- Amíg általános társadalmi attitűd az, hogy „a helyükben én is ezt csinálnám”, addig a kormánytagok rendszeres fizetésemelésének hatása aligha haladja meg a választói ingerküszöböt. Ezzel együtt ez nem azt jelenti, hogy ebből ne tudna politikai fegyver kovácsolni az ellenzék, csak megfelelő módszerek kellenek ehhez – így reagált lapunk érdeklődésére Kiss Róbert, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője arra, hogy újra nő a miniszterelnök és a tárcavezetők bére.
Szerdán derült ki, hogy a miniszterek zöme 14 százalékkal többet vihet majd haza, de lesz, aki ennél is nagyobb emelést kap. Nagy Márton nemzetgazdasági- és Lantos Csaba energiaügyi miniszter fizetése 27 százalékkal bruttó 6 millió 362 ezer forintra nő az eddigi 5 millió helyett. Orbán Viktor kormányfő fizetése szerényebb mértékben, bruttó 4 millió 178 ezerről, 4 millió 771 ezer forintra növekszik. Ezen felül továbbra is jár neki az 1 millió 767 ezres képviselői tiszteletdíj. Így a fizetése 6,5 millió forint fölé nő. Pedig bére bizonyos szemszögből eddig is kiugróan nagynak számított Európában. Egyik európai miniszterelnök sem keres olyan sokat országa átlagbéréhez képest, mint Orbán Viktor.
Orbán Viktor tovább emelte a miniszteri fizetéseket, vannak, akik már 6,3 milliót keresnekBár az átlagemberek többségének fizetése egyáltalán nem nő, vagy távolról sem olyan mértékben mint a kormánytagoké, az ilyenkor fellobbanó ellenzéki és társadalmi felháborodás hamar nyom nélkül elmúlik, a kormánytáborban pedig nincs nyoma kritikának.
- A fideszes szavazók akár úgy is vélekedhetnek, hogy a miniszterek megérdemlik a fizetésemelést. A korábbi választási eredmények is inkább ezt mutatják. Összességében
az Orbán- kormány urizálása továbbra sem rengeti meg a politikai erőviszonyokat
– állapította meg Kiss Róbert, aki szerint ennek főként az az oka, hogy kizárólag a dőzsölésre nem lehet felépíteni egy kampányt.
- Mindenfajta ellenzéki reakciónak azzal kellene kezdődnie, hogy a vitatott intézkedéshez kapcsolódási pontot teremtenek az átlagember számára. Nem úgy, ahogy eddig a DK, vagy a Jobbik próbálkozott, például a 2018-as „Ti dolgoztok, ők lopnak!” kampánnyal, hiszen ezeket a témákat ma minden oldalon relativizálják az átlagszavazók. Egy ellenzéki pártnak sokkal inkább az a feladata,
hogy olyan ügyekkel vegyítse és tegye átélhetővé a kormány támadását, amik viszonylagos társadalmi konszenzust élveznek
– fogalmazott, és pozitív példaként említette a TISZA Párt tegnapi, szinte azonnali reakcióját az orbáni fizetésemelésekre.
A Tisza közleményben jelentette be, hogy ha egyszer felhatalmazást kapnak kormányalakításra, a miniszterek és a miniszterelnök fizetését a tanári bértáblához kötik. E szerint a miniszterelnök fizetése nem haladhatja meg az I. besorolású pedagógus minimum fizetésének – bruttó 538 ezer forintnak - hatszorosát, a minisztereké pedig a négyszeresét. Az egyéb állami tisztviselők és cégvezetők fizetése pedig nem haladhatja majd meg a miniszterelnök fizetését. (Itt érdemes felidézni, hogy hasonló kezdeményezések voltak korábban is, 2022 júniusában például az MSZP kezdeményezte, hogy igazítsák a pedagógusok fizetését Orbán-Viktoréhoz.
Törvénymódosító javaslatot nyújtott be az MSZP, hogy a pedagógusok bérét Orbán Viktor fizetéséhez igazítsákMagyar Péter: A Tisza Párt a tanárok fizetéséhez kötné a miniszterelnök és a miniszterek bérezését- Felmérések mutatják, hogy a tanárok jelenlegi bérezését párttáborokon átívelően problémásnak tartják az emberek. Vagyis a Tisza kezdeményezése azért jó irány, mert nem csak a párt szavazóit éri el, hanem egy jóval szélesebb réteget is – mondta Kiss Róbert. Azt persze az elemző sem tartja valószínűnek, hogy emiatt fideszes szavazók tömegei pártolnának át hirtelen a Tiszához, de például a „tartózkodó”, bizonytalan szavazókban szimpátiát ébreszthet, ami tovább gyarapíthatja Magyar Péter táborát.
- A szavazók döntését két dolog befolyásolja, a saját életükben felmerülő nehézségek mértékének alakulása, valamint az ellenzék alternatív valóságának értelmezése.
A Tisza utóbbit tekintve érezhetően közelebb került hozzájuk – jegyezte meg Kiss Róbert.
Jelenleg négy állami vezetőnek és 78 képviselőnek bérelnek közpénzen hivatali lakást, de a miniszterek közül csak egyvalaki élt a lehetőséggel
