;

Európai Unió;Európai Parlament;Európai Bizottság;frakciók;Ursula von der Leyen;EP-választás 2024;

Ha Ursula von der Leyen elbukik a csütörtöki szavazáson, vége a politikai karrierjének az Európai Bizottság élén

- A jövő héten eldől Ursula von der Leyen sorsa

A bizottsági elnöknek a 720 fős EP abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatására van szüksége.

Az uniós törvényhozók a jövő héten döntenek arról, hogy jóváhagyják-e vagy elutasítják Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének jelölését egy második ciklusra. A 65 éves német kereszténydemokrata politikust az állam- és kormányfői testület jelölte a posztra, és az Európai Parlamentnek (EP) kell megválasztania újabb öt évre.

A bizottsági elnöknek a 720 fős EP abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatására van szüksége a július 18-ra kitűzött szavazáson. A mögötte álló, kereszténydemokratákat, szocialistákat és liberálisokat magában foglaló centrista tömbnek 401 tagja van, ami kényelmes többséget biztosítana számára. Csakhogy mindhárom politikai csoportban akadnak képviselők, akik közölték, hogy von der Leyen újrázása az EB élén elfogadhatatlan számukra.

Miután a szavazás titkos és a kiszavazók aránya meghaladhatja a 10 százalékot, von der Leyennek biztosra kell mennie, és a zöldpártiak vagy az euroszkeptikusok táborából is kell voksokat gyűjtenie. 

A politikus keskeny pallón egyensúlyoz: ha túl közel kerülne a környezetvédőkhöz, az kiváltaná konzervatív szövetségesei haragját, ha kacérkodna az euroszkeptikus frakcióval, az elidegenítené tőle a baloldalt és a liberálisokat.

A bizottsági elnök az utolsó pillanatig kampányol, hogy meggyőzze a demokratikus politikai csoportokat és a kétkedőket. Az elmúlt héten felkereste saját pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) frakcióját és ellátogatott a Szocialisták és Demokraták, a liberális Újítsuk meg Európát, valamint a Zöldek képviselőcsoportjához. A jövő hét elején tárgyal az euroszkeptikus Európai Konzervatívokkal és Reformerekkel (ECR), a szélsőbaloldallal, de nem fog leülni a legszélsőségesebb jobboldali pártcsaládok, a Patrióták Európáért (PfE) és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) tagjaival, akikkel kizár bármiféle együttműködést.

A találkozókon a képviselők bemutatják az ötéves ciklusra vonatkozó kívánságlistájukat, a bizottsági elnök pedig ígérget és igyekszik kompromisszumokra késznek mutatkozni. A frakciók közvetlenül a csütörtöki választás előtt fogják kialakítani végleges álláspontjukat.

A szocialisták és a liberálisok politikai támogatásának alapfeltétele, hogy von der Leyen határolódjon el minden szélsőségtől, így az euroszkeptikusok csoportjától, akik között ott vannak Giorgia Meloni olasz kormányfő újfasisztákból kinőtt pártjának és a bukott lengyel populista kormánypártnak a képviselői éppúgy, mint mérsékeltebbnek számító cseh és belgiumi szervezetek tagjai. Információk szerint a bizottsági elnök azt ígérte a zárt ajtók mögött tartott eszmecseréken, hogy nem törekszik “strukturált együttműködésre” az euroszkeptikus frakcióval, ami arra mutat, hogy válogatott szavazatokat azért szeretne begyűjteni tőlük. Az ECR lengyel, román és francia delegációja mindenesetre már bejelentette, hogy nem fog rá szavazni.

A bizottsági elnöknek talán könnyebb lenne zöldágra vergődnie a környezetvédőkkel, akik az EP demokratikus centrumához tartoznak. De kérdés, hogy számukra elfogadható-e a zöld átmenet tempójának lelassítása, amely a jelölt mögött teljes mellszélességgel kiálló mérsékelt jobboldal egyik követelése.

Ha Ursula von der Leyen elbukik a csütörtöki szavazáson, vége a politikai karrierjének az Európai Bizottság élén. Az állam- és kormányfőknek új jelöltet kell találniuk, akivel mindent elölről kell kezdeni.

Svédország és Litvánia már be is jelentette az erről szóló döntését.