ráadásul az amerikai hadsereg kivonulása Afganisztánból és a nyugati befolyás csökkenése Afrikában meggyengítette Washington azon képességét, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön az ISIS különböző ágairól, beleértve az afganisztáni hadműveleteket. Jelentések szerint a Biden-adminisztráció egyes tisztviselői forgatókönyvet javasoltak országuk kabuli nagykövetségének újranyitására, hogy bővíthessék a tálibokkal folytatott titkosszolgálati együttműködést.
Az ISIS-Khorasan 2015 januárja óta aktív, törzsgárdájában vannak Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosok is, Afganisztán mellett Pakisztánban is erős a jelenléte.
Az elmúlt kilenc év alatt több száz merényletet írnak a szervezet számlájára, civil áldozataik száma a több ezer főt is meghaladhatja. Először 2016-ban csaptak le Kabulban, egy év alatt hat hajtottak végre. 2017-ben már tizenhét, 2018-ban pedig huszonnégy halálos kimenetelű merényletet követtek el – ez is mutatja, hogy a terrorcsoport gyorsan növekszik.
„A kabinet tisztviselői most tárgyalnak a tálib rezsimmel való együttműködés bővítéséről, hogy a globális terrorfenyegetettség közepette segítsenek felkutatni az ISIS-Khorasan ágát" - hangzott el az NBC híradásában, hozzátéve, hogy a megállapodást még nem ratifikálták.
"Egyelőre még nem sikerült megegyezni a tálibokkal való együttműködés kibővítéséről, mivel széles körben ellenzik a javaslatot, és a kongresszus jó néhány tagja is ragaszkodik ahhoz, hogy a paktum kizárólag akkor lenne elfogadható, ha a tálib rezsim végre garantálná az emberi jogok védelmét és az alkotmány helyreállítását" - részletezte a tévétársaság.
Nemzetközi megfigyelők szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, hiszen azok hatással vannak a biztonságos és stabil környezet megteremtésére irányuló erőfeszítésekre Afganisztánban, illetve a térségben folyamatosan és gyors ütemben romló helyzet is komoly aggodalomra ad okot.