- Kifulladni látszik az Orbán-kormány háborús propagandája, a magyarok csupán 4 százaléka hiszi, hogy a honvédség a NATO nélkül is meg tudja védeni az országot

Háborús propaganda ide vagy oda, egyre kevesebben vannak az országban, akik hisznek benne, hogy a magyar honvédség jelenlegi állapotában képes lenne a NATO nélkül, egyedül is megvédeni az országot egy támadás esetén.

A Publicus Intézet lapunknak készített felmérésből kiderült, csupán 4 százalék bízik ennyire a magyar haderőben, miközben 2023. júliusában még 7 százaléknyian voltak a reménykedők. Tavaly 86 százalék ítélte úgy meg, hogy a hadsereg nem lenne képes erre, ez idén 83 százalék, viszont 7-ről 13 százalékra nőtt azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A haderőben kételkedő kormánypártiak aránya ugyan 71 százalékról 69-re csökkent, de a nem válaszolók aránya ebben a kérésben is 15 százalékról 21-re nőtt.

Valamelyest nőtt azok aránya, akik szerint a Magyar Honvédség harci, védelmi képessége erősebb lett a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest – míg tavaly 27 százalék gondolta így, idén már 33, emellett 24-24 százalék gondolja most, hogy ugyanolyan maradt vagy gyengébb lett (19 százalék nem tudott erre a kérdésre mit mondani). Ebben a kérdésben is a kormánypárti szavazók a leginkább optimisták: 57 százalékuk szerint erősödött a hadsereg, míg az ellenzéki szavazók 19, a Tisza párt híveinek 18 százaléka gondolja így, a pártnélküliek körében 27 százalék ez az arány.

Megosztott a magyar társadalom abban a kérdésben, hogy vajon szükség lenne-e arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma – 43 százalék válaszolt igennel, 42 százalék nemmel erre a kérdésre (16 százalék nem felelt). Más megvilágításba kerül viszont ez az adat a tavalyiakkal összevetésben,

Még a kormánypártiak körében is kevesebben lettek akik így gondolkoznak: 66-ról 57 százalékra csökkent a nagyobb hadsereget kívánók aránya. Összességében azt is kevesebben gondolják egy évvel ezelőtthöz képest, hogy szükséges lenne növelni a honvédség tartalékos állományát, 46-ról 39 százalékra csökkent az ezt vallók száma.

Csúfos kudarcnak tűnik az „Irány a sereg” toborzóplakát is a mosolygós katonával, akivel teleragasztották az országot. Arra a kérdésre, hogy „gondolkozott-e már azon, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe”, csupán 1 százalék felelte, hogy érdekli a lehetőség, további 3 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, de komolyan még nem gondolkozott rajta. (1 százalék pedig jelenleg is katona vagy tartalékos.)

A toborzóplakátok kudarca különösen látványos a tavalyi számok fényében: 2023 nyarán még a megkérdezettek 4 százaléka érdeklődött a hadsereghez való csatlakozás iránt, és 7 százalék tartotta elképzelhetőnek ezt a lehetőséget. Ugyan a nemek aránya is kicsivel magasabb volt (86 százalék), 1 százalékról 13 százalékra nőtt azok száma, akik nem válaszoltak a kérdésre.

A magyarok harci kedve sem nőtt, 63 százalék mondta, hogy nem, vagy inkább nem harcolna, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. Ez az arány lényegében nem változott: tavaly összesen 64 százalék gondolkodott így. Most összesen 26 százalék mondana igent, vagy inkább igent, ha harcba hívnák, egy évvel ezelőtt ez még 33 százalék volt. Még kisebb lenne a lelkesedés,

Jóval kevesebben lettek azok is, akik félnek attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba. Arra a kérdésre, hogy „lát-e esélyt arra a jelenlegi helyzetben, hogy a NATO-t támadás éri Oroszország felől, így Magyarország mint NATO tag belesodródik a konfliktusba”, most 22 százalék felelt igennel, a tavalyi 33-mal szemben. Ebben a kérdésben egyetértés van, pártszimpátiától függetlenül: a Fidesz szavazók 23, az ellenzékiek 25, a pártnélküliek 22 százaléka tart ettől, míg a Tisza párt szavazóinak csupán 14 százaléka. A legnagyobb csökkenés ebben a tekintetben a kormánypárti szavazóknál figyelhető meg,

A fideszesek kevesebb mint fele lépne be most a NATO-ba

Bár a NATO-tagság megítélése összességében továbbra is kedvező a magyarok körében, az Ukrajnában zajló háború ügyében nem teljesen elégedettek az emberek a katonai szövetség tevékenységével. A kutatásban részt vevők

A kormánypártok szavazóinak mindössze 48 százaléka döntene most a belépés mellett, és 19 százalék nemmel szavazna. (Körükben magas, 23 százalék a nem válaszolók, és 10 százalék azok aránya, akik nem mennének el. Amennyiben arról kellene szavazni, hogy kilépjen-e a katonai szövetségből, 11 százalék szavazna igennel, és 74 százalék nemmel. Az ellenzékiek illetve a Tisza szavazók körében csupán 1-1 százalék voksolna a kilépésre, a fideszeseknek viszont 17, a bizonytalanoknak 15 százaléka. (Ezeknek a kérdéseknek az esetében nem állnak rendelkezésre tavalyi adatok.)

A kutatásban részt vevők 47 százaléka szerint Magyarországnak saját biztonsága szempontjából nem hasznos, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját. A támogatásokkal az emberek 35 százaléka ért egyet. Tavaly 48 százalék nem tartotta hasznosnak a nemzetközi támogatást, viszont magasabb, 45 százalék volt az igenek vagy inkább igenek aránya. Ebben a kérdésben a pártpreferencia döntő jelentőségű, a kormánypártiak csupán 5 százaléka ért egyet Ukrajna támogatásával. F. SZ. K.