Gubik Petra megérkezik a szegedi Dóm tér színpadára a Rebecca című előadás elején. Nincs könnyű dolga. Elmondja, jobban mondva elénekli, hogy majd mi következik. A történet, Michael Kunze és Sylvester Levay Rebecca című musicalje Daphne Du Maurier világhírű regénye, a Manderley-ház asszonya alapján született. Többen is megfilmesítették, először Alfred Hitchcock. Néhány éve is született a sztoriból egy új mozgóképes verzió. Béres Attila sem most találkozott először a zenés krimivel, hiszen először 2010-ben vitte színre a Budapesti Operettszínházban a musical verziót. Aztán megrendezte Bukarestben és most ahogy hirdetik, a világon először szabadtéren, Szegeden. Nem volt könnyű dolga, bár már rutinos Dóm téri rendezőnek számít, hiszen mostanában elég gyakran rendez ezen a négyezer nézőt befogadni képes helyszínen. Horesnyi Balázs díszlete sok mindent megold. Ő jegyzi egyébként a 2010-es operettszínházi bemutató díszletét is. A Dóm-téren a hatalmas forgatható lépcsősort kiegészíti egy LED-fal segítségével megjelenő vetített világ. (A videókért Madarász „Madár” János felelt). Az előadás így nagyon is filmes lett, de nem nyomja el a színészi játékot, inkább izgalmas, sokszor új színt hozó hátteret ad. (A világítást is a rendező jegyzi.)
Béres Attila több interjúban elmondta, hogy őt most a bűnökkel való szembenézés izgatta leginkább. Ez érezhető is a produkcióban, igyekszik levetkőzni a romantikus körítést és a lényegre koncentrálni. (Szöveg: Müller Péter Sziámi.) Jót tesz persze a dramaturgiának (Ari-Nagy Barbara) a krimi szál, még akkor is, ha bizonyára sokan ismerik az alaptörténetet.
Gubik Petra a címszerepben eléggé meggyőző, hangilag és színészileg is, és tényleg egy fejlődéstörténetet jelenít meg. Hamupipőkéből válik a Manderley-ház valódi asszonyává. Dolhai Attila Maxim De Winterként elsősorban vívódó kastélyúr. Sokáig hordozza a bűnét, nehezen tárja fel, hogy mit tett. Dolhai kezdetben nehezen találja a figurát, aztán később válik szenvedélyesebbé, ezáltal hitelesebbé. A házvezetőnő szerepében Gallusz Nikolett (felváltva játsszák Janza Katával) azonban már az elejétől megmutatja a tragikusan elhunyt korábbi házúrnőtől való érzelmi függőségét. Minden eszközt bevet, hogy a ház új asszonyát eltávolítsa a színről, de nem jár sikerrel. Gallusz énekesi teljesítménye is elsőrangú. Udvaros Dorottya felszabadultan sziporkázik Edythe Van Hopper szerepében. (Velich Rita igazi primadonnának való ruhákat tervezett számára.) Medveczky Balázs Jack Favell-ként mer vaskos lenni és ezzel kissé ellenpontozza is a többi szereplőt. Bálint Ádám intézője eléggé karakteres, Szaszák Zsolt Ben-je pedig kellően lírai.
Annak idején az Operettben is Tihanyi Ákos volt a koreográfus és most is ő irányította a táncosokat, akik többször bábként mozognak, érzékeltetve, hogy ők inkább tanúi, narrátorai, vagy elszenvedői az eseményeknek. A Szegedi Szabadtéri Játékok zenekarát, akik a nézőktől elzárva egy teremben muzsikáltak, Bolba Tamás dirigálta.
Az előadás végén egy kisfiúval kiegészülve jelenik meg a sors igazságát elnyerő pár. A kisfiú visszanéz, fontos a tiszta tekintete. Némi reményt ad egy sokszor reménytelen, abszurd, bántóan fanyar ízekkel teli világban.
Infó: Michael Kunze, Sylvester Levay: Rebecca. Szegedi Szabadtéri Játékok. Rendező: Béres Attila. Július 27. Legközelebb: 2024. augusztus 2., 3.
