;

Egyesült Államok;Demokrata Párt;Donald Trump;Republikánus Párt;amerikai elnökválasztás;Kamala Harris;J.D. Vance;

Harris és Walz új életet leheltek a Biden elnök passzivitása miatt tetszhalott demokrata kampányba

- Kamala Harris a sírból hozta vissza a kampányt

A legfrissebb felmérés szerint már három csatatér államban is átvette a vezetést Kamala Harris demokrata elnökjelölt Donald Trumppal szemben. A villámrajt ellenére az öröm még korai, hiszen a jelöltcserével Harris a Biden-elnökség sebezhető pontjait is örökölte.

A szombaton közzétett The New York Times/Siena Poll közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris demokrata alelnökjelölt a hét csatatér államból háromban, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania államokban 50-46 százalékos arányban vezet a republikánus elnökjelölt Donald Trump előtt. Korábbi főnöke és a jelenlegi demokrata elnök hasonló eredményeivel összehasonlítva ez jelentős javulást jelent, hiszen májusban Biden még 1-3 százalékpontos hátrányt könyvelhetett el az említett három államban ugyanezen szervezetek nevével készített felmérés szerint. A három állam a „blue wall” nevet viseli utalva a Demokrata Párt kék színére, ugyanis 2000 óta mindössze egy alkalommal nem sikerült nyerniük itt, akkor nagy meglepetésre a most is induló Donald Trump mindhárom államban győzni tudott.

A demokraták új keletű lendülete egyértelműen Harris személyének tudható be, aki kimozdította a párt választóit a Biden-elnökség alatt jellemző közéleti fásultságból. A felmérés részletesen összehasonlítja a reklámokból ismert „előtte-utána” állapotot a liberális szavazók közérzetében a Demokrata Párt elnökjelöltjével kapcsolatban. A demokrata szavazók májusban még csak 67 százalékos elégedettséget mutattak, ez augusztusra a Harris-Walz kampánnyal 87 százalékra ugrott fel. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez az adat a republikánusoknál csupán 74-ről 79 százalékra emelkedett, ami jelzi a J.D. Vance alelnökjelöltségét kísérő mérsékelt lelkesedést.

A személyes megítélésén nem javított az az interjú, amelyet még 2021-ben Tucker Carlsonnak a Fox Newson. Ebben az ország vezetőit, azaz a Demokrata Párt vezető politikusait „gyermektelen macskás hölgyeknek” nevezte, akiknek „nyomorultan érzik magukat az életükkel és döntéseikkel, amiket hoztak, és az országot is nyomorulttá akarják tenni”. Elmondása szerint a gyermektelen amerikaiak nem fektetnek be a társadalomba, így számukra nincs valódi tétje az ország jövőjének. JD Vance konkrét politikusokat is megjelölt kezdve Kamala Harris alelnökkel. Nem kell ahhoz jóstehetség, hogy el tudjuk képzelni hány társadalmi rendű és rangú nőt, de akár férfit is megsérthetett a kijelentésével, hiszen a nyíltan meleg Pete Buttigieg közlekedési minisztert belevette a felsorolásába.

Harrisnek valóban nincs vér szerinti gyereke, de férjének lányainak nevelésében aktív szerepet játszott a házasságuk eddigi tíz éve alatt. Vance sokakat megbántó kijelentésével éles kontrasztban áll Tim Walz demokrata alelnökjelölt vallomása a philadelphiai kampánynyitón, ahol saját és felesége lombikprogrammal kapcsolatos a hányattatásait osztotta meg a hallgatósággal. Az évek próbálkozásait siker koronázta, a kislányukat Hope névre keresztelték.

A szakírók szerint a felmérésből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a Harris-kampány körüli kezdeti izgalom, az úgynevezett honeymoon bump (a mézeshetek időszak) még nem csengett le a válaszadóknál, a demokraták korábbi „rendezetlen számlái” a választók felé továbbra is érvényesek. Így a két legégetőbb kampánykérdés, a gazdaság helyzet, a magas infláció okozta megélhetési válság, valamint az illegális migráció megoldásának kérdésében a válaszadók továbbra is Trumpot tartják a kompetensebb jelöltnek.

Persze Donald Trump sem maradt le személyeskedő kijelentések terén az alelnökétől. Múlt csütörtökön tőle mára megszokott maratoni sajtótájékoztatót tartott otthonában, a floridai Mar-a-Lagón, itt Harris értelmi képességeit kérdőjelezte meg. A felmérés szerint a válaszadókkal nem rezonált ez a kijelentés, hiszen 65-56-os arányban találták intelligensebbnek Harrist Trumpnál, valamint 54-45 százalékban gondolták úgy, hogy a demokrata jelölt rendelkezik a megfelelő karakterrel az ország vezetésére.

