Minden egyes nap 60 millió forintot, átlagosan 1,2 millió forintot lopnak el csalók a magyar bankszámlákról, ez napi 47 család számlán őrzött megtakarításainak feleltethető meg - derült ki a BiztosDöntés.hu beszámolójából, amit a Magyar Hang szemlézett.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint drámai adatról van szó: egy évvel ezelőtt átlagosan 700 ezer forintot loptak el a lakossági bankszámlákról naponta. 3 éves összevetésben még súlyosabb az adat, a sikeres támadások száma 15-szörösére ugrott, az ellopott összeg tekintetében pedig 23-szoros a növekedés.
A szakértő szerint 2021 első negyedévéhez képest a sikeres bankkártya csalások száma háromszorosára, az elkövetési érték pedig hatszorosára növekedett. Bankkártya adatokkal a csalók az első negyedévben átlagosan 512 alkalommal éltek vissza naponta. Ez darabszámra ugyan kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában - akkor napi 552 eset történt -, azonban Gergely Péter szerint a kárérték a csökkenő darabszám ellenére napi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedett, azaz egy-egy visszaélésben közel harmadával, 10 ezer forinttal többet, 43 ezer forintot tudtak lenyúlni a bűnözők.
A szakértő szerint pozitív tendencia abban tapasztalható, hogy óvatosabbak lettek a magyarok, ennek viszont részben az az oka, hogy ma már nincs olyan ember, akinek a családjában vagy ismerősei körében ne hajtottak volna végre sikeres bankkártya- vagy számla elleni támadásokat. Gergeky Péter figyelmeztetett arra is, hogy a bankok, az MNB és a rendőrség sem tud segíteni abban az esetben, ha az ügyfél maga teszi lehetővé a csalást azáltal, hogy megadja a csalóknak bankkártya-adatait, számla vagy mobilbank hozzáférési kódjait. Abban az esetben sem tudnak mit tenni, ha a csalók felkérésére az áldozat maga hajt végre olyan tranzakciókat, aminek nyomán a pénzek a bűnözőkhöz jutnak.
A Kiberpajzs összefogás keretében a kormányzat, a rendőri szervek, a jegybank és a bankok összehangolják figyelemfelhívó munkájukat annak érdekében, hogy az efféle csalások ellenében hatékonyabban tudjanak fellépni. A szakértő pozitívumként értékelte, hogy augusztustól a kormány az eddigieknél alaposabb információmegosztást engedélyez a bankok számára a kibercsalásos esetek megelőzése érdekében. Az MNB-nél és a pénzintézeteknél készül továbbá egy központi csalásmonitorozó rendszer, amely a tervek szerint 2025 második félévétől valós időben tudja majd értékelni a beérkező átutalási tranzakciók veszélyességét.
