– A Fidesz sokáig tagadta, hogy választójogot készülne adni a kettős magyar állampolgároknak. Aztán mégis megadta – emlékeztetett a mostani hírekkel kapcsolatban László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A kormány most azt igyekszik cáfolni, hogy jelentősen emelné azoknak a képviselőknek a számát, akik a határon túliak szavazataival kerülhetnének be a magyar Országgyűlésbe. A korábbi tapasztalatokból kiindulva László Róbert ennek a „cáfolatnak” nem tulajdonít különösebb jelentőséget.
A közelmúltban Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője dobta be a köztudatba, hogy a hozzá eljutott információk alapján a Fidesz hét egyéni választói körzetet alakítana ki Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ több portál megkeresésére közölte, hogy „ostobaságokkal nem foglalkozunk”, Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő hasonló értesülést osztott meg a nyilvánossággal.
Ő úgy tudja, hogy már 2021 őszén Varga Judit akkori igazságügyi miniszter asztalán hevert egy tervezet, amelynek értelmében a határon túli szavazatok révén a Fidesz 11-14 plusz mandátumot kaphatott volna.
Az ötletet Hadházy Ákos szerint azért vetették el, mert a felmérések azt mutatták, hogy a Fidesz amúgy is győzni fog.
– A választási matematikától függően jelenleg egy vagy két, máskor éppenséggel nulla mandátum sorsáról döntenek a határon túli kettős magyar állampolgárok – mondta lapunknak László Róbert. A határon túli szavazatok esetenként egyáltalán nem befolyásolják az erőviszonyokat, 2014-ben viszont nélkülük a Fidesz nem szerzett volna kétharmadot. Ha hat-hét, vagy még annál is több képviselői hely múlik majd a kettős állampolgárok szavazatain, akkor jelentősen növekszik a határon túli magyarok politikai súlya. Elsöprő többségük – mármint a szavazók körében – köztudottan a Fideszt támogatja.
László Róbert számára egyértelmű a lehetséges motiváció: „ha a határon innen gyengülünk, akkor próbálunk a határon túlról több mandátumot begyűjteni”. Az, hogy a terv valósággá válik-e, egyedül attól függ, a kockázatokat és a remélt nyereséget mérlegelve milyen következtetésre jutnak a kormánypártban. Márpedig egy ilyen lépés komoly külpolitikai, még inkább belpolitikai kockázatokkal járna – hangsúlyozta a választási szakértő.
Arról, hogy az elképzelést hogyan szeretné kivitelezni a kormány, nincs konkrét információ. László Róbert kevéssé tartja valószínűnek, hogy a szomszédos országokat választókerületekre osztanák:
felettébb furcsa lenne, ha egy magyarországi törvény tételesen felsorolná, hogy más országokban lévő mely települések tartoznak az adott – a magyarországi választási rendszerhez tartozó – választókerülethez.
Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Fidesz meghatározná, a szomszédos területeken élő kettős állampolgárok országonként hány képviselőt küldhetnek a magyar parlamentbe.
– Probléma elsősorban azokkal az országokkal lehet, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot – vélekedett László Róbert. Három ilyen szomszédos ország van: Ausztria, Szlovákia és Ukrajna. A Nemzeti Választási Iroda egy kategóriába összesítve, bontás nélkül közli, hogy hány magyar szavazat érkezett a kettős állampolgárságot tiltó országokból (egész pontosan, hány választópolgár adott meg kettős állampolgárságot tiltó országban lévő értesítési címet).
A 2022-es országgyűlési választáson a 268 ezer 766 érvényes iratot tartalmazó levélcsomag közül 121 ezer 645-höz tartozott romániai értesítési cím, 44 ezer 729-hez szerbiai, míg a kettős állampolgárságot tiltó három országhoz tartozó csak 2901 volt. László Róbert hozzátette, hogy ezek az adatok félrevihetnek, ha nem vesszük figyelembe, hogy 90 ezer 513 szavazat olyan kettős állampolgároktól érkezett, akik „az értesítést e-mailben kérték”. Jó eséllyel sokan vannak közöttük, akik valamely kettős állampolgárságot tiltó országban élnek. Mégis: azzal, hogy nem lehet tudni mennyien vannak, illetve azzal, hogy csak magyar pártok listájára szavazhatnak, az ügy eddig „radar alatt maradt”, az érintett országok szemet hunytak felette. – Amennyiben a kormány deklarálná, hogy például a szlovákiai és a kárpátaljai magyarok külön is dönthetnek magyarországi mandátumok sorsáról, az már sokkal látványosabb, egyúttal barátságtalanabb lépés lenne, ami súlyos diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet. A külpolitikai veszélynél azonban még nagyobb a belpolitikai kockázat – állapította meg László Róbert.
