- Érvágás az érdekvédőkön: bevételkiesést és létszámcsökkenést okozott az új tagdíjfizetési rendszer több szakszervezetnél

Jelentős bevételkiesést okozott több szakszervezetnél is, hogy egy törvényi tiltás miatt a közszféra munkáltatói idén januártól már nem vonják le automatikusan a bérekből a szakszervezeti tagdíjakat, így azokat nem is utalják át az érdekképviseleteknek. A tagdíjak befizetéséről minden érintett munkavállalónak magának kellene gondoskodnia. A kormány az állami működés egyszerűsítésével indokolta a lépést, ám a szakszervezetek szerint ez valójában az érdekképviseletek ellehetetlenítését, kivéreztetését célozta.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az idei évben havonta mintegy 1,5-2 millió forinttól esett el eddig, miután számos tagjuk nem állt át az „önbefizetős” rendszerre. Totyik Tamás PSZ-elnök lapunknak azt mondta, vannak, akiket nem sikerült elérniük, hogy az új tagdíjfizetési szabályokról tájékoztassák őket, de az is előfordult, hogy a bankoknál történtek fennakadások a csoportos beszedéseknél. A PSZ elnöke szerint ez hatással lehet a szakszervezeti működésre, különösen a szakmai rendezvények, akciók szervezésére, külföldi konferenciákon való részvételre, így a kapcsolatépítésre is. A PSZ anyagi okokból nem vesz részt az Oktatási Világszervezet ezen a héten, Argentínában zajló világkongresszusán sem. Megírtuk: a világkongresszuson egyedül Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője képviseli Magyarországot, de ő is csak úgy jutott ki, hogy a GEW német tanárszakszervezet fizette az utazását. Mint lapunknak elmondta, az új tagdíjfizetési rendszer miatt a PDSZ ugyancsak havi 1-1,5 millió forint bevételtől esett el.

Totyik Tamás szerint a bevételek csökkenése a sztrájkszervezésre is hatással lehet, hiszen tagjaiknak minden alkalommal kifizetik a sztrájk idejére kiesett bért. Hangsúlyozta: még ha anyagi szempontból körültekintőbben kell is eljárniuk, ez a következőkben sem fog változni, s ha „nagyon megszorulnának” az Európai Szakszervezetek Oktatási Bizottságától is számíthatnak támogatásra. A PSZ elnöke ugyanakkor azt is hozzátette: a törvényi szigorítás után nemcsak a tagdíjbevétel, hanem a PSZ taglétszáma is csökkent valamelyest.

– Mi is elmondhatjuk, hogy az új rendszer tagdíjveszteséget okozott. Pontos számokat nehéz mondani, a tagjaink is próbálnak még eligazodni, de az biztos, hogy van lemorzsolódás – erről Bálint Klára, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) ügyvivője beszélt a Népszavának. Elmondása szerint a szakszervezet működése, fennmaradása még nincs veszélyben, vannak tartalékaik. De az biztos, hogy a tagdíjfizetési morál megerősítésén még dolgoznia kell a szakszervezetnek. A BDDSZ-nél is történt taglétszámcsökkenés:

Hasonló tapasztalatai vannak Soós Adriannának, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökének is: a FESZ bevétele és taglétszáma is csökkent az utóbbi hónapokban, előbbi körülbelül 25, utóbbi 30 százalékkal. Soós Adrianna azonban rámutatott, hogy számos tagjuk speciális helyzetben van, az ápolók, szakdolgozók kötelezően tagjai a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának, ahol ugyancsak tagdíjat kell fizetniük. A törvényi változásokkal pedig az is megszűnt, hogy a kórházak átvállalják a kötelező kamarai tagdíjat, vagyis a szakszervezeti tagoknak egyszerre két tagdíjat is fizetniük kellene, amit többen nem vállaltak. A FESZ elnöke ugyanakkor azt is elmondta, új tagok is beléptek hozzájuk, valamint takarékosan gazdálkodnak, sok önkéntesük is van, a megtakarításokhoz sem kellett még hozzányúlni. – Ha az volt a cél, hogy megszűnjünk, ez nem fog megtörténni – szögezte le.

Van, ahol a bevétel negyede kiesett

– Informatikai- és infrastruktúra fejlesztésre kényszeríti a kormány a szakszervezeteket a tagdíj befizetésének módosítása miatt. A már 40 éve működő rendszerből emelte ki a kormány a közigazgatásban dolgozókat, amire képtelenség egyik napról a másikra átállni – magyarázta lapunknak Csóti Csaba. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke szerint ez diszkrimináció, amelyről indítványuk van az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, hogy a testület nyilvánítsa alkotmányellenessé a szabályozást.

– Az csak jövő év elejére derül ki, hogy a SZEF-hez tartozó 15 országos szervezet létszáma pontosan mennyivel csökkent, jelenleg 10-25 százalékkal számolnak. De nem azért, mert kilépnek a dolgozók az érdekvédelmi szervezetekből, ez ugyanis már nem jellemző. Az elmúlt 14 évben csak azok maradtak tagok, akik bíznak az érdekvédelemben, és ma már a fiatalok közül is sokan gondolnak így – mondta. A befizetés okoz nehézséget, miközben a taglétszám a tagdíjbefizetés alapján számolható.

Jelezte azt is, hogy a kormánytól mindössze három hónapot kaptak az átállásra (január elsejétől lépett életbe az új szabályozás), pedig legalább 1,5,-2 évre lett volna szükség. Most újra el kell kezdeni építkezni. A következő években a szakszervezetek mindenkit egyenként megkeresnek, mert az e-mailen és közösségi oldalon közzétett tájékoztatás nem elég, a személyes egyeztetésre pedig még nem elegendő az infrastruktúra. – Ha az európai forrásokhoz az érdekvédelmi szervezetek is hozzáférnének, könnyebb lenne a dolguk – mondta. Ám mivel erre Magyarországon nincs lehetőség, most azon is dolgoznak, hogy a személyes befizetés mellett akár applikáción keresztül is megoldható legyen az utalás.