korrupció;jogkör;Integritás Hatóság;

Jogköreinek bővítését kéri az Integritás Hatóság, akadozik az együttműködés az állami szervezetekkel

A kormány, a parlament és az Európai Bizottság támogatását kérik.

„Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” - írta az Integritás Hatóság az Országgyűlés számára megküldött éves beszámolójában, hozzátéve ugyanakkor, hogy munkájuk hatékonyságához számos előrelépésre lenne szükség.

A 444 által észre vett dokumentumban Biró Ferenc, a testület elnöke arról írt, hogy bár az Integritás Hatóság autonómiája, szervezeti függetlensége biztosított, jogkörei nem adottak: „egyrészt (ma még) messze elmaradnak nemcsak a más EU tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatóak” - írta.

Biró szerint részben emiatt akadozik az együttműködés az állami szervezetekkel, az érdemi információhoz való hozzáférésük pedig rendszerszinten nem biztosított. Ezért ahhoz, hogy a hatóság célt érhessen, elengedhetetlen, hogy a jogkörbővítés kérdése napirendre kerüljön. Az elnök ehhez egyaránt kérte a kormány, az Országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását.

A beszámoló arra is kitért, hogy 114 olyan bejelentést kaptak, amely az Integritás Hatóság hatáskörébe tartozik, ebből 5 vizsgálat zárult le, 16 folyamatban van, 34 vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában van, 53-ról viszont azt állapították meg, hogy nem megalapozott az információ, így vizsgálat sem indult.

Az ismertebb ügyek közül a hatóság vizsgálódott már például a nyírmártonfalvai lombkoronasétánnyal kapcsolatban, a Microsoft- és víziközmű-botrány ügyében, a Farkas Flóriánhoz kötődő több milliárdos szövetkezet-támogatási ügyet, valamint Süli János családjának tehenészetét is, ez utóbbi témában (és a lombkoronasétány ügyében) már feljelentést is tettek.