Bár fennmaradásuk nem a látogatószámtól függ, a könyvtáraknak is szükségük van marketingre. Miközben a bibliotékák sokat tesznek a sztereotípiák ellen, többen még mindig egy könyvgyűjtemény tárolására alkalmas épületként tekintenek a könyvtárakra, nem jut eszükbe, hogy azok egyebek mellett közösségi helyként is funkcionálnak, közösségeik a falakon belül és kívül, online térben is épülnek.
A közkönyvtárak általában kétféle utat választanak: egyrészt hirdetik saját intézményük programjait, tájékoztatnak, másrészt a könyvtári létezést és az olvasást népszerűsítik. Talán ez a legfontosabb feladata minden közkönyvtárnak.
Sportolók lapoznak
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2022-ben összeállítást közölt huszonnégy ország olvasásnépszerűsítési gyakorlatáról. Az Ausztria olvas – Találkozzunk a könyvtárban (Österreich liest. Treffpunkt Bibliothek) című program a szomszédos ország legnagyobb irodalmi fesztiválja. Ebből az alkalomból az osztrák könyvtárak minden korosztály számára rendezvénysorozatot kínálnak: könyvbemutatókat, irodalmi sétákat, képeskönyvmozikat, könyves bolhapiacokat, felolvasóesteket. A szlovénok másként közelítették meg a kérdést: 2020-ban az Európai Sporthét keretében kísérleti jelleggel Koper, Maribor és Kranj önyvtáraiban az élsportolók és a fiatal sportolók közötti könyv- és olvasóbeszélgetés formájában próbálták meg népszerűsíteni az olvasást, a #spotrajmoinberimo-projekt jó kezdeményezésnek bizonyult.
A legtöbb ország kiemelten figyel a legkisebbekre, hiszen bizonyított tény, hogy az olvasóvá nevelés nagyon korán, még az olvasni tudás előtt elkezdődik. A Minden cseh olvas a gyermekének című programot már többedjére rendezik meg Csehországban. Az Adj mindennap 15 percet gyermekednek! országos finn mozgalom során a szülőket ösztönzik arra hogy naponta negyedórát kizárólag meséléssel, olvasással töltsenek gyermekeik mellett. Hasonló volt egy svéd kezdeményezés is, az Olvass nekem, Apa!-kampány, ezen az apák munkaidőben vehettek részt, a színhely a könyvtár volt, ahol a résztvevők egy íróval és egy olvasáspedagógussal találkoztak, és sokat megtudhattak a gyermekek nyelvi fejlődéséről, és arról, hogy mely könyvek ajánlottak a különböző korosztályok számára. Hollandiában a babák olvasóvá nevelését célozza meg a Boekstart nevű projekt, melyet a holland országos közkönyvtári egyesület koordinál.
A lengyel állam szerint összefügg a társadalom olvasási aktivitása és a könyvtárak fejlettségi szintje, utóbbi növelésére komoly pénzeket adtak. A Nemzeti Olvasásfejlesztési program (NPRCz–Narodowy Program Rozwoju Czytelnictwa) célkitűzései: újdonságok beszerzése a közkönyvtárak számára, a közkönyvtári infrastruktúra fejlesztése, az olvasás népszerűsítése a tanulók körében, a gyermek- és ifjúsági korosztály olvasási szokásainak támogatása. A monitorozás is a könyvtárosoké: a Lengyel Nemzeti Könyvtár 1992 óta évente felmérést végez az olvasási szokásokról a 15 évesnél idősebb lengyel lakosság körében.
Kihívás, rap, könyvelhagyás
Az OSZK 2022-es összeállítása feltérképezte a hazai viszonyokat is, több sikeres, de mára már nem működő kampányról számolt be. Úgy tűnik, nálunk nincs erősen szervezett, az állam hathatós támogatását is élvező olvasásnépszerűsítő kampány. Az OSZK listája kiemelte többek között a 2017-ben indult Nincs időm olvasni-kihívást, az Olvasók diadala-projektet, a POKET zsebkönyvautomatát, valamint a Veszíts el egy könyvet! kihívást. A Nincs időm olvasni feladata havonta megadott kategória alapján egyetlen könyv elolvasása, a kezdeményező és megvalósító Szabados Ágnes, aki a Facebookon ma már 80 ezer fős közösséget tudhat magáénak. Az Olvasók diadala-projekt a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 2015 és 2019 között rendezett kreatív játéka volt. A projekt célja 12 könyv elolvasása, a könyvek értékelése és kreatív feladatok megoldása volt. A játék során a 3–5 fős csapatok öt hónap alatt 12 körzetből álló könyves túrát jártak be Gödöllőn és környékén. A POKET egy, Vecsei H. Miklós színész ötlete alapján létrehívott zsebkönyvprojekt, amelynek során zsebkönyvautomatákat helyeznek el Magyarország forgalmas helyein. A Veszíts el egy könyvet! játékot külföldi minta alapján az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár indította útjára 2008-ban, központi eseménye az azóta minden év márciusában megrendezett Nagy Könyvelhagyó Hétvége. Ilyenkor szándékosan elveszített könyvek százai várják, hogy rájuk bukkanjon valaki, legutóbb – rendhagyó módon júniusban – Vámos Miklós író is elhagyott egy kötetet az Ünnepi Könyvhét forgatagában.
