- Úgy tűnik, megpróbálták törölni a kínos részeket Sulyok Tamás Wikipédia-oldaláról

Több, a köztársasági elnök számára kellemetlen részt is megpróbálhattak törölni Sulyok Tamás államfő Wikipédia-életrajzából – erre utalnak az oldal adminisztrátori, szerkesztői bejegyzései. Egyes szövegrészek a Wikipédia naplója szerinte eltűntek egy időre, de aztán visszakerültek.

Az érintett bekezdéseket egy bejegyzés alapján a „Sándor Palota kommunikációs igazgatójának kérésére” törölték volna. Lapunk tegnap megkereste az államfő hivatalának sajtóosztályát, hogy megtudjuk, valóban kezdeményezett-e módosításokat, de vasárnap estig nem kaptunk választ.

A bejegyzések alapján az életrajzból kiszedték volna azt a részt, amelyből kiderül, hogy Sulyok Tamás a rendszerváltás idején alapította a Selco nevű vállalkozást, amely a direkt marketinget alkalmazta. A Wikipéda-oldal ominózus részében az áll: a Selcót – amely kezdetben edénykészletekkel házalt – „1992-ben záratták be, miután kiderült, hogy az ügynökeik számos esetben engedély nélkül árusítottak.” Emellett törölték volna többek között azt a részt is, amelyben – a Demokratikus Koalíció bejelentése alapján, de a pártot forrásként meg nem jelölve – az áll: „A 2000-es évek elején közhiteles dokumentumok szerint közreműködött magyar termőföldek osztrák kézre adásában, jogi kiskapuk révén kijátszva az erre vonatkozó törvényi tilalmat.” A szócikkből kiszedték volna azt is: Sulyok Tamást „kritizálták amiatt, hogy alkotmánybírói tevékenysége alatt ő és az AB alapvetően a kormány érdekeit szem előtt tartva működött, mintegy kiszolgálva azt.”

Nem először kerül elő ellentmondásos kontextusban az államfő múltja. Mint arról többször írtunk, Karsai László történész derítette ki: valótlanul állította Sulyok az édesapjáról, Sulyok Lászlóról azt, hogy a népbíróság 1946-ban halálra ítélte azért, mert „válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett.”, és egy évtizedig bujkálnia kellett. Karsai László, majd Ungváry Krisztián kutatása szerint Sulyok László náciszimpatizáns, antiszemita vidéki ügyvéd volt, vádat sem emeltek ellene. Azt később lapunk írta meg: nem tudni, mi alapján állította az államfő, hogy „távoli rokoni kapcsolat” fűzi Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához, miniszterelnök-jelöltjéhez, mert az elérhető iratok alapján nehéz kapcsolatot látni köztük.

Sulyok Tamással a múlt héten a kormányközeli TV2 készített interjút, amelyben a múltjával kapcsolatos ellentmondásokról azt mondta: „Ami személyemben megrendített, az az édesapámmal való nemtelen támadás volt. Ez ugyan árnyalta bennem az édesapámról kialakult képet, de egyáltalán nem változtatta meg.”