- A jelenlegi cégvezetésnek nem érdeke, hogy nagyobb forgalmat bonyolítson le a Hévíz-Balaton Airport, nekik éppen a jelenlegi, langyos-semmilyen helyzet felel meg – mondta a sármelléki repülőtéren hosszú éveken keresztül dolgozó, így a légikikötő belső viszonyait jól ismerő forrásunk, aki a reptérről írt májusi cikkünk után jelentkezett lapunknál, hogy elmagyarázza, miért is csökken folyamatosan a gép- és utasforgalom a Balaton-régió számára fontos Sármelléken.
Ahogyan cikkünkben írtuk, a repteret üzemeltető cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. a hivatalos adatok szerint meglehetősen szerény adózott eredményt könyvelhetett el az elmúlt években: 2018-ban 1,75 millió, 2019-ben 541 ezer, 2020-ban 91 ezer, 2021-ben 2,67 millió, 2022-ben 17,2 millió, tavaly pedig 30,9 millió forintos tiszta haszonnal zárt. Ami elenyészően kevés ahhoz képest, hogy eddig mekkora összeget fektettek már a reptér működésébe.
A hévízi önkormányzat 2012-2020 között, vagyis a reptér állami kézben kerüléséig több, mint 576 milliót költött el üzemeltetésére és fenntartására, ami éves szinten átlagban mintegy 64 millió forint. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a 2020 őszi állami szerepvállalás igencsak jól jött a fürdővárosnak, hiszen nemcsak megszabadult egy állandó, meglehetős kiadástól, de 114 milliót kapott is a 90,3 százalékos tulajdonrészért. Az állam – melynek tulajdonosi jogait a Magyar Turizmus Zrt. gyakorolja – tavaly ősszel írt ki 2,2 milliárd forintos pályázatot infrastrukturális fejlesztésekre, melyet a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt.-t megelőzve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. nyert el.
Az adózott eredmények alapján tehát óriási összeget fordítanak korszerűsítésre, ami, ha bizonyosan komoly forgalomnövekedést generálna, érthető lenne, ám a reptér múltja alapján igencsak kérdéses, megtérül-e valaha a befektetés. Állami kézbe kerülése óta Sármellék ugyanis finoman fogalmazva sem hozta az elvárt-remélt forgalmat, amit ugyan az első években még lehetett a koronavírussal magyarázni, ám a visszamenőleges adatokból kiderül: a repülőtér a polgári repülés helyi, 1991-es megindulása óta masszívan veszteségen működött, noha komoly összegek jutottak a felfuttatására. A szovjet csapatok kivonulása után hiába érkeztek a kilencvenes évek első harmadától rendszeresen charterjáratok, sőt, a kétezres évek közepétől már menetrend szerinti gépek is, a cégek, amelyek megpróbálták nyereségessé tenni a működtetést, rendszeresen elbuktak, noha a folyamatosan változó tulajdonosok – köztük az éppen tíz éve új légitársaság alapításával vagy letelepítésével érkező Széles Gábor kormánypárti nagyvállalkozó – milliárdokat pumpáltak a reptérbe.
A pénz ellenére az utaslétszámot csak a megálmodott 150 ezer ötödére-hatodára sikerült feltornászni, 2016 óta pedig még ez is folyamatosan csökkent, és 2022-ben ugyan sikerült átlépni a tízezret, ám tavaly csak alig több, mint négyezren kerültek a vonatkozó statisztikába.
Ugyanilyen drasztikusan csökkent a kereskedelmi, vagyis az utasokat szállító járatok száma is: míg a 2010-es évek közepén még évi 250-325 gépről kellett gondoskodni, addig 2022-ben csak 112-ről, tavaly pedig mindössze 34-ről.
A budapesti nemzetközi repülőtér bevételére készül az Orbán-kormány, kár, hogy egyelőre a sármelléki légikikötővel sem boldogul- Egy nemzetközi kereskedelmi repülőtér nemzetgazdasági, helyi és egyéb szempontokból is stratégiai kérdés, a sármelléki repülőtér nemzetgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen, miközben közvetlen környezetének gazdaságfejlesztési motorja, nemcsak a turizmus, hanem más gazdasági ágak is profitálhatnak működéséből – magyarázta lapunknak májusban a felújítás szükségességét Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezető igazgatója, ám forrásunk szerint ez csak marketingduma, a cégvezetés számára éppenséggel tökéletesen megfelelnek a – stílszerűen – „radar alatti” üzleti eredmények.
- Nyugodtan mondhatjuk, hogy a reptér a Hontvári család magánreptere, hiszen a cég ügyvezető-helyettese Hontvári Attila, felesége, Hontváriné Lasics Henrietta pedig a forgalmi igazgató – állította forrásunk. Utóbbinak állítása szerint nincs szakirányú végzettsége, de még idegen nyelvet sem beszél, ami szerintem megkérdőjelezi a szakmai alkalmasságát. Hontvári amúgy a sógorát is behozta a céghez előteresnek, noha akkor még csak nyolc általánosa volt. (Az előteres feladata a repülőgép mozgási területeinek ellenőrzése, és a földi kiszolgáló feladatok zavartalan biztosítása, az utasáramlás figyelése, az összetett munkához minimális alapkövetelmény az érettségi).
- Az ügyvezető-helyettes az anyósát is alkalmazta takarítóként,
noha már volt a feladatra személyzet, s a forgalom nem indokolta a bővítést – jegyezte meg forrásunk. Szerinte a szakmaiatlanság mellett gazdaságilag is megkérdőjelezhető döntések is súlyosbítják a sármelléki helyzetet.
Forrásunk állításaival kapcsolatban hetekkel ezelőtt megkerestük Benkő Attilát, majd helyettesét, Hontvári Attilát is, ám lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre.
