;;

botrány;ökölvívás;nők;férfiak;párizsi olimpia 2024;Hámori Luca;Imane Khelif;

Imane Khelifet kizárták tavaly egy világbajnokságról, mert szervezetében, a férfiakra jellemző módon, az X- és Y-kromoszómát is kimutatták. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság másként ítélte meg
a helyzetet

- Tudományos tények, sportszerűségi megközelítések, nőjogi nézőpontok, politikai üzenetek ütköznek az olimpián bokszoló Imane Khelif neme miatt

Így néznek ki 2024-ben az ötkarikás kromoszómacsaták. 

„Súlyosan sportszerűtlen hiba.” Így reagált lapunk érdeklődésére Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár arra, hogy – mint fogalmazott – „Imane Khelif biológiailag férfinak számító” bokszoló a női mezőnyben indulhatott az olimpián.

Mint arról korábban már írtunk, világszerte és itthon is heves, politikai felhangoktól-, genderelméletektől sem mentes vitákat szított az: az algériai Helif annak ellenére indulhatott a nők között az olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán, hogy tavaly egy világbajnokságról kizárták, mert szervezetében, a férfiakra jellemző módon, az X- és az Y-kromoszómát is kimutatták.

Falus András az ügy megértése érdekében azzal kezdte: az Y-kromoszóma, ennek hatására a tesztoszteron, vagyis a férfihormonszint jelenléte az izom és vázszerkezet fejődését is meghatározza. Egy férfi és egy nő ebben eltérő, nagyon markánsan különböző. Az, hogy Imane Helif szervezetében kimutatták a tesztoszteront, azt jelenti, hogy ebben az értelemben ő férfi, a tesztoszteron pedig biológiai doppingot jelent. Ha ő kívülről, például injekcióval kapna tesztoszteront, hormont, vagy valamilyen roboráló szert, akkor doppingvétség miatt eltiltatnák a versenytől – fogalmazott az akadémikus, aki szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése áltoleráns, és kérdés, hogy ebben hol a tolerancia határa.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta azt is: a diszkrimináció és a kirekesztés gondolata távol áll tőle, a homo-, transz-vagy interszexualitást, mint a természet sokféleségét elfogadja. Sokféle kromoszóma eltérés is ismert, aki így születik, nem tehet róla. Emberi és etikai kifogása nincs, de az életnek vannak olyan területei, ahol ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a sport éppen ez a terület. Ahogy a férfi focisták, teniszezők, súlyemelők között sincsenek nők, a test a test ellen küzdő sportban sem szabad a két biológiai nemet összeengedni. Aki ezt megteszi az inkorrekt, és felelőtlenül veszélynek teszi ki a sportolókat.

Másfelől közelít az ügyhöz a Transvanilla Transznemű Egyesület kommunikációs munkatársa, Bakonyi Anna:

– Az algériai sportoló világéletében nőként élt, és nők között versenyzett. Imane Khelif alapvetően cisznemű, ami azt jelenti, hogy a nemi identitása és nemi önkifejezése megegyezik a születéskor megállapított nemével.

Bakonyi Anna szerint kevésbé fontos kérdés a tesztoszteron jelenléte, aminek a mennyiségét nem is ismerjük. Ennél szerinte lényegesebb, hogy a sportoló kvalifikált az olimpiára, és megfelelt azoknak a szigorú feltételeknek, amelyeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állított. Ha pedig ez így történt, akkor mindenkinek el kell fogadnia, hogy Imane Helif nők között versenyezhet.

Bakonyi Anna megjegyezte azt is: Algériában, ahol a homoszexualitás is bűncselekménynek minősül, sem jogilag, sem gyakorlatilag nincs lehetőség a nem jogi elismerésére, vagyis arra, hogy az iratokban, anyakönyvi kivonatban valaki megváltoztassa az abban szereplő nemet, esetleg „medikális tranzíción” – azaz nemi megerősítő eljáráson, beavatkozáson – essen át.

Hozzátette: bár az élsport világa látványos és sok figyelmet kap, az LMBTQ közösség, kifejezetten a transz közösség tagjai a mindennapokban is gyakran találkoznak hasonló diszkriminációval, amely rengeteg szorongással és félelemmel jár. Kijelentette: megalázó és méltóságon aluli, ahogyan a média- és a közvélemény nagy része megnyilvánul Imane Helif ügyében.

Megint más aspektusra világított rá Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke:

– Úgy látom, hogy ezt az esetet a konzervatív oldalon nagyon sokan felhasználják az interszex-, és a transznemű emberek elleni uszításra, meg egy jóízű „genderezésre”. Ez a sportoló azonban nem transznemű, a transznemű közösség pedig azért van felháborodva, mert ebből „transz” ügyet kreáltak,

 ami a hétköznapi transzembereken, főleg itt Magyarországon, a jelenlegi hangulatban, negatívan csapódhat le. Itt egy interszex sportolóról van szó, egy olyan személyről, akinek a biológiai jegyei nem egyértelműek, vagy nincsenek összhangban.