Az OSZK felsorolásából kimaradt, de fontos megemlíteni a Könyvtári Hírmondó csapatát, közismert nevükön a gyöngyösi könyvtárosokat, akik a felsoroltaktól eltérően rapvideóikkal egyszerre hívják föl a figyelmet az olvasásra, a könyvtárhasználatra és Gyöngyösre. A Vachott Sándor Városi Könyvtár két rendíthetetlen munkatársa már számos videóval jelentkezett, de országos ismertségre az orosz irodalmat bemutató videóklipjükkel tettek szert. Később a mediterrán, a skandináv és a francia irodalommal is foglalkozott Zsolt és Dénes. A Könyvtári Hírmondó egyedi kezdeményezés, kreatív és összetartó csapat kell hozzá, de jól mutatja: humorral és lelkesedéssel mindent lehet.
Haladva a korral
Anyag nem vész el, csak átalakul – ez a közhely jól alkalmazható a könyvtárak esetében is. Az olvasócédulák garmadája könnyen használható online katalógussá alakult át, az okoseszközök megjelenése és széleskörű elterjedése óta már nem szorul senki a könyvtári böngészésre, de az ottani gépeken és hálózaton olyan adatbázisok válnak elérhetővé, amelyek otthonról csak előfizetéssel. Magukat a könyvtárosokat pedig nem érdemes maradi, szemellenzős könyvmolyokként elképzelni, haladnak a korral és új utakat keresnek. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 55. Vándorgyűlésén júliusban például a mesterséges intelligencia könyvtári felhasználása volt a fő téma.
A könyvtárak marketingje számos kihívással néz szembe, mivel a hagyományosan csendes és tudásközpontú intézményeket kell vonzóvá tenni a modern, digitális korban. Furcsa helyzetbe kerül a könyvtármarketing, hiszen a XXI. század online-orientált világában próbál meg rábírni egy szinte teljesen offline tevékenységre, ráadásul ennek legsikeresebb módja még mindig a virtuális jelenléttel egybekötött poszt, hirdetés. Kivétel nélkül minden magyarországi közkönyvtárnak van Facebook- és Instagram-oldala, egyeseknek TikTok is, de inkább a YouTube-csatornát használják a videós tartalmak megjelenítésére. A közvetlen kapcsolattartás elengedhetetlen, ráadásul neten keresztül közösségek alakulhatnak ki, mint például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteményének követőtábora. Nem valószínű, hogy minden követő járt már a Budapest Gyűjtemény szintjén a Kálvin téri épületben, de akit érdekel a főváros története – és kit ne érdekelne? – az szabadon nézegetheti a feltöltött fotókat, olvashatja az izgalmas bejegyzéseket.
És bár alapvetően az olvasás van fókuszban, nem mentes a könyvtár kommunikációs felülete az audio- vagy audiovizuális anyagoktól sem, több hazai könyvtárnak van már podcastcsatornája. Az első innovátor az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár volt, de az OSZK, a FSZEK, a pécsi, a kecskeméti könyvtár is jelen van podcastjeivel. A videós tartalmak – néhány kivétellel, például Gyöngyös vagy Gödöllő – már nem annyira általánosak, hiszen mégiscsak könyvtárakról és azok munkatársairól beszélünk, inkább a szöveges és képi anyagokhoz húz a szívük, talán azoknak is, akik eleve könyvolvasók.
Biztató számok
Június közepén hozta nyilvánosságra OSZK Könyvtári Intézete a 2023-as országos könyvtári statisztika gyorsjelentését, amely növekedést mutat a könyvtárhasználat terén. A helyben használat, a kölcsönzött dokumentumok és a könyvtári rendezvények látogatottsága is jelentős emelkedést mutat, már megközelíti a világjárvány előtti szintet. A könyvtárhasználatok száma – beleértve a személyes és a távhasználatot is – lassan, de biztosan nőtt 2022-höz képest. Különösen a távhasználat esetében figyelhető meg jelentős emelkedés, amely 2023-ban elérte a 2015 óta mért legmagasabb értéket. A helyben használat 16%-kal növekedett 2022-höz képest, a kölcsönzött dokumentumok száma enyhe emelkedést mutatott. A könyvtári rendezvények száma 7%-kal nőtt, míg a résztvevők száma több mint 12%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva.