A lapunkban a múlt héten már írtunk az amerikai elnökválasztást veszélyeztető ellenséges külső beavatkozás veszélyére. A Politico adott hírt szombaton, hogy egy neve elhallgatását kérő forrás szerint júniusban Iránhoz köthető hackerek törhették fel a Trump-kampány szervereit, ahonnan bizalmas dokumentumokat, az akkor még versenyben lévő alelnökjelöltek erősségeit és gyengeségeit taglaló feljegyzéseket is ellophattak. Az incidenst a Microsoft csütörtöki jelentése is alátámaszthatja, amelyben kampánystábok munkatársait célzó iráni adathalász e-mailekre figyelmeztetnek. A 2016-os Clinton-kampányt sújtó hackertámadás után tehát idén is jobb lesz vigyáznia a két nagypárt rendszergazdáinak.

Harc a vidéki Amerika lelkéért

Sokan meglepőnek, egyenesen kockázatosnak nevezték Kamala Harris döntését, amikor a múlt héten kiszivárgott: Tim Walz minnesotai kormányzót nevezi meg a demokrata alelnökjelöltjének. Több szakíró és a fogadóirodák jóslata szerint is Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója az elektori rendszer matematikáját alapul véve taktikusabb választás lett volna, hiszen az elnökválasztásról döntő billegő államok között is kiemelten fontos Pennsylvaniában lehet a legtöbb, összesen 19 elektori szavazatot begyűjteni. Walzzal azonban a liberális párt egy távlati terv megvalósításába foghat, ha úgy tetszik a demokrata feltámadás lehetőségét teremtheti meg a vidéki Amerikában.

Míg kilencvenes években a kisvárosi arculatú Arkansas állam egykori kormányzója, a gömbölyded déli dialektussal beszélő Bill Clinton sorozatban két elnökválasztáson is győzni tudott a demokraták színeiben, addig 2016-ban éppen felesége, Hillary mondott csődöt a vidéki, fehér, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező választók körében. A kudarchoz sokak szerint az a kijelentése is hozzájárult, amikor a kampány hajrájában rendezett adománygyűjtő rendezvényen úgy nyilatkozott Donald Trump szavazóiról, hogy fele részüket kirekesztő nézeteik miatt a „lesajnáltak kosarába” lehet sorolni. Ezekhez a lesajnáltakhoz próbál most visszatalálni a Demokrata Párt.

Tim Walz számára a vidéki amerikai élet – a terepszínű sapka és a bélelt kabát – a hétköznapok része

Walz a középnyugati Nebraska állam West Point nevű városkájában született, de nem ott, hanem egy még kisebb, mindössze négyszáz lelkes faluban telt a gyermekkora. Az édesapja tanárként dolgozott és a koreai háború veteránja volt, míg édesanyja a háztartást vezette. Az érettségi után 17 évesen apja biztatására jelentkezett a Nemzeti Gárdába, amely kötelékében összesen 24 évet töltött el. Az itt szolgáló katonák egyebek mellett oktatási támogatást is kapnak, így Walz szolgálati ideje alatt tanári diplomát tudott szerezni. Már Minnesota államban lett tanár és sikeres amerikai foci edző, a vezérletével a csapat sereghajtóból az állami bajnokság győztese lett. Politikai pályáját a Nemzet Gárdánál töltött szolgálati ideje után kezdte meg, összesen ötször választották be a washingtoni törvényhozásban a minnesotai 1-es számú választókerület képviseletében. 2018-ban sikeresen pályázta meg Minnesota állam kormányzói székét, ahol 2022-ben újraválasztották. A hivatali idejére esett a Covid járvány, valamint Minneapolisban történt a rendőri intézkedés, amely a fekete George Floyd életébe került. Az ügy nyomán kirobbant Black Lives Matter-mozgalom és a hozzá kapcsolódó zavargások jelentős kihívások elé állították a kormányzót, ám sikerrel megoldotta azokat. Tette mindezt egy tréfálkozó nagybácsi stílusában, ráadásul rendszeresen a helyi emberek a vadászok által viselt terepszínű sapkában és bélelt kabátban járta az államot. Olyan öltözet ez, amelyben a helyiek vadászni mennek vagy a garázsban bütykölnek valamit. Walz mindkettőt szívesen teszi.

Jelölése óta persze a kritikák is érték volt bajtársai és J.D. Vance republikánus alelnökjelölt részéről is. Walz 2018-as kormányzói kampányrendezvényéről készült felvételen ugyanis a fegyverhasználati jog korlátozását ígérve úgy fogalmazott, hogy „gondoskodni fogok arról, hogy a fegyverek, amelyeket a háborúban használtam, a jövőben csakis ott lesznek hozzáférhetőek”. JD Vance állítása szerint Walz katonai múltjában „lopott dicsőséget” tulajdonít magának. Másik állítása szerint Walz cserben hagyta a bajtársait, amikor 2005-ben az iraki háború kezdetét megelőzően leszerelt, mert képviselői helyre pályázott a washingtoni kongresszusban. A Harris-Walz stáb erről közleményt adott ki, miszerint Waltz katonai szolgálata lezárultával is „fáradhatatlan képviselője maradt az egyenruhában szolgáló nőknek és férfiaknak”, ezt bizonyítja a kongresszus veteránok ügyeiért felelős bizottságában végzett munkája is.

Az orosz hatóságok ezzel kiterjeszthetik a nemkívánatos személyek és szervezetek körét.