Ezzel együtt Antoni Rita is azt érzékeli, hogy adottságai miatt nem igazságos Imane Helifnek a nők között indulnia. Arra a meccsre utalva, amelyen a bokszoló olasz vetélytársa egy percen belül feladta a mérkőzést az erős ütések miatt, azt mondta: nem volt sportszerű az az összecsapás. Aránytalan biológiai előnye volt az egyik versenyzőnek, vagyis ezeket az eseteket jobban kellene szabályozni. Mégpedig úgy, hogy egyenlő feltételek között versenyezhessenek a sportolók.

Szerinte – jegyezte meg – az olasz versenyzőnőnek a jogai sérültek, merthogy nem vele azonos erővel bíró személlyel állhatott ki.

– Úgy gondolom, hogy ezen a téren, az élsportban a szabályozás nem megfelelő, túl azon a vitán, hogy Imane Helif nő vagy férfi, hiszen biológiai értelemben interszex, vagyis se nem nő, se nem férfi. Társadalmi értelemben nyilván nő, egész életében nőként élt, nőként azonosítja magát, de az élsport egy olyan terep, ahol a biológiának kiemelt szerepe van, s az interszexjogok szempontjából másképp kell megítélni, mint a hétköznapi életet. Tehát azt, hogy egy interszex embert nem engednek a női mezőnyben versenyezni, nem tartanám az interszex emberek diszkriminációjának, ellentétben azzal, ha emiatt nem veszik fel egy munkahelyre, azt ugyanis igen. A sportban ezt külön kellene szabályozni, mert nem jó, ha transz- vagy gender-ügyet csinálnak belőle.

Nem legyőzhetetlen, de nem szabad ütőtávolságon belül engedfni 

Nem érti Szuknai Zsuzsanna, a Boxvilág SE edzője – aki korábban a női ökölvívó-válogatott mellett is dolgozott –, hogy miért engedik a nők között versenyezni Imane Khelifet. „A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) által elrendelt vizsgálat során egyértelműen kiderült, hogy Khelif nem nő, ezért nem szabad a nőkkel versenyeztetni” – mondta a Népszavának Szuknai Zsuzsanna. – Az IBA versenyein nem is vehet részt. Khelif a döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), de nem várta meg a döntést, hanem később visszavonta ezt a beadványát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) mégis engedte rajthoz állni, mert a szabályzata a tesztoszteronszint alapján határozza meg a résztvevők nemét. Én ezt óriási hibának és felelőtlenségnek tartom.

Khelif kilenc vereséget szenvedett amatőr pályafutása során, Szuknai Zsuzsanna szerint Hámori Luca sem esélytelen ellene. A magyar bokszoló szombaton lép ringbe Kheliffel szemben a 66 kilogrammos súlycsoportban a párizsi olimpia negyeddöntőjében. Hámori az első fordulóban az ausztrál Marissa Williamson ellen nyert egyhangú pontozással.

– Luca majdnem ugyanolyan magas, mint Khelif, nagyon gyors, ezért nem lesz könnyű eltalálni őt – jelentette ki az edzőnő. – Nem legyőzhetetlen az algériai. Nem féltem Lucát, de nyilván nagyon óvatosnak kell lennie. Arra muszáj vigyáznia, hogy Khelif ne üsse meg, kerülnie kell a közelharcot. Ha Khelif eltalálja Lucát, akkor utána nagyon nehéz lehet a helyzet. Lábon kell majd nagyon sokat mozognia, beugrásokkal megütni az ellenfelet és utána azonnal eltávolodni tőle. Nem szabad ütőtávon belül engedni az algériait, de ezzel Luca is tisztában van.

A 2022-es világbajnokság döntőjében Khelif pontozásos vereséget szenvedett az ír Amy Broadhurst­től. Két évvel ezelőtt az algériai ökölvívó még a 63 kg-os súlycsoportban versenyzett.

Nekimegy a MOB a NOB-nak

Haladéktalan egyeztetést kezdeményezett Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportigazgatójával, hogy tisztázzák a párizsi olimpia női ökölvívótornáján Hámori Lucával negyeddöntőző Iman Helif miatt kialakult helyzetet. "A MOB szerint a női esélyegyenlőség nem merülhet ki abban, hogy az olimpián egyenlő arányban indulnak nők és férfiak. A női esélyegyenlőség alapvető követelménye, hogy a női mezőnyben kizárólag női biológiai adottságokkal rendelkező, azaz biológiailag minden kétséget kizáróan nőnek minősülő versenyzők indulhassanak." - közölték. A MOB szerint, ha a boksz olimpiai részvételi szabályai ezt nem biztosítják, akkor azokat felül kell vizsgálni.

A NOB előzőleg megvédte Iman Helifet - valamint a kétszeres világbajnok tajvani Lin Jü-tint - akikről a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség állította, hogy a vizsgálatok szerint a férfiakra jellemző XY kromoszómáik vannak. A NOB szerint az olimpián szereplő valamennyi sportoló megfelel minden, a részvételhez szükséges feltételnek. "A NOB szomorú a két sportolót érő támadások miatt" – írták.

Belgium is tekintető a bűnelkövetés helyének, amennyiben az uniós pénzből Magyarországon lopnak – Ligeti Miklós szerint egyre inkább eszerint jár el az Európai Ügyészség. Ezzel megkerülhetik a magyar távolmaradást is.