;

Budapest;fejlesztés;tömegközlekedés;2-es villamos;

Valamivel jobban kitakarja majd a budai panorámát a régi Ganzok lecserélése

- Lecserélnék a Duna-parti villamosokat, megújul a pesti rakpart, de az autók kitiltása továbbra is nyitott kérdés

Két év múlva nagyobb és hosszabb villamosok járhatnak a turisztikailag kiemelt pesti Duna-korzón, mivel a 2-es vonal mostani járművei helyett CAF-szerelvények érkeznek. 

A régi villamosvonalak a világ számos nagyvárosában turisztikai látványosságként is szolgálnak, miközben a közösségi közlekedésnek is szerves részei. Ezek közé a járatok közé tartozik Budapesten a 2-es villamos, amely a pesti Duna-parton, a Bálna mellett elhaladva, a Lánchíd alatt átbújva, az Országházat megkerülve jut el a Margit híd lábához Dél-Pestről. A Duna-korzó villamosán való utazás különleges élményt nyújt a háttérben a budai panorámával. 2012-ben beválogatták a világ tíz legszebb villamosvonala közé a szűk utcákon kanyargó, régi járművekkel működő lisszaboni 28-as, a szinte az összes turistalátványosság mellett elhaladó amszterdami 2-es, az igazi külvárosi hangulatú berlini 68-as vonal, vagy éppen a híres San Francisco-i hegymenetes villamos mellett. Utóbbin ma is a régi vágású járművek közlekednek.

A budapesti 2-es vonalon futó régi Ganz-villamosokat viszont lecserélnék a most érkező új CAF-villamosokra. Az új járművek kétségtelenül komfortosabbak – különös tekintettel az alacsony padlóra és a légkondícionálásra – a hetvenes években gyártott „ICS” Ganzoknál, hiába a régi járműveken azóta végrehajtott újítások, javítások sora. Csakhogy a CAF villamosok jóval robusztusabbak, kissé szélesebbek és a rövidebb változat is több méterrel hosszabb a vonalon most futó szerelvényeknél. A cserét az utaskényelem növelésével és a zsúfoltság elkerülésével indokolták. S ez minden bizonnyal igaz is, csak éppen a látvány lesz más.

Az új, 34 méter hosszú CAF-villamosokat 2026 második felében állítanák forgalomba a vonalon. Igaz, ehhez még több infrastrukturális beruházás – a többi között a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő aluljáró kismértékű átalakítása – szükséges. Utóbbi egyébként szerepelt a Lánchíd eredeti felújítási terveiben, de pénzhiány miatt végül törölték a jelenlegi városvezetés által kiírt tender kiírásból.

Csigatempóban újul meg a villamos és a folyó között elterülő pesti alsó rakpart. A város és a Duna kapcsolatának erősítése újra és újra előkerülő városvezetői lemez. Már Demszky Gábor főpolgármestersége idején célul tűzték ki a parti területet visszaadását a városlakóknak és nemzetközi pályázat kiírását ígérték a Duna-part közterületi megújítására. A rakpartok rendbetételét, a szállodahajók fogadására alkalmas kikötők fejlesztését Tarlós István is bevette a választási programjába. 2012-ben Pintér Sándor belügyminiszter beterjesztett egy törvénymódosító javaslatot, amely a Duna-parti ingatlanok használati jogát egységesen a Fővárosi Önkormányzatnak adta volna, lehetővé téve az elhanyagolt rakpartok rendezését és egy új hajózási koncepció megvalósítását. Kilenc országgyűlési képviselő – köztük hét fővárosi polgármester – azonban megfúrta a tervet és Budapest csak az árvízi védekezési és közlekedésfejlesztési feladatokat kapta meg. A főváros a következő évben elfogadott egy a Duna-partra vonatkozó fejlesztési koncepciót, amely a belvárosi szakaszról kitiltotta volna a szállodahajókat és a Bálnát tette volna meg nemzetközi hajóállomásnak. Ebből nem lett semmi, viszont készült egy tanulmányterv a témában, amely azután a 2015-ös Rak-Park pályázat szakmai alapja volt.

Az építészeti pályázat célja a rakpartok és a csatlakozó terek gyalogos és kerékpáros központú rehabilitációja, a Dunára telepítendő „közcélú úszóműrendszerre” vonatkozó javaslatok kidolgozása volt, amely érintette a közlekedést, a zöldfelületeket és a közműveket is. Első ütemben a belvárosi szakaszon. Hatalmas volt az érdeklődés, az első díjat egy feltörekvő magyar tájépítész-iroda, a Korzó Tervezési Stúdió nyerte el, de mögötte ott volt az akkoriban Budapesten sokat dolgozó holland Erick van Egeraat irodája, valamint a Finta és Társai Építész Stúdió. A Korzó 2021-re szállította le a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújításához szükséges terveket.

Az Orbán-kormány azonban minderre fittyet hányva a vizes világbajnokság kedvéért felújította az Árpád híd és a Margit híd közti sétányt. Nem sok köszönet volt benne: az autók ugyan kiszorultak, de a frissen felújított szakasz lekövezett, árnyéktalan sivataggá alakult nem túl vonzó kültéri padokkal. Ezt követte a Kossuth tér és Margit híd közötti rész gyalogos sétánnyá alakítása 2021-ben, amelynek részeként már a zöldítésre is figyeltek és 34 talajkapcsolatos fával lett gazdagabb az id. Antall József rakpart.

– A pesti alsó rakpart ütemezett megújítása folyamatosan zajlik – válaszolta mostani kérdésünkre a városháza. Idén a Jane Haining rakpart fejlesztése valósul meg a Lánchíd és Erzsébet híd között. A Főkert beruházásában 8 fát ültetnek el és 365 négyzetméter „biodiverz” évelőfelületet alakítanak ki, készül párakapu, automata öntözőrendszer, ezenfelül árnyékolókat, napozó ágyakat, ivókutat és kerékpártámaszokat is kihelyeznek.

A beruházás költségkerete bruttó 195 millió forint, amelyet a budapestiek szavazatai alapján a Közösségi Költségvetés forrásaiból, valamint költségvetési forrásból valósítanak meg.

A fejlesztés az útpálya és partél közötti sávban valósul meg, így a rakpart jelenlegi forgalmi rendjét elkészült állapotában nem érinti. A kivitelezési munkákat munkaszakaszokra bontva ütemezetten végzik, mindig csak az építéssel érintett területrészeket zárják le. Folyamatosan biztosítják a rakparti hajók megközelítését, a hajók kiszolgáló forgalmát, illetve a területen a gyalogosközlekedés is szabad marad a part menti sávban. Az autós forgalom tehát egyelőre marad, ahogy a már elkészült szakaszokon is.

2020-ban óvatos próbálkozásként három hétvégére megnyitották a pesti rakpartnak ezt a szakaszát, de az akkor dúló járvány nem adott lehetőséget többre. 2021-ben viszont a városvezetés felkérte a Város és Folyó (Valyo) Egyesületet, hogy rendezze be ezt, az autóforgalom elől elzárt területet párizsi mintára, ahol utcabútorokat, napozóágyakat, növényeket és szabadtéri játékszereket helyeznek ki a folyópartra. A hétvégi rakpartnyitás azóta visszatérő gyakorlattá vált. Az idén október 23-ig minden hétvégén és ünnepnapon teljes szélességben átadják a gyalog, biciklivel, rollerrel, görkorival, gördeszkával érkezőknek a pesti alsó rakpart Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tartó részét. Tavaly, a Rakpart’23 eseménysorozat keretében összesen 250 programot szervezett a Főváros támogatásával a Valyo – Város és Folyó Egyesület, illetve más civil szervezetek. A nyitott rakpart több tízezer ember kedvelt nyári programjának helyszíne volt.

A pesti alsó rakpart „ütemezett megújítása folyamatosan zajlik” – válaszolta kérdésünkre a városháza

A siker láttán 2022-ben Karácsony Gergely bejelentette, hogy következő évtől végleg lezárják az autósok előtt a pesti alsó rakpartot, és átadják a gyalogosoknak. A kormánysajtó természetesen rögtön autósüldözést kiáltott, a taxisok, fuvarosok háborogtak, az autós szervezetek tiltakoztak, Karácsony Gergely pedig visszakozott. A lezárás kérdését idén Szentkirályi Alexandra hozta vissza a köztudatba, természetesen a régi fideszes paneleket használva azt állítva, hogy Karácsony Gergely a Szabadság hídtól a Lánchídig tartó teljes belvárosi szakaszról kitiltaná az autósokat, ami közlekedési káoszt okozna, mivel a rakparton óránként áthaladó 2400 autó forgalmát a szűkebb keresztmetszetű belvárosi utcákba terelnék.

Valójában Karácsony Gergelyék nagyon óvatosak, a korábbi nagyszabású autómentesítési tervekben megfogalmazottaknál jóval lassabban és kisebb lépésekkel haladnak. A felvetésekre – ahogy lapunknak most is – rendre azzal válaszolnak, hogy rakpart hosszú távú átépítésének a tervezése még folyik, amelyet széles körű egyeztetés kísér számos civil és szakmai szervezettel, köztük a Magyar Autóklubbal, a Város és Folyó Egyesülettel, illetve a Magyar Közlekedési Klubbal. A rakpart teljes körű átépítésének tervei a Budapesti Közlekedési Központ megbízásából készülnek, és az Európai Unió TOP Plusz Komplex Klímaadaptációs és Közterület-megújítási programjának finanszírozásában valósulnak meg. Ez is része annak a 300 milliárd forintos fejlesztési csomagnak, ami Budapest fejlesztését garantálja a 2029-ig tartó időszakban. Feltéve, hogy meg is érkezik ez a pénz.

Jött egy kis üzengetés.