Túlpolitizáltnak tűnik a vita, hogy kellenek-e vendégmunkások a magyar gazdaságban, ugyanis idén az első negyedévben mintegy százezer külföldi munkavállaló dolgozott a magyar munkaerőpiacon, vagyis a 4,7 millió foglalkoztatott alig 2,1 százaléka számított vendégmunkásnak - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből. Ráadásul ha ebből a számból kivesszük az EU-tagállamok munkavállalóit, akik az uniós elvek szerint szabadon vándorolnak az egységes munkaerőpiacon, mindössze 82 ezer EU-n kívüli úgynevezett harmadik országbéli dolgozott Magyarországon.
A statisztika készültekor 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon – vagyis a klasszikus vendégmunkások aránya nem érte el az 1,8 százalékot. Az Orbán-kormány tevei szerint a következő években akár 300 ezer főre is emelkedhet a harmadik országból érkező vendégmunkások száma, már ha beválik a számítása, hogy a közeljövőben újabb és újabb alacsony hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari beruházások indulnak be. Egyelőre ez a tendencia megtorpant, a tervezett akkumulátorgyárak kivárnak az indulással, sőt, tartós keresleti problémák miatt éppenséggel munkaerőt, jellemzően vendégmunkásokat küldtek el.
A KSH mérése szerint mintegy 100 ezer külföldi munkavállaló volt jelen a magyar gazdaságban, ezzel szemben ugyanekkor 106 ezer magyar dolgozott külföldön,
vagyis a két csoport létszáma közel azonos. Az olló zárult, ugyanis a covid-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 120 ezer magyar vállalt munkát a határon túl, ezzel szemben akkor még csak 60 ezer külföldi dolgozott itt.
A Magyar Nemzeti Bank vendégmunkásokról készült elemzése szerint a külföldi állampolgárokat legnagyobb számban a feldolgozóipari alágazatokban alkalmaznak, negyedüket munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatják. Az MNB ágazati becslése szerint a feldolgozóiparban mintegy 39 ezer külföldi dolgozik, ezen belül a legtöbben, kilencezren, az autóiparban találtak állást, így ők adják a szektor munkavállalóinak 8,6 százalékát. Jelentős létszámban, összesen 12 ezren dolgoznak a kereskedelemben, ám itt csak a dolgozók alig 3 százalékát teszik ki a külföldi munkavállalók. A vendégmunkások aránya a legnagyobb a villamos berendezések gyártásában – ide tartoznak az akkumulátorgyárak is –, ebben a szektorban közel hatezren dolgoztak, ők a munkavállalók több, mint 11 százalékát tették ki. Jelentősebb még a vendégmunkások jelenléte az informatikában, ahol a foglalkoztatottak 4,5 százaléka érkezett az EU-kívüli országokból.
Májusban 5,2 százalékkal csökkent az ipari termelés, bezuhant az akkugyártásAz átlagnál nagyobb külföldi jelenlét az informatikában rámutat arra, hogy bár a vendégmunkások legnagyobb része a szakképesítést nem igénylő állásokba került, a második legnagyobb csoport 36,6 ezer fővel a diplomásoké. A KSH adatai és a MNB becslése szerint mintegy 20 ezer diplomás vendégmunkás dolgozott magyar munkahelyeken, vagyis minden ötödik harmadik országból érkező munkavállaló felsőfokú végzettséget igénylő állást töltött be. Ez egyfelől rámutat arra, hogy bizonyos szakmákban a magyar felsőoktatás nem nem tud elég diplomást képezni vagy az adott ágazat nem tudja megfelelő bérekkel megakadályozni az elvándorlást. Másfelől ezek szerint a magyar gazdaságban nem teljesen egyirányú az agyelszívás, nemcsak kivándorol az országból a jól képzett diplomás, illetve szakmunkás munkaerő, hanem ha kisebb mértékben, de érkezik is.
Legtöbben Ukrajnából érkeztek
Az országonkénti bontásból kiderül, hogy a 100 ezer külföldi munkavállalóból legtöbben Ukrajnából érkeztek, 2024. elején 20,1 ezer ukrán állampolgár dolgozott Magyarországon. Ez a magas szám nem a háború következménye, ugyanis 2019-ben is 17,2 munkavállaló érkezett onnan. A magyar kormány már a covid előtt is munkaerőtartaléknak tekintette a határon túli magyarokat. Az elmúlt években viszont a semmiből érkezett 9,4 ezer fülöp-szigeteki és 8,4 ezer vietnámi munkavállaló – ők már klasszikus vendégmunkások. Látványosan csökkent a Magyarországon dolgozó román állampolgárok száma: a 2019-es 10,5 ezer fős létszám mára 6,8 ezer főre olvadt, ami összefüggésben lehet a román gazdaság egyre javuló teljesítményével.
