Nem odázható el korrupció kezelése Magyországon sem – jelentette ki Biró Ferenc az Integritás Hatóság elnöke az Indexnek írt véleménycikkében, amelyben a balti államokban, elsősorban Litvániában létrehozott korrupcióellenes intézményt tekinti mintának, de a vilálgszerte példának tekintett már működő brit hatóság (Serious Fraud Office) vagy a hongkongi Independent Commission Against Corruption munkáját is bizonyítéknak arra, hogy „egy erős antikorrupciós intézmény hajtóereje a nemzet felemelkedésének”.
Azt, hogy Biró a nemzet felemelkedését, hogyan is érti, elöljáróban leszögezte, hogy a „korrupció kezelése” alatt értelemszerűen azt a magas szintű korrupciót érti, amely egyes emberekhez, akár rendszereken átívelve kapcsolható. – A hazai és nemzetközi sajtóban is többször hangsúlyoztam: „egy erős, kellően széles nyomozati jogkörökkel, adathozzáféréssel felruházott, feladatait ténylegesen ellátni tudó Integritás Hatóság fontos eszköz a hazai gazdaság fehérítéséhez, a társadalmi bizalom megerősítéséhez” . Az ehhez kapcsolódó, az Integritás Hatóság jogköreit rendező törvénymódosító javaslatot eljuttattam a megfelelő minisztériumokhoz – tette hozzá.
A hatóság elnöke „A korrupció mint kockázat: avagy aki eladó, azt bárki megveheti” című írásában hangsúlyozta, hogy egy szereplő akarata persze – utalt saját magára – önmagában kevés, az állami szándék elengedhetetlen. Szerinte az államigazgatási szervek együttműködésével belefoghatnának a megvalósításba. Mindezt annak apropóján írta, hogy június végén Litvánia fővárosában, Vilniusban tartották a 21. Nemzetközi Korrupcióellenes Konferenciát, amelyen a világ rendvédelmi szervei és korrupcióellenes hatóságai gyűltek össze magas szintű találkozóra.
– Kötelezettséget vállaltunk a jogállamiság fenntartása és a magas szintű korrupció elleni küzdelem mellett – emelte ki Biró Ferenc, megemlítve, hogy a tanácskozáson olyan szervezetek vezetői vettek részt illetve döntöttek a kötelezettségvállalást tartalmazó zárónyilatkozat mellett, mint az OLAF, az Europol, az FBI, az SFO.
A tartalmi kérdésekre áttérve, kifejtette: „Ahogy a jóléti rendszerek egyre szilárdabbá váltak, úgy csökkent a korrupciós gyakorlatok elterjedtsége is: a hatékony szociális háló és a mindenkinek hozzáférhető, jó minőségű közszolgáltatások kevésbé ösztönöztek visszaélésekre, elősegítve az átláthatóság és az elszámoltathatóság kultúráját. (...) Eközben Magyarországon néhány sikeres példa ellenére az egymást váltó politikai kurzusok homlokegyenest ellenkező nézeteket vallottak a sikeres gazdasági modellt illetően. Ami állandó maradt, az a korrupció elterjedtsége és mértéke, amelybe a társadalom mára már belefáradt, belefásult és emiatt egészségtelen módon lett elfogadóvá. Úgy tűnik, mintha egy egész nemzet érezné magát tehetetlennek.”
A már említett balti modell kapcsán Biró Ferenc megemlítette, hogy a balti államok függetlenségük óta jelentős gazdasági növekedést értek el, s velünk együtt csatlakoztak 2004-ben az Európai Unióhoz. – Észtország és Litvánia a technológiára és az innovációra összpontosított, utóbbi idejekorán felismerte azt is, hogy szükséges függetlenné válni az energiaellátás terén, és meg kell szüntetni az egyetlen országnak való kitettséget – hozta fel a hazánkban az hazánkban az orosz gázkitettség miatt különösen aktuális kérdést. Felsorolta a korrupció torzító hatását, a nem létező belső versenyt és a cégek gazdasági hatását visszamérő mechanizmusok hiányát, a forint árfolyamának ingadozását, sőt értékvesztését is: „nemzeti fizetőeszközünk értéke gyakorlatilag feleződött 2004 óta”.
Jogköreinek bővítését kéri az Integritás Hatóság, akadozik az együttműködés az állami szervezetekkel– Gazdaságunk amellett, hogy nyitott, túlságosan gyenge lábakon áll, ezért kockázatnak kitett. Ez a kockázat pedig a szuverenitásunkat érintő kockázat – akár veszélynek is mondhatjuk –, amely a Magyarországtól keletre és nyugatra is fekvő, nálunk nagyobb gazdasági súlyú és hatalmú országok céljaitól és törekvéseitől a szükségszerűnél jobban teszi függővé a magyar gazdaságot – erősítette meg véleményét Biró Ferenc, amivel gyakorlatilag a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok gazdaságpolitikáját is minősítette.
Medián: A magyarok már nagyobb problémának látják a korrupciót, mint a szegénységet és az inflációtBiró Ferenc Brüsszelben: Az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, hogy feltárja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását