;

Magyarország;tiltakozás;tanár;PDSZ;lázadás;állásinterjú;státusztörvény;

A státustörvény hivatalos neve új pedagóguséletpálya-törvény

- „Sztrájkolt? Azért kérdezem, lázadó típus-e” – így faggatják a tanárokat az állami állásinterjúkon

Diszkriminatív és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabállyal is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.

A tankerületi központok több ezer hirdetésben keresnek iskolai dolgozókat, javarészt pedagógusokat. Csakhogy állami iskolákban továbbra sem egyszerű állást találniuk azoknak a tanároknak, akik tavaly elutasították az új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – szerinti foglalkoztatást, emiatt megszűnt a jogviszonyuk, de később meggondolták magukat és mégis tankerületi fenntartású intézményben szeretnének dolgozni. A Népszava értesülései szerint az elmúlt hetekben is előfordult, hogy egy-egy álláskereső pedagógus azért nem kapott munkát állami iskolában, mert tavaly ősszel nemet mondott a közalkalmazotti státusz megszűnésével járó új szerződésére. De akadt olyan is, akit egy iskolai állásinterjún az igazgató arról faggatott, részt vett-e korábban munkabeszüntetésben.

„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – a tanár elmondása szerint, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) osztotta meg tapasztalatait, ezt a kérdést is nekiszegezték az interjún, amely végül sikertelenül végződött. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.

– Ez totálisan jogellenes, kifejezetten egy bosszúintézkedés, 

amire már többször felhívtuk a döntéshozók figyelmét – fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve: az, hogy valakit azért nem alkalmaznak, mert már élt a sztrájkjoggal, mint alkotmányos alapjoggal, talán az előzőnél is súlyosabb jogsértés. Egy állásinterjún nem jelenthet hátrányt, ha valaki egyszer törvényes munkabeszüntetésben vett részt, az intézményvezetőnek pedig köze sincs ahhoz, hogy az álláshelyre jelentkező pedagógus sztrájkolt-e valaha.

– A szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, ahogy a jogszabályok alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak is. Ezért senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés – közölte megkeresésünkre a tankerületek felügyeletét ellátó Klebelsberg Központ (KK). Ugyanakkor a státusztörvényt korábban elutasító tanárok alkalmazásával kapcsolatban a KK is inkább a tankerületi központok véleményét osztja, közlésük szerint az érintettek maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt köznevelési intézményben dolgozni, ezért „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.

Úgy, hogy a Tisza Párt elnöke egy kicsit később kezdte.