A wisconsini Milwaukee-ban hétfőtől csütörtökig tartó ország republikánus elnökjelölő konvenció legizgalmasabb kérdésére már rögtön az első este választ kaptunk: Donald Trump elnökjelölt mellett J.D Vance ohiói szenátor neve szerepel majd a novemberi 5-i szavazólapon. Az minden résztvevő számára magától értetődő volt, hogy az ötven állam republikánus pártszervezeteitől érkező küldöttek 2016 és 2020 után harmadjára is Donald Trumpot választják majd pártjuk elnökjelöltjévé. Ami viszont a Truth Social közösségi oldalán történt nagy leleplezésig senki, állítólag még Trump fiai sem tudták, hogy apjuk kit választ majd alelnökének.
J.D. Vance, a 39 éves szenátor zöldfülűnek számít a politika világában. Az ohiói Middletownban született James Donald Bowman néven, később az őt nevelő nagyszülei után vette fel a Vance vezetéknevet. A gyermekkora az amerikai Rust Belthez (Rozsda-övezet) tartozó Ohio államban, nyaranta pedig Kentuckyban, nagyszülők hegyvidéki házában telt. Az édesanyja drogproblémái miatt a nagyanyja és a nővére vállalta a nevelését, ezalatt a családnak gyakran kellett nélkülöznie. Az itt szerzett tapasztalatai ihlették a Hillbilly Elegy (magyarul „Vidéki ballada az amerikai álomról”) címen megjelent önéletrajzi regényét, amely a New York Times bestseller listájára is felkerült, majd később a történetből a Netflix streaming csatorna játékfilmet is készített. A könyvben kifejti megosztó véleményét, miszerint a fehér vidéki Amerika leszakadását nem az ipar kivonulása, hanem a helyi kultúra önfenntartó erejének meggyengülése okozott. A középiskola után Vance belépett az amerikai tengerészgyalogság soraiba és fél évet töltött Irakban az állomány haditudósítójaként. Az ott szerzett tapasztalatai rezonáltak Trump 2016-os republikánus előválasztáson elhangzott szavaival, miszerint „az iraki háború egy nagy vaskos mellényúlás volt.”
Vance később Ohiói Egyetem után a Yale jogi karát is elvégezte. 2011-ben a világhíres elitegyetemen nagy hatással volt rá egy Peter Thiel által tartott előadás a nagyvállalati kultúra és technológiai fejlődés jelentette kiúttalanságról. Thiel, az amerikai „Big Tech” világának legismertebb befektetőjeként olyan cégekben rendelkezik részesedéssel, mint a Paypal, a Facebook, és a Palantir. Az előadás felnyitotta a fiatal Vance szemét a befektetői világra, így csatlakozott a Thiel Mithril Capital nevű befektetési cégéhez. Az ismeretség a mai napig jövedelmezőnek bizonyul, ugyanis rekordösszegű 10 millió dolláros magánfelajánlással segítette Vance 2022-es szenátori kampányát. Trump a közösségi média bejegyzésében nem véletlenül méltatja külön Vance technológiai iparban működő vállalati kapcsolatait. Nemrégiben egy kifejezetten liberális politikai nézeteiről ismert San Franciscoban tartott adománygyűjtőt szervezett meg a technológiai iparban befolyásos befektetők részvételével. Ezek a döntően liberális világnézetű, demokrata szimpatizánsként ismert csoportok mindeddig elzárkóztak egy Trump kampány finanszírozásától. Ennek a trendnek az erősödését jelzi Elon Musk hétfői bejelentése: a világ jelenlegi leggazdagabb embere America Pac néven létrehozna óriás kampányfinanszírozó céget (super PAC), amely America PAC néven Donald Trump elnöki kampányát segítené havi 45 millió dolláros hozzájárulással.
Vance Ohio állam szenátori székéért folytatott sikeres kampánya után csupán másfél évet töltött a washingtoni kongresszusban az alelnöki felkérésig. Ezzel nemcsak életkorát, de nagypolitikai karrierjét tekintve is tapasztalatlannak számít. Utoljára Richard Nixon republikánus szenátornak sikerült 39 évesen elnyernie az alelnökjelölti posztot Eisenhower elnök mellett, ám Nixon három évnyi szenátori munkáját ugyancsak három éves képviselői munka előzte meg. Jól jellemzi a Republikánus Párton belül jelenleg uralkodó szélkakas mentalitást, hogy Vance 2016-ban még kifejezetten Trump-ellenes kijelentéseket tett, idiótának és visszataszítónak nevezte, sőt egy kiszivárgott magánüzenetben Amerika Hitlerének is hívta az akkori Trumpot.
A novemberi elnökválasztást szem előtt tartva Vance jelölése a Trump magabiztosságáról árulkodik. Az alelnök kiválasztásában rendszerint az a megfontolás érvényesül, hogy ez a hivatal keveset tud használni, de annál többet képes ártani egy elnöki kampánynak. Az alelnök gyakran kiegyensúlyozó szerepet tölt be, akinek segítségével az elnök üzenete a számára ideológiailag távolabb eső választói csoportokhoz is eljut. 2016-ban Mike Pence alelnök az evangéliumi keresztények és a Republikánus Párt hagyományos konzervatív szavazóit Trump mellé állítani. 2024-ben erre már nincs szükség, hiszen Trump megszilárdította a hatalmát a pártban, egyúttal el is térítette a korábbi Grand Old Partyt egy nacionalista-populista munkáspárttá válás irányába. J.D. Vance ennek az eklektikus politikai gondolatnak lehet hosszú távú képviselője a konzervatív oldalon.
Ami a 2024-es kampány kiemelt témáit illeti, Vance rendre a radikális álláspont felé húz. A Münchenben tartott februári nemzetközi biztonságpolitikai konferencián az Egyesült Államokat egy visszahúzódó szuperhatalomként festette le, amely a lecsökkent gyártási kapacitásai miatt már nem képes egy időben több háborút is sikerrel megvívni. Az Ukrajnának nyújtott háborús segítséget kifejezetten ellenzi, az áprilisban megszavazott legutóbbi segélycsomag ellen kifejezetten kampányolt a szenátusban. Ennél profánabbul fogalmazott az ukránok ügyéről Steve Bannonnak, az első Trump-kormány főtanácsadójának „War Room” című műsorában: „Őszinte leszek hozzád, nem igazán érdekel mi lesz Ukrajnával.” Az izolacionista külpolitikát azonban nem alkalmazná feltétel nélkül. Kiáll Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök terve mellett, miszerint folytatni kell a szárazföldi offenzívát Gázában a Hamász terrorszervezet végső felszámolásáig.
Az illegális migráció terén is egyetért az elnökjelölttel. A papírok nélküli bevándorlókat demokrata szavazógépnek tartja, akik letörik az átlagbéreket és az Egyesült Államokat sújtó fentanyl nevű drog elterjedéséért is felelőssé tehetők. A gazdaságpolitika terén helyesli a Trump által képviselt védővámok gondolatát, amelyek szerinte sok új munkahelyet teremtenének az USA-ban. A demokraták egyik legfőbb kampánytémája, az abortuszhoz fűződő jogokat illetően sokáig a teljes tilalom híve volt, ám nemrég átvette Trump kitérő stratégiáját, miszerint az államok hatáskörébe kell utalni a reprodukciós jogok szabályozását.
