324 bejelentés érkezett az Integritás Hatósághoz (IH) 2022. novemberi megalakulásuk óta. Ebből 40 esetben indítottak vizsgálatot és 10 ügyet zártak le – tudta meg a Népszava. Az IH lapunknak küldött válaszában kiemelte, nem csak bejelentések nyomán, hanem saját hatáskörben is indíthat vizsgálatot. Feladata többek közt, hogy az uniós források szabályos elköltését vizsgálja. Tevékenységéről mind a magyar parlamentnek, és az Európai Bizottságnak is be kell számolnia.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, valamit az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjának tagja szerint ezek a számok egyáltalán nem számítanak rossznak. – Egy 80-100 fős hatóságról van szó, ha meggondoljuk,
egy közepes méretű település (nem megyeszékhely) rendőrkapitányságának közrendvédelmi és bűnügyi állománya nagyságrendileg ugyanez a létszám lehet.
Nem hiszem, hogy nagy volumenű ügyből – tehát nem ittas járművezetésből – van negyven nyomozásuk, így én ezt az arányt nem becsülném le – fogalmazott a szakértő. Ezt a számot legfeljebb speciális hatáskörű, nagyobb országos szerveknek az eset számasival lehet összevetni – folytatta Ligeti Miklós –, mint például az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságéval, vagy a számvevőszékével. Ők viszont órási előnyben vannak, hiszen évtizedes kialakult rutinokkal, jogkörökkel, adminisztratív gyakorlattal működnek. Pontosan tudják, hogy lehet saját ügyeket generálni, terv szerint vizsgálni azokat. Ez egy felépülő hivatalnál, mint az Integritás Hatóság kezdetben mindig problémásabb – mondta a TI jogi igazgatója, hozzátéve: ez a bejelentésszám feltehetően idővel csökkenni fog.
Erős nyomozati jogköröket és adathozzáférést akar az Integritás Hatóság elnöke– Most még él a „Kádár-titkárság faktor”, vagyis akik már mindennel próbálkoztak, de nem jött össze, nem foglalkoztak az ügyükkel, új lehetőségként tekintettek a hatóságra. Viszont a kezdeti felfutás után elkezd tisztulni a kép, az emberek is rájönnek, hogy milyen ügyekkel foglalkozik az IH. Végül az oda nem illő esetek szép lassan kikopnak.
A lezárt esetek 80 százaléka vagy eljárás kezdeményezésével (az illetékes szervnél, például Gazdasági Versenyhivatalnál) vagy feljelentéssel végződött.
A fennmaradó két esetben is, ahol nem tudták egyértelműen megállapítani a visszaélést, felhívták az Irányító Hatóságok figyelmét, hogy tájékoztassák a fejleményekről az IH-t. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a vizsgálat idején az ügy nem tartott ott, hogy érdemi megállapítást tegyenek, de a hatóság így is figyelemmel kíséri. Az egyik ilyen szimbolikus történet a világhírű nyírmártonfalvi lombkorona nélküli lombkorona sétány volt. Bíró Ferenc, az IH elnöke 2024 tavaszán elmondta, 10 hónapig vizsgálták a lombkoronasétányt, a munka nagy részét az adatok beszerzése jelentette. Ez az ügy egészen az Európai Ügyészségig jutott, ahol jelenleg is zajlik a vizsgálat. Ligeti Miklós elárulta, hogy a Transparency International Magyarország is bejelentést tett erről az ügyről az uniós hatóságnál.
– Ez egy frontáttörésnek minősült, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem köteles eljárni. Végül mégis az a belső döntés született, hogy az uniós források tekintetében mindig van hatásköre
az Európai Ügyészségnek.
Vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal a híres-hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyébenAz IH fontos eszköz a fehérítéshez
Nem odázható el korrupció kezelése Magyarországon sem – írta Biró Ferenc az Integritás Hatóság elnöke az Indexnek írt véleménycikkében. – A hazai és nemzetközi sajtóban is többször hangsúlyoztam: egy erős, kellően széles nyomozati jogkörökkel, adathozzáféréssel felruházott, feladatait ténylegesen ellátni tudó Integritás Hatóság fontos eszköz a hazai gazdaság fehérítéséhez, a társadalmi bizalom megerősítéséhez. Az ehhez kapcsolódó, az Integritás Hatóság jogköreit rendező törvénymódosító javaslatot eljuttattam a megfelelő minisztériumokhoz – tette hozzá.
