;

korrupció;uniós pénzek;korrupció elleni küzdelem;Transparency International Magyarország;Ligeti Miklós; NER;Magyar Péter;TISZA Párt;gyóntatószék;

- „Folyamatban van a digitális gyóntatószék kialakítása” - A korrupcióellenes módszerrel bárki tehet bejelentést, aki visszaélést tapasztal

Az új módszerről Magyar Péter beszélt először. A digitális gyóntatófülkében olyan közigazgatásban dolgozók jelentkezhetnek anonim módon, akik visszaéléseket tapasztaltak vagy felsőbb utasításra visszaéléseket kellett elkövetniük.

„A digitális gyóntatószék kialakítása még folyamatban van” – közölte lapunk érdeklődésére a Tisza Párt, amely – kis időt kérve – egyelőre nem közölt részleteket az új korrupcióellenes módszerről, amelyről Magyar Péter elnök beszélt először.

Azt mondta,

a digitális gyóntatófülkében „olyan közigazgatásban dolgozók jelentkezhetnek anonim módon, akik visszaéléseket tapasztaltak vagy felsőbb utasításra visszaéléseket kellett elkövetniük”. 

A politikus szerint ez a módszer hatásos lehet, mert a „kishalak” nem szeretnék elvinni a nagyok balhéját.

– A kishalakat nem szabad alábecsülni. Nekik is lehetnek nagy ügyekre vonatkozó információik, még akkor is, ha kismértékű közreműködői az elkövetésnek. Gondoljunk csak bele, Al Capone is egy adócsaláson csúszott el – mondta a Tisza Párt kezdeményezéséről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, majd konkrét példát említve úgy folytatta:

– Korábban a legnagyobb pénzosztási és egyben lenyúlási mechanizmus az uniós pénzek önkormányzati szintre történő leosztása volt. A költésről a helyi fejlesztési tanácsok dönthettek, amelyekben jellemzően a helyi országgyűlési képviselők és polgármesterek befolyása érvényesült a saját embereiken keresztül. 

- Ezt a fajta függőségi hálózatot nagyon aktívan és jól működteti a NER, sok kis hallal együtt.

Ligeti szerint az új módszer azért is előnyös lehet, mert Magyarországon a korrupció elleni küzdelem egyik legnagyobb problémája a bejelentések fogadása, kezelése, biztonságos menedzselése.

– Ez egyáltalán nem működik itthon, ez a rendszer ősbűne. Ami termesztésen a rezsimnek ez előnyös, hiszen a rendszer egyik módszertana, fegyelmező eszköze a korrupció. A magyar bejelentő védelmi szabályozás és gyakorlat nem hat ösztönzőleg, sőt inkább eltántorítja az embereket attól, hogy bejelentést tegyenek. A korrupció elleni fellépés neuralgikus pontja, hogy nem keletkeznek hiteles információk. Vagyis

sok a pletyka, nagy a zaj, de hiányzik a jól megfogható információ, ami alapján a hatóságok eljárásokat indíthatnak.

Magyar Péter azt is ígérte, hogy nem csak digitális gyóntatószéket hoznak létre, hanem a „táskahordó” embereket összekötik az oknyomozó újságírókkal. Ugyanakkor Ligeti Miklós szerint tavaly épp ilyen témában kezdeményezte az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását Magyarországgal szemben a Transparency International Magyarország és a K-Monitor.

– Az uniós bejelentő védelmi irányelvből az egyetlen, a korrupció elleni küzdelemben előremutató megoldást nem sikerült átültetni a magyar jogrendbe. Vagyis, hogy a sajtó útján is lehetséges legyen bejelentést tenni. Tehát 

hiába kötnek össze valakit egy újságíróval, jelenlegi felállás szerint az így tett bejelentésre nem fognak vonatkozni a védelmi előírások.

A beadványt másfél hónapja utasították el.