;

korrupció;Magyarország;nyomozás;Transparency International Magyarország;Európai Ügyészség;

- Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai Ügyészség

Kerestük a magyar ügyészséget, miért állította, hogy az EPPO nem indított vizsgálatot, de csütörtök este este a vádhatóság  csak annyit írt, még időt kér.

Valóban nyomoz az Európai Ügyészség (EPPO) az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében – derül ki abból a hivatalos levélből, amit az uniós hatóság küldött a Transparency International Magyarországnak (TI).

A vizsgálatról lapunk írt először a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós nyilatkozata alapján, de akkor a magyar ügyészség tagadta az eljárás indulását, s állította Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány-ügyben. Ehhez képest a TI által most nyilvánosságra hozott európai ügyészségi levélben az áll:

az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával. 

A levélből egyértelműen kiderül az is, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.

Az EPPO döntése túlmutat a lomkoronasétány ügyén: többek szerint a magyar kormány azért nem csatlakozott eddig a hatósághoz, hogy az nem tudjon Magyarországon vizsgálódni, s eddig ezt nem is tette meg az uniós ügyészség. A jelek szerint most változtatott eddigi tartózkodó hozzáállásán.

Mint arról korábban többször írtunk, az Orbán-kabinet – a megannyi ellenzéki, civil követelés ellenére – nem akart csatlakozni az uniós vádhatósághoz, így az EU-s pénzeket érintő, kormányközeli korrupciós ügyekben kizárólag a magyar ügyészség járt el, ha egyáltalán indult vizsgálat. Ez nem segített csillapítani azokat az uniós kritikákat, amelyek szerint nem elég eredményesek Magyarországon a magas szintű korrupció elleni intézkedések. Szakmai vélekedések szerint rengeteg uniós forrás befagyasztását elkerülhette volna a kormány, ha az ország csatlakozik az EPPO-hoz.

Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az EPPO változtathat eddigi távolságtartó álláspontján, s azt az új megközelítést veti be: akkor is van joga az uniós forrásokat érintő csalások ügyében nyomozni, ha az adott uniós tagállam nem EPPO-tag.

„Reméljük és hangsúlyozzuk, hogy az EPPO mostantól minden magyarországi csalási és korrupciós ügyben fel tud lépni az európai uniós források védelmében. Ezzel megtörne a magas szintű korrupt szereplők által a magyarországi hatóságok gyakori tétlensége miatt hosszú ideje élvezett büntetlenség” 

- írta közleményében a Transparency International Magyarország.

Azt nem részletezi az európai ügyészség levele, hogy technikailag miként zajlik a lombkoronasétány ügyében indított eljárás. Büntetőjogi forrásaink szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon. Egy más forrásunk inkább úgy vélte, hogy az EPPO csak kialakít egy jogi véleményt és azt adja át a magyar ügyészségnek.

A nyilvánosságra hozott levél miatt megkerestük a magyar ügyészséget, megkérdeztük, miért állították, hogy az EPPO nem indított vizsgálatot, de csütörtök este a vádhatóság csak annyit írt: még időt kérnek a válaszadásra.

Akadnak meglepő vágyak. A tét nagy, mert többsége egyiküknek sincs a budapesti városházán, így nem lesz könnyű működtetni a fővárost.