;

Washington;Egyesült Államok;Joe Biden;amerikai elnökválasztás;NATO csúcsértekezlet;

Biden elnök felemás produkciója nem oszlatta el a jelöltségével kapcsolatos kételyeket

- Fogy a levegő Joe Biden körül

A csütörtök este véget ért washingtoni NATO-csúcstalálkozó az Ukrajna euroatlanti integrációja melletti elköteleződésen túl az amerikai elnök „teszteléséről” marad emlékezetes. Joe Biden demokrata elnök bő egyórás sajtótájékoztatót tartott a csúcs lezárásaként, ahol szabadon kérdezhették az amerikai és a nemzetközi sajtó munkatársai.

Az esemény lakmusztesztként is szolgált a Demokrata Párt és az amerikai választók számára, hogy milyen szellemi frissességet mutat az elnök két héttel azután, hogy a Donald Trumppal szembeni elnökjelölti tévévitán lesújtóan rossz teljesítményt nyújtott.

Az est nem indult jól. 

Még a sajtótájékoztatót megelőzően, a kétoldalú egyeztetésük előtt adott nyilatkozat közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Putyin elnökként szólította a mikrofonhoz, de ezt a tévesztését azonnal észlelte, s egy vicces megjegyzéssel ütötte el. Az est főeseményén aztán az első újságírói kérdésre, miszerint milyen aggodalmai vannak Kamala Harris alelnök Donald Trumppal szembeni esélyeit illetően, azt felelte: „Nem választottam volna alelnökömnek Trump alelnököt, ha nem tartanám alkalmasnak az elnöki hivatal betöltésére.” Biden ezt a tévesztését később sem javította ki. Az esemény további részében azonban koherens és árnyalt válaszokat adott az Egyesült Államok geopolitikai kihívásaira. A Washington Postban megjelent elemzés szerint a NATO-csúcson érintett témákkal „hazai pályán” tudta fogadni a szellemi képességeit firtató kérdéseket, hiszen 1997 és 2003 között a Szenátus külügyi bizottságának tagja, majd elnöke is volt. Érezhető volt, hogy a két, kifejezetten külpolitikát érintő kérdésre nagy részletességgel válaszolt, hogy szakmai jártasságát bizonyítsa.

Rossz hír, hogy a NATO és az Egyesült Államok külpolitikája kevéssé érdekli az amerikai szavazók többségét. Az már sokkal inkább, amit még az ABC News hírcsatornán George Stephanopoulosnak adott interjújában mondott, hogy egy Trumppal szembeni vereség után is jó szívvel gondolna a 2024-es kampányra, hiszen „beleadott mindent”. Washingtonban az újságírók emlékeztették egy 2020-ban tett nyilatkozatára, miszerint „híd akar lenni a demokrata vezetők új generációi számára”. Az erre adott válaszában a Trumptól megörökölt gazdasági és külpolitikai válságot, valamint társadalmi megosztottságot említette, amely miatt nem lép vissza és megpályázza a második ciklust is.

A második ciklusában folytatná az első négy évében megerősített polgárjogok további kiszélesítését - mondta. "Nem a lányokat, a fegyvereket kell korlátozni" - utalt a demokraták reprodukciós jogokért folytatott harcára és a lőfegyverek birtoklásásának szigorítására. Arra a kérdésre, hogy átgondolná-e kampányát, ha a stábja szerint Kamala Harrisnek nagyobb esélye lenne győzni Donald Trumppal szemben, ezt mondta: „Nem, csak ha azt közölnék velem, hogy velem nincs esélyünk a győzelemre. Ez már engedményt mutat a korábbi ABC-nek adott válaszához képest, amely szerint "csak a Mindenható Isten bírhatná visszalépésre."

A történelem nemcsak ismétli önmagát, de az iróniát sem veti meg. A The Wall Street Journal egy tavaly decemberi anyagában emlékeztet erre. 1979-ben nem más, mint Joe Biden delaware-i szenátor lengette be egy lázadás lehetőségét a párton belül, és jó ideig nem támogatta Jimmy Carter újrajelölését, mert kételkedett az elnök győzelmi esélyeiben.

A bizottsági elnöknek a 720 fős EP abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatására van szüksége.