2010-ben – idézte fel –, amikor friss kétharmados parlamenti többsége birtokában a Fidesz lehetővé tette a könnyített honosítást a külhoni magyarok számára, az akkori politikai körülmények között mindez úgy ment át a törvényhozáson, mint kés a vajon. Ekkor még tagadták, hogy a kettős állampolgárság mellett a választójogot is megadnák. László Róbert elmondása szerint a felmérések már akkor is azt mutatták, hogy a magyarországi közvélemény jelentős része nem ért egyet ezzel. Mivel azonban csak legfeljebb egy-két mandátumról volt szó, az ellenzék pedig már akkor is nagyon gyenge volt, a választójog 2011-es megadása csak mérsékelt felháborodást váltott ki, és gyorsan el is illant.
Most egészen más a helyzet. Hiszen nem egy-két, hanem jóval több mandátumról beszélünk, ráadásul a Fidesz támogatottsága gyengült, miközben épül vele szemben egy jóval kiszámíthatatlanabb ellenzéki erő.
László Róbert szerint a kormánynak most nem lenne olyan könnyű átvinni az akaratát: ha határon innen tömegek érzékelnék azt, hogy Orbán Viktor őket megkerülve akarja bebiztosítani a győzelmét 2026-ra, és most már tényleg a határokon túl dőlhetne el, ki legyen Magyarország miniszterelnöke, akkor a Fidesznek kemény tiltakozással és jelentős népszerűségvesztéssel kellene szembenéznie.
Nem életbiztosítás
Hosszan lehet sorolni, milyen módon avatkozott be önkényesen a választási rendszerbe a Fidesz, hogy fenntartsa hatalmát. Csak a példa kedvéért: a két parlamenti választási forduló eltörlése, az úgynevezett győzteskompenzáció bevezetése, a választókerületek átrajzolása. Hasonlóan puccsszerű döntés volt, hogy egy napra tették az EP- és az önkormányzati választást. Kérdés, hogy ez a húzás is bejött-e a Fidesznek. László Róbert szerint: igen.
A Fidesznek két célja volt – kezdte a választási szakértő. Az egyik, hogy az ellenzék ne tarthasson olyan erőfelmérőt, mint amilyet 2019-ben tartott. Akkor a tavaszi EP-választás eredményei alapján látszott, mi lesz a jó ellenzéki stratégia az őszi önkormányzati választásokon. Ha most csak EP-választás lett volna, az őszi önkormányzati választásoknak – bár a jelenleginél is nagyobb lenne a feszültség a Tisza Párt és a többi párt között – sokkal felkészültebben vághatott volna neki az ellenzéki oldal. A fővárosi közgyűlés összetétele is nagyobb eséllyel kínálta volna a működőképesség lehetőségét. A másik ok, amiért egy napon tartották a két választást, az, hogy a kormány így már a nyár folyamán bevezethet megszorító intézkedéseket – folytatta László Róbert. Ebből már kaphattunk ízelítőt – úgy volt, hogy a különadókat kivezetik, aztán mégis megtartották –, de hosszú még a nyár, várhatóan lesznek olyan intézkedések, amelyeket egy önkormányzati választás kampányában nem lehetett volna bejelenteni.
Mikecz Dániel politológus előzőleg egy másik szempontot is említett a Népszavának. A megyei jogú városokban és a kisebb településeken jellemzően magasabb a részvétel az önkormányzati választásokon. A kisebb településeken népszerűbb a Fidesz. A kormánypárt arra gondolhatott, hogy a magasabb részvétel miatt többen szavaznak majd a fideszes EP-listára is.
László Róbertnek meggyőződése, hogy a Fidesz ugyanolyan harsány kampányt folytatott volna, ha kizárólag EP-választást rendeznek Magyarországon. A fideszes szlogen az volt, hogy béke vagy háború (élet vagy halál), az önkormányzati választásokról Orbán Viktor beszédeiben alig esett szó. Az ellenzéki oldalon Magyar Péter felbukkanása növelte a részvételt, nem az, hogy egy napon tartották a két választást. Miközben százalékarányosan minden településtípus esetében csökkent a Fidesz támogatottsága, az EP-választásra a kormánypárt még soha nem tudott ilyen sok (2 millió fölötti) szavazót elvinni.
A Fideszben sok mindennel kalkuláltak – László Róbert biztosra veszi, hogy még Vitézy Dávid indulásáról is tudtak, és egyengették az útját –, Magyar Péter érkezését viszont nem látták, nem láthatták előre.
Amikor 2023 végén átalakították a fővárosi választási rendszert, nem voltak felkészülve arra, hogy a Tisza meghackeli a tervet. László Róbert állítja: ha a Fidesz nem hozza vissza Budapesten a pártlistás választást, akkor Magyar Péternek eszébe se jut elindulni a fővárosban (az akkori rendszerben 12 polgármesterjelöltre lett volna szükség egy fővárosi kompenzációs listához), és a Tisza Pártnak most nemhogy tíz, de egy képviselője se lenne a közgyűlésben. Ez a példa is igazolja, amit László Róbert hosszú évek óta mond: a választási rendszer (és annak hajlítgatása) nem életbiztosítás